A két csapat közül egyértelműen a norvég alakulat vette simábban az eddigi csoport- és középdöntőbeli megmérettetéseket. A Larvikot ősszel a Dinamo Volgográddal, az akkor még Zsiga Gyula-vezette Podgoricával, illetve az Anja Andersen nevével fémjelzett FCK-val hozta össze a D-csoportban a sorsolás. Akkor a három hazai meccset hozni tudták Rantaláék, idegenben pedig az FCK-tól és a volgográdiaktól is vereséget szenvedtek, ám a nyolc megszerzett ponttal első helyen jutottak a középdöntőbe. Ott aztán a Győri ETO csoportját úgy nyerték meg, hogy ugyan Magyarországon nagyobb vereségbe futottak (28-23), mint amennyivel odahaza nyerni tudtak Görbiczék ellen (29-27), ám Konkoly lányai pontot vesztettek Ljubljanában, így átadták az első helyet legfőbb riválisuknak. (A csoport harmadik, illetve negyedik helyét a Krim Mercator és a Lipcse szerezte meg.)

A BL-címvédő dán gárda az A-csoportból érkezett a középdöntőbe, úgyszintén első helyen. A viborgiak akkor Kaproncán szenvedtek vereséget, és Lipcsében ikszeltek, így végeztek a Viborg-Lipcse-Byasen-Podravka kvartett élén. A középdöntő-csatározásokban a végül a csoportelsőséget előlük megszerző Oltchim otthonában, illetve a Hypo-nál hagytak két-két pontot, ám a nyolc pontjukkal így is bebiztosították maguknak az elődöntőt érő második helyet a Hypo NÖ és a Dinamo Volgográd előtt.

A skandináv ki-ki párharc előzetesen is igazi csemegét ígért a két csapat szurkolóinak.

Mint azt legutóbb a Svédország – Magyarország Eb-selejtezőn személyesen is megtapasztalhattuk, ezúttal, a viborgi csarnokban is elsötétített csarnokban, különleges fényeffektusokkal fogadták a pályára érkező játékosokat.

A viborgiak magabiztos rajtot akartak venni, amiben a kapufa is őket segítette, ennek ellenére az ötödik percben esett első norvég gólnál még csak kettőre billent az ő mérlegük. Mørkék nem estek kétségbe, azonnal megtalálták a megoldást, hol tudnak fogni az ellenfelükön, így alig telt le tíz perc, máris nekik állt a meccs (3-4). A házigazdák próbálták felgyorsítani a mérkőzést, Grit Jurack a várakozásokhoz képest is sokkal gyorsabban, és stabilabb teljesítménnyel visszatérve tevékenykedett csapata sikerén, és alapos munkájával hozzá is járult a Viborg 16. percben fennálló 7-5-ös vezetéséhez. A Larvik jó beálló- és szélsőjátékára építve a játékrész kétharmadát a háta mögött tudva újra egált láthatott az eredményjelzőn (8-8). A feszültség szinte harapható volt a játéktéren, és hiába vezettek 10-11-nél a vendégek, és alakult így a szünetig hátralévő időben többször is, a félidőben ikszet írhattunk (13-13).

Lunde-Borgersen a második játékész első első találatát Rantalával együtt varrta a kapuba, de Stangétől azonnal válasz érkezett erre. Az előbbi játékos könyöke felszakadt, így kezelésre szorult a 34. percben. Az egyik lövőjük kiesése nem zavarta össze a dánokat, akik a két német, Althaus és Jurack, valamint Popovic jóvoltából a 38. percben már 19-16-ra vezettek. A Larvik hullámvölgyéből ekkor azonban még közel sem volt kiút. A házigazda pedig – megérezve a vetélytárs gyenge periódusát – újabb lendületet vett, és Vărzaru ötödik kísérletből szerzett ötödik találatával 23-17-re növelte előnyét. A 48. percben, 23-19-es hazai előnynél esedékes Jurack-lövésnél Rantala szerencsétlenül zuhant a kapufára, ám sérülése szerencsére nem bizonyult komolynak. A négy-ötgólos vezetést nagyobb erőfeszítés nélkül tartani tudták Skovék, és a helyzetük a véghajrára sem nehezedett. A norvégokban pedig a második félidőben abszolút hiányzott az a tűz, amivel ha fordítani nem is, de legalább közelíteni tudnák az eredményt. Az 59. percben Rantala lábbal hárította Popović hétméteres-lövését. A végén Mikkelsen ellen sokadszorra vesztett Rantala. Végeredmény: 27-21.

A mérkőzés legjobbja címet Grit Jurack és Lene Rantala kapta.

"'A bejátszásokat még nem felejtettem el"
A Larvik tizennégy napnyi előnye
A Larvikot tartja esélyesebbnek

© handball.hu