Módosulhatnak a játékszabályok
2008. szeptember 18. 11:46 © handball.hu
Mint minden olimpiai ciklus végén, a Nemzetközi Kézilabda Szövetség ezúttal is felülvizsgálja, elemzi és esetleg módosítja a kézilabdázás játékszabályait. Ezt elősegítendő, az IHF felkérte a szövetségeket arra, hogy javaslataikkal segítsék a döntéshozó bizottság munkáját.
Körlevelükben arra kérik tagállamaikat – köztük Magyarországot –, hogy ezekben a témakörökben hozzászólásukkal, javaslataikkal segítsenek egy egységes álláspontot kialakítani.
Annak érdekében, hogy a magyar kézilabdázást minél átfogóbb, szakszerűbb javaslatokkal tudjuk képviselni, arra kérek minden szakembert és kézilabdabarátot, hogy a 8 szabálymódosítási ponttal kapcsolatos észrevételeiket (esetleg egyéb javaslatokat) legkésőbb 2008. szeptember 30-ig az alábbi e-mail címre eljuttatni szíveskedjenek: marczinkaz@handballnet.hu.
Az észrevételekből, javaslatokból aztán egy összegző tanulmányt fogunk készíteni, melyet az MKSZ elküld az EHF szakbizottsága részére.
Ezúton köszönöm értékes hozzászólásotokat:
Marczinka Zoltán
„A passzív játék precízebb megfogalmazása (lásd IHF Szabálykönyv 7:12)”
A jelenlegi szabályleírás következő része törlendő: „bizonyos játékszituációkban a játékvezető bármiféle előzetes figyelmeztető jel nélkül szabaddobást ítélhet a támadó csapat ellen (pl: ha a támadójátékos szándékosan nem akarja kihasználni a tiszta gólszerzési lehetőséget).”
E helyett az új szabálypont így szólna: „abban az esetben, amikor (passzív játék esetén) a játékvezetők szabaddobást ítélnek a támadó csapat részére, a végrehajtáskor maximum egy átadás engedélyezett a közvetlen kapura lövés előtt. Amennyiben a védekező csapat olyan szabálysértést követ el, ami progresszív büntetéshez vezet, a támadó csapat birtokában marad a labda.”
EHF álláspont: Szükségszerű a passzívjáték precízebb megfogalmazása annak érdekében, hogy a résztvevők számára egy általános álláspont legyen kialakítható. Gyakran a legtöbb problémát az okozza, hogy mennyi idő telik el miután a játékvezető felmutatta a figyelmeztető karjelzést. Ezzel a szabálymódosítással, a passzív játék megítélése leegyszerűsíthető azáltal, hogy a támadóidő mindenki számára egyértelmű.
„Az időntúli szabaddobás végrehajtásának módosítása (lásd IHF Szabálykönyv 2:5)”
A jelenlegi 2.5 számú szabály teljes mértékben törlendő:
E helyett az új szabálypont így szólna: „a 2:4-es pont szerint, végrehajtott vagy megismételt szabaddobások, esetében a játékosok elhelyezkedésére és cserelehetőségeire nem vonatkoznak speciális korlátozások. A támadó csapat számára maximálisan egy átadás engedhető meg, melyet közvetlen kapura lövésnek kell követnie. Amennyiben a védekező csapat szabálysértést követ el, úgy 7 m-es büntetődobást kell ítélni a támadó csapat javára.”
EHF álláspont: A meglévő szabály szerinti „a mérkőzés befejezését jelző sípszót követő játékoscsere” bonyolítja a játékot. A játék pártatlanságának szellemében ugyanaz a szabály kell, hogy érvényesüljön a támadó, illetve a védekező csapatra egyaránt. Amikor a védekező csapat szabálysértést követ el közvetlenül az első félidő befejezése, vagy a mérkőzés vége előtt, időntúli szabaddobást kell ítélni. Mivel az időntúli szabaddobást közvetlen kapura lövéssel kell befejezni, ebben az esetben a jelenlegi játékszabályok olyan helyzetet teremtenek, ahol egy játékos (a támadó) hét játékossal (védekező csapat, a kapussal együtt) kerül szembe. Ily módon a védekező csapat – aki szabálysértést követett el – előnyben van (1, a 7 ellen). Annak érdekében, hogy egyenlő esélyt teremtsünk, javasoljuk, hogy maximum egy átadás engedélyeztessék a támadó játékosok között, mielőtt azok kapura lőnek.
„Játékidő megszakítás (Time out) 7 m-es dobásnál (lásd IHF Szabálykönyv 2:8)”
A jelenlegi 2.8 számú szabály kibővítése:
2.8 A játékidőt kötelezően meg kell szakítani:
e) 7m–es dobás megítélésekor.
EHF álláspont: Annak érdekében, hogy a kézilabda játékszabályai egyértelműek, egyszerűek és érthetőek legyenek, azokat a mérkőzés egészében egyformán kell alkalmazni. A 10 másodperc a mérkőzés elején ugyanolyan fontos, mint a 10 másodperc a mérkőzés végén. Ezzel a szabályegyszerűsítéssel mindkét csapat részére egyenlő felétetlek biztosíthatók.
„Figyelmeztetés / Büntetés szabályának módosítása (lásd IHF Szabálykönyv 16:1 illetve 16:9, 16:10, 16:11)”
A jelenlegi ( Figyelmeztetésekre vonatkozó ) 16:1 számú szabály Magyarázatának megváltoztatása
EHF álláspont: Jelenleg egy csapat 3 sárgalapos figyelmeztetést kaphat az első 2 perces kiállítás előtt. Gyakran látunk a mérkőzés kezdeti szakaszában olyan szituációkat, ahol a súlyos szabálytalanságot csak sárgalapos figyelmeztetés követ. Ugyanakkor a mérkőzés vége felé láthatunk olyan szituációkat, ahol a szabálysértés nem annyira súlyos, de a játékvezetők mégis kiállítással büntetik azokat. Következésképpen a három figyelmeztetés túl sok és ezért elvesztik a nyomatékukat. A megoldás a „csak 1 csapatfigyelmeztetés” szabályának bevezetése. Ezután a figyelmeztetés után minden bárminemű szabálysértés kiállítást vonna maga után. A cserepadon helyet foglaló hivatalos személyek számára továbbra is az „egy sárgalapos figyelmeztetés” maradna érvényben. Ezzel a szabálymódosítással mindenekelőtt az lenne a cél, hogy a sportág egységesebb és könnyebben érthető legyen a játékosok, edzők, valamint nézők számára.
A jelenlegi (Végleges kiállításra vonatkozó) 16:9, 16:10, 16:11 számú szabály teljes mértékben törlendő, egyes részek a 16:6 számú (Kizárás) szabályhoz csatolandók az alábbiak szerint:
g) „mikor egy játékos a 8:7-es (tettlegességért ítélendő végleges kiállítás) szabály alá eső szabálysértést követ el a játékidőben vagy a hosszabbítás során, a játéktéren vagy azon kívül. A játékos kizárásáról a játékvezetőnek a mérkőzés után jelentést kell írni a fegyelmi ügyekért felelős személy számára.”
EHF álláspont: A végleges kiállítás nagyon ritka. A játékvezetők számára néha nehéz az adott pillanatban megítélni a szándékosságot. Éppen ezért napjaink kézilabdázásában nincs szükség a „végleges kiállítás” szabályra, jobb lenne a játékos kizárása, majd a mérkőzést követően a felelős fegyelmi bizottság által kiszabott büntetés kirovása.
„A csapatkapitányi szerepkör újbóli bevezetése (lásd IHF Szabálykönyv 4:1)”
A jelenlegi 4.1 számú szabály kibővítése: „a csapatok jelöljék ki azt a játékost – csapatkapitányt - akinek a feladata a mérkőzés valamennyi résztvevőjével való kapcsolattartás, kommunikáció elősegítése.
EHF álláspont: Manapság a csapatkapitány szerepe fontos nemcsak a csapaton belül, hanem abból a szempontból is, hogy ő képviseli csapatát a nyilvánosság előtt. Annak érdekében, hogy a kézilabdázás mindenki sportja legyen fontos, hogy hivatalos személyein kívül a játékosok közül is legyen a csapatnak egy szószólója.
„Automatikus mérkőzés kihagyás közvetlen piros lapos kizárást követően (lásd IHF Szabálykönyv 16:8)”
A jelenlegi 16.8 számú szabály következő része törlendő: „a kizárás elvben csak annak a mérkőzésnek a hátralevő részére vonatkozik, amelyiken a játékos azt kapta. A büntetés a játékvezetőnek a tények és körülmények figyelembevételével meghozott döntésének fogható föl. A mérkőzést követően a kizárás semmi következményt nem von maga után, kivéve, ha az, tettlegesség (16:6 d, e), vagy a játékos illetve csapata hivatalos személye által elkövetett súlyos sportszerűtlen magatartás (16:6 c), esetleg a 8:6. számú Szabálymagyarázat a, d, vagy g kategóriája alá eső szabálysértés következménye.
EHF álláspont: Általában súlyos szabálytalanság következménye a játékos azonnali, cserével történő kizárása. Néha nem elég büntetés az, ha a játékost kizárják a mérkőzés hátralevő részéből. Ezért az azonnali piros lapos kizárás automatikusan 1 mérkőzéses eltiltást vonjon maga után. Abban az esetben, ha a játékos nagyon súlyos szabálytalanságot követ el, a szabályok biztosítsanak lehetőséget arra, hogy a sportoló több mérkőzéstől is eltiltható legyen. Emiatt is fontos, hogy a játékvezető minden kizárásról jelentést írjon. Az erre kijelölt fegyelmi bizottság aztán ennek alapján meghozza a megfelelő szankciókat.
„Sérülést követően a játékosnak azonnal el kell hagyni a játékteret (lásd IHF Szabálykönyv 4:11, - mint a 4. számú szabály Csapattal, Játékoscserével és Játékeszközökkel foglalkozó része)”
A jelenlegi 4:11 számú szabály kibővítése: (az utolsó sort követően) „…abban az esetben, ha a játékvezető engedélyezte a sérült játékos ápolását, még a játék újra kezdését megelőzően végre kell hajtani annak cseréjét.”
EHF álláspont: Gyakran látható kézilabda mérkőzéseken, hogy a játékos színleli a sérülést annak érdekében, hogy ezáltal valamiféle előnyt szerezzen. Ez teljességgel elfogadhatatlan és súlyosan büntetendő. Amennyiben sérülés miatt a játékosnak el kell hagynia játékteret és a játékvezető úgy dönt, hogy megállítja a játékot, ez a probléma megoldást nyerhet.
„Az eredmény tartása végett, a mérkőzés utolsó percében elkövetett szabálytalanságok (lásd MKSZ Szabálykönyv 8:6 g pontja).”
A jelenlegi 8:6. számú szabálymagyarázat g) pontja: „…kizárással büntetendő…”:
g) „amennyiben a mérkőzés utolsó percében a játékos olyan eszközöket használ, amelyek a 8:5, vagy 8:6-os szabály alá esnek: megakadályozza az ellenfelet abban, hogy annak kellő ideje legyen a döntő gól megszerzésére (a mérkőzés megnyerése, a döntetlen elérése, vagy a szükséges gólkülönbség megszerzése érdekében), vagy meggátolja egy tiszta gólhelyzet teremtésének lehetőségében.”
Új szabályként hozzáadandó a 14:1számú szabály:„ …7m-es büntetődobást kell ítélni abban az esetben, ha…”- d) pontként.
EHF álláspont: Jelenleg ezekben az esetekben a játékos csak 1 mérkőzésre történő eltiltást kap, ami rendszerint nem befolyásolja a mérkőzés végeredményét. Az ilyen típusú szabálytalanságok teljes mértékben elfogadhatatlanok, és a szabályok szellemében ezt a fajta magatartást száműzni kell a játékból. Manapság még mindig láthatók ezek a súlyos szabálysértések, melyek következetes, szigorú büntetést igényelnek. Amennyiben a játékos (a 8:5, vagy 8:6-os szabály megsértésével) szándékosan igyekszik időben megakadályozni az ellenfelet abban, hogy a döntő gól megszerzéséhez megfelelő pozícióba kerüljön (a mérkőzés megnyerése, a döntetlen elérése, vagy a szükséges gólkülönbség megszerzése érdekében) vagy meggátolja egy tiszta gólhelyzet teremtésének lehetőségében, az ellen 7 m-es büntetődobást kell ítélni.
„7m–es vagy 9 m–es büntetődobás”
EHF álláspont: a játékosok eldönthetik, hogy a büntetődobást a 7m-es vonalról (1 gól), vagy a 9m-es vonalról (2 gól) hajtják végre.
Ezt a verziót egyelőre „jövőbeni érdekes újítási lehetőség”-ként kezeli az EHF, ugyanis ennek bevezetése több lenne, mint szabálymódosítás. Egyelőre olyan ötletként tartják számon, amit érdekes lenne egy tesztversenyen kipróbálni.
handball.hu