Herbert Müller, a sikerkovács
2011. május 28. 23:59 © handball.hu
A Romániában, Temesváron született, de német származású Herbert Müller a CSU Politechnica Temesvár játékosaként vált ismertté a kézilabda világában, amelynek színeiben 1976-1980 között játszott. 1980-ban vándorolt ki családjával Németországba.
Az első szezonban Müller és csapata egészen az EHF-kupa elődöntőjéig menetelt, ahol a későbbi kupagyőztes Itxako búcsúztatta őket. A következő szezonban BL-selejtezőt játszhatott a román bajnokságban második helyen végző brassói együttes, de ezt elbukta a dán Ikast ellen. Utána kezdődtek a klub körül az anyagi problémák, ami végül a játékosok és az edző távozásával járt, akik közül sokan a mai napig sem kapták meg a pénzüket.
A román www.prosport.ro a közelmúltban Herbert Müllerrel készített interjújából szemezgettünk, ami az edző legújabb németországi sikereinek kapcsán született.
A Thüringer HC egy, a kieső helyeken küzdő csapat volt még nemrég a német Bundesligában, és mikor Herbert Müller átvette a gárdát, akkor senki sem gondolta, hogy már az első évében ilyen sikereket ér el.
„Hihetetlen szezon van mögöttünk. Senki nem hitte el, hogy megcsináltuk a nagy dobást. A főnökeim sem hitték, hogy megnyerhetjük a bajnokságot. Mikor a Thüringerbe jöttem, egy tervezetet tettek elém, ami három évre szólt, és abban az állt, hogy az utolsó évben a dobogó a cél. Én azt mondtam, hogy nem a középházért jövök, de a célunk az elején az EHF-kupába jutás volt” – meséli az edző.
„Nincs olyan sok pénz, mint például Romániában, de a hozzáállás maximálisan komoly. Hagyták, hogy úgy állítsam össze a csapatot, ahogy én szerettem volna. Hoztam néhány játékost, akikkel korábban Nürnbergben is dolgoztam (Subke-Ofenböck, Katrin Engel, Franziska Garcia Almendaris, Petra Popluhárová), és összeraktam egy csapatot, amelyben fontos szerepet játszottak a személyiségek. Számomra nagyon fontos, hogy a lányok jól megértsék egymást, jó legyen a csapatszellem, minden egyes labdáért harcoljanak, és örömmel jöjjenek edzésre” – mondta Müller a csapatépítésről.
„Már alig várom, hogy visszatérhessek a BL-be, az valami hihetetlen dolog. A Nürnberggel annak idején bejutottunk Európa legjobb nyolc csapata közé, és ez a verseny olyan, mint egy vírus, ami megfertőz, és nem hagy nyugodni. Tudom, hogy kevés eséllyel indulunk idén, de nagyon várom, hogy csatázzunk már a legnagyobb európai csapatokkal szemben. Szeretném, ha az Oltchim ellen játszhatnánk, hogy láthassák, mit is értünk el itt.
Van egy tizennyolc éves játékos, Shenia Minevskaja, aki Németországban született, de a szülei oroszok, és mindketten kézilabdás világbajnoki címmel büszkélkedhetnek, úgyhogy elmondható, hogy a lány kézilabdásnak született. Minden esélye megvan rá, hogy egy Cristina Neagu-kaliberű játékossá váljon.
Herbert Müller nem mondott le teljesen arról, hogy valamikor még Romániában edzősködjön:
„A brassói időszak előtt sem gondoltam volna soha, hogy valamikor Romániában fogok majd edzősködni. Ezért azt gondolom, hogy edzőként soha nem mondhatod, hogy soha. Egy dolgot viszont leszögezhetünk: Romániában rengeteg a kiaknázatlan lehetőség, nagyobb az anyagi támogatás, ugyanúgy, mint Oroszországban vagy Magyarországon. Mi itt, Németországban a labdarúgás és a férfi kézilabda árnyékában vagyunk kissé. Le akartunk igazolni egy magyar játékost, kétezer Eurót ajánlottunk neki havonta, de azt mondta, hogy akkor inkább a magyar másodosztályba megy. Nem is merek ajánlatot tenni egy román játékosnak például, mert azt, amit ajánlani tudnánk, már elsőre vissza is utasítaná.
A brassói klub még mindig tartozik nekem húszhavi fizetésemmel, de már szinte teljesen lemondtam arról, hogy ezt valaha megkapom. Nagy szerencsém volt az osztrák szövetséggel, ahonnan fizetést kaptam a teljes brassói tevékenységem alatt. Hallottam arról is, hogy előlegben kaptam meg a fizetésemet Brassóban, ami sajnos nem igaz. Én annak vagyok a híve, hogy először dolgozom, majd az elvégzett munka után kapom meg a jussom is. Nagy bolond voltam, hogy elhittem mindazt, amit ott ígértek nekem” – meséli kissé keserű szájízzel a szakember.
„Alexandrina Barbosa lenyűgözött. Ha lenne pénzem, akkor mindenhová magammal vinném, ahol dolgozom. Olyan játékos, aki a kapusposzton kívül minden pozícióba bevethető. Kedvelem az intuitív játékát, és szerintem a világ bármely csapatába beilleszthető lenne.”
(Sz. I.)
Új csapat a német trónon
Müller megtalálta új helyét
© handball.hu