Sinka László 1990 óta tagja a Magyar Olimpiai Bizottságnak, 2005 óta a MOB elnökségének is. Főtitkárként hat évig a Magyar Röplabda Szövetséget vezette, 1993 óta pedig a mintegy hetvenezer fős kézilabda társadalom életét irányítja. Idén negyedszer választották be az Európai Kézilabda Szövetség Végrehajtó Bizottságába, melynek 1996 óta folyamatosan tagja.

Sinka László több évtizedes sportvezetői gyakorlata során olyan széleskörű ismeretanyagra, tapasztalatra, hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerre tett szert, melyeket örömmel állít a magyar sport egészének szolgálatába.

Sinka László sportszakmai pályafutása

Születési idő: 1954. 01. 20.

- 17 éven át volt a DKSK-Százhalombatta igazolt kézilabdázója, később elnökségi tagja.
- 1987 májusától a Magyar Röplabda Szövetség főtitkáraként tevékenykedett.
- 1993. február 27-én választották meg a Magyar Kézilabda Szövetség főtitkárának. Többszöri újraválasztását követően azóta folyamatosan tölti be ezt a tisztséget.
- A 75 éves MKSZ történetében az eltelt 16 esztendőben az általa irányított szakszövetség és ezen keresztül a kézilabdázás páratlan fejlődést ért el, mind szervezeti, személyi, anyagi-költségvetési és sportszakmai téren, mellyel az egyik legjobb és legelismertebb országos sportági szövetségévé, illetve sportágává fejlődött.
- Szakmai tudása, diplomáciai érzéke, kiemelkedő szervezői és vezetői képességei, maximalizmusa ugyanúgy hozzájárultak sikerekben gazdag tevékenységéhez, mint közvetlen, vidám természete, humánus emberi magatartása. Közvetlen munkatársaival is példaértékű emberi kapcsolatokat ápol.
- Az MKSZ-iroda folyamatos fejlesztése és professzionális irányítása bizonyítja hozzáértését és elkötelezettségét mindennapi tevékenységében. A korábban 4 fős iroda olyan, mintegy 15 fős belső „csapattá” nőtte ki magát, melyben a feladatokat végrehajtó személyek általa történő jó kiválasztás eredményeként szívesen vállalják – időt nem kímélve – a plusz feladatokat.
- Fenti tulajdonságainak köszönhetően rendkívül széleskörű kapcsolatrendszerrel rendelkezik hazai viszonylatban államigazgatási, települési önkormányzati, valamint országos és regionális sportszakmai és egyéb társadalmi/civil szinten csakúgy, mint a kézilabdázás nemzetközi relációiban.
- Irányításával a Magyar Kézilabda Szövetség kiterjedt humanitárius tevékenységet folytat. Néhány példa a társadalmi felelősségvállalásra az elmúlt néhány esztendőben:
o Hazai és erdélyi árvízkárosultak megsegítése pénz-, illetve tárgyi adományokkal.
o Jótékonysági férfi válogatott mérkőzés Tiszavasváriban a brutális támadás áldozatául esett helyi pedagógus családjának megsegítésére.
o A Magyar Kézilabda Szövetség 2007. május 14-én egy Medtronic lifepak defibrillator újraélesztő készüléket adományozott az Országos Sportegészségügyi Intézet (Sportkórház) számára.
o Az MKSZ minden évben szerepet vállal (szivacskézilabda bemutató és oktatás) a család minden tagjának hasznos (ingyenes szűrővizsgálatok és tanácsadás, ismeretterjesztő előadások) és szórakoztató (vetélkedők, kultúra, sport) programokat kínáló rendezvénysorozaton a Városligetben.
o A látássérült sportolók alkotta csörgőlabda válogatott támogatása sportfelszerelésekkel és anyagi hozzájárulás különböző nemzetközi versenyeken való részvételükhöz.
o Az MKSZ a válogatott mérkőzéseken, a nyilvánosság biztosításával támogatja a Magyar Torna Szövetség által működtetett, nagyon tehetséges gumiasztal válogatottat.


- Elhivatottságának, szakmai elismertségének eredményeként
o 1990 óta tagja a Magyar Olimpiai Bizottságnak,
o 2005 óta a MOB elnökségének is,
- ezen belül a Marketing Bizottság vezetője, és az Önkormányzati Bizottság helyettes vezetője,
o Az Európai Kézilabda Szövetségben
- 1996 óta a Végrehajtó Bizottság tagja
• ezen belül többek között felelős az európai szenior kézilabda fejlődéséért, valamint
• a strandkézilabda bizottság elnöke

- Vezetésével az elmúlt másfél évtizedben kivétel nélkül kitűnően szervezett és hazánknak jelentős nemzetközi elismerést hozó világversenyek és nagy presztízsű konferenciák kerültek megrendezésre Magyarországon:
o 1994: EHF Végrehajtó bizottsági ülés
o 1995: Felnőtt női kézilabda világbajnokság (Ausztriával közösen)
o 1996: Férfi Főiskolai Kézilabda Világbajnokság
o 1998: EHF Kongresszus
o 2001: Női junior kézilabda világbajnokság
o 2004: Felnőtt női Európa-bajnokság
o 2004: Rendkívüli EHF Kongresszus
o 2005: Férfi junior kézilabda világbajnokság és IHF Tanácsülés
o 2006: Masters női és férfi kézilabda Európa-bajnokság
o 2006-ban az MKSZ elnyerte a 2009. évi női junior kézilabda Európa-bajnokság megrendezésének jogát
o 2008: EHF Végrehajtó bizottsági ülés
o 2008: 1. Női és Férfi Ifjúsági Strandkézilabda Európa-bajnokság
o Fentiek mellett szinte minden évben rendezhet Magyarország különböző utánpótlás korosztályok világversenyeinek kvalifikációs tornáit.

- Főtitkári tevékenységét nemcsak a versenyrendezésben, hanem a sportszakmai eredményesség területén is kiemelkedő sikerek fémjelzik, mégpedig egy olyan időszakban, amikor a sportág világviszonylatban is jelentős áttörést ért el, ezáltal a nemzetközi konkurencia lényegesen megtöbbszöröződött:

o Olimpiai Játékok
- 1996: női válogatott – 3. helyezés
- 2000: női válogatott – 2. helyezés
- 2004: férfi válogatott – 4. helyezés, női válogatott – 5. helyezés, azaz 1976 és 1980 után ismét mindkét szakág kiharcolta az olimpiai szereplés jogát és pontszerző helyen is végzett!
- 2008: női válogatott – 4. helyezés
o Világbajnokság
- 1995: női válogatott – 2. helyezés
- 1997: férfi válogatott – 4. helyezés
- 2003: női válogatott – 2. helyezés
- 2005: női válogatott – 3. helyezés
o Európa-bajnokság
- 1998: női válogatott – 3. helyezés
- 2000: női válogatott – 1. helyezés
- 2004: női válogatott – 3. helyezés
o Junior világbajnokság
- 2001: női válogatott – 2. helyezés, férfi válogatott – 4. helyezés
- 2003: női válogatott – 2. helyezés
- 2005: női válogatott – 4. helyezés, férfi válogatott – 3. helyezés

o Junior Európa-bajnokság
- 1998: férfi válogatott – 3. helyezés
- 2002: női válogatott – 2. helyezés
- 2004: férfi válogatott – 4. helyezés
o Ifjúsági Európa-bajnokság
- 1997: férfi válogatott – 3. helyezés
- 1999: férfi válogatott – 1. helyezés
- 2001: női válogatott – 3. helyezés
- 2003: női válogatott – 3. helyezés
o Főiskolai Világbajnokság
- 1996: férfi válogatott – 1. helyezés
- 2006: női válogatott – 2. helyezés
- 2008: női válogatott – 2. helyezés
o Strandkézilabda, Világjátékok
- 2005: női válogatott – 2. helyezés
o Strandkézilabda, Európa-bajnokság
- 2006: férfi válogatott – 2. helyezés
o Strandkézilabda, Ifjúsági Európa-bajnokság
- 2008: női válogatott – 1. helyezés, férfi válogatott – 1. helyezés
o A kézilabda világranglistán Magyarország folyamatosan az 1-3. helyen áll.
o A magyar klubcsapatok rendszeresen eljutnak az európai kupák végküzdelmeibe. Klubcsapataink nyolc alkalommal is európai kupagyőztesek lettek:
- Bajnokok Ligája (nők)
• 1999: Dunaferr SE
- EHF Kupa (nők)
• 1995: Debreceni VSC
• 1996: Debreceni VSC
• 1998: Dunaferr SE
• 2005: Cornexi-Alcoa
• 2006: Ferencváros
- Kupagyőztesek Európa Kupája (nők)
• 1995: Dunaferr SE
- Kupagyőztesek Európa Kupája (férfiak)
• 2008: MKB Veszprém KC
o 1995 óta 5 alkalommal választottak magyar női kézilabdázót a világ legjobb játékosának:
- 1995: Kocsis Erzsébet
- 2000: Radulovics Bojana
- 2003: Radulovics Bojana
- 2004: Kulcsár Anita
- 2005: Görbicz Anita
- A Sportlétesítmények Magyarországi Szövetsége a „Sportlétesítményekért” kitüntető díjat 2006-ban a Magyar Kézilabda Szövetségnek ítélte oda, annak elismeréséül, hogy az utóbbi években több világversenyt rendezett Magyarországon, melyek következtében több milliárd forint értékben került sor sportlétesítmények felújítására, korszerűsítésére. Csak a 2005. évi, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj Zemplén megyében, összesen 11 városban megrendezett férfi junior kézilabda világbajnokság jóvoltából több mint egymilliárd forint értékű sportcsarnok-rekonstrukció valósult meg.

A sportág népszerűsítése
o Magyarországon jelenleg 3700 csapatban összesen 56 000 regisztrált játékos kézilabdázik.
o A magyar válogatott csapatok hazai pályán rendre telt ház előtt lépnek pályára
o A hazai rendezésű világversenyek a maguk kategóriájában látogatottsági rekordokat döntöttek meg:
- Női Európa-bajnokság, 2004: 125 ezer helyszíni néző
- Férfi junior világbajnokság, 2005: 58 ezer helyszíni néző
o A 2003. évi női világbajnokság döntőjét Zágrábban 9000 magyar néző szurkolta végig a helyszínen
o Főtitkári tevékenysége részeként honosította meg Magyarországon
- a strandkézilabdázást, mely világszerte egyre nagyobb népszerűségnek örvend, csakúgy, mint Magyarországon. Hazánk ebben a szakágban is a világ élvonalába tartozik.
- a szivacskézilabdázást, mely így már a legkisebb gyermek korosztályt (6-8 évesek) is tömegével vonzza a sportághoz a speciálisan gyermekek részére kifejlesztett, könnyű és sérülésmentes játékot biztosító játékszer révén.
o A hazai válogatott mérkőzések rendezésénél alapelv, hogy válogatott csapataink „körbejárják” az országot, annak érdekében, hogy a legjobbak, a példaképek időről időre személyes jelenlétükkel is népszerűsítsék a sportágat. Ez az alapelv érvényesül(t) a hazai tornák, világversenyek rendezésekor is: az egyszerűbb, kényelmesebb egy-két helyszínes lebonyolítással szemben a lehető legtöbb település bevonása a jellemző.
o Az elmúlt években jelentős áttörést sikerült elérni a televíziós közvetítések területén. Éves szinten több mint 150 különböző mérkőzést közvetítenek magyarországi televíziók (ez a szám az ismétlésekkel együtt megközelíti a 400 közvetítést). Ez a több mint 600 órányi televíziós közvetítés évente 60-70 millió tévénézőt ér el hazánkban.

Szponzoráció
o A sportág kiváló szervezettsége, botránymentessége, tagjainak, tagszervezeteinek összetartása, és nem utolsó sorban folyamatosan növekvő népszerűsége és tartós eredményessége jóvoltából a kézilabdázás az elmúlt öt-tíz évben a sportágak között rendkívül kedvező üzleti pozíciót vívott ki magának.
o A válogatott csapatok és a klubcsapatok pénzügyi szempontból és pozitív imázsteremtés vonatkozásában is vonzó célcsoportnak számítanak a szponzorok számára.
o A Pannon GSM Távközlési Zrt. főtámogatói megnyerése nemcsak a kézilabda sportág számára nyitott új dimenziót, hanem pozitív, követendő példát is állít a magyar sport egésze számára.
o A hosszú évek következetes munkájával kialakított szponzori kör nemcsak egyre nagyobb anyagi biztonságot jelent, hanem lehetőséget biztosít a sportág további népszerűsítésére, utánpótlásbázisának és eredményességének megtartására/növelésére.
o A szisztematikus építkezés következtében a Magyar Kézilabda Szövetség jelenleg már összesen 16 válogatott csapatot működtet és versenyeztet folyamatosan. Ezek (férfi és női szakágban egyaránt) a következők
- Felnőtt
- Felnőtt B
- Junior
- Ifjúsági
- Serdülő
- Főiskolai
- Strandkézilabda, felnőtt
- Strandkézilabda, ifjúsági

Kitüntetések
o 1996: Kemény Ferenc-díj
o 2007: Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje
o 2007: Az Év sportvezetője
o 2008: Százhalombatta Város Díszpolgára

Forrás: MKSZ