- Röviddel a világbajnoki start előtt mit jósolna a torna végkimenetelével kapcsolatban?
Armin Emrich: A világelit hihetetlenül szorosan egymásra torlódott, ezt láthatjuk majd Franciaországban is. Úgy gondolom, a következő két hétben a napról-napra mutatott aktuális forma lesz az, ami a meglepetésekről gondoskodik. Mindent összevetve egyértelműen azt láthatjuk most is, hogy az utóbbi években a nőikézilabda mekkora mértékben fejlődött. Emellett a végső győzelem és az érmes helyek várományosainak a száma is jelentősen megnőtt.

- Gondolom, magukat is közéjük sorolja…
Emrich: Egyelőre ne szaladjunk ennyire előre! Köztudott, hogy az olimpiai ezüstérmes Dél-Koreával, a bronzérmes Ukrajnával és Paraguay-jal egyetemben mi alkotjuk az úgynevezett „halálcsoportot”. Pontosan ezért kell nekünk realistának maradnunk, és minden esélyünket kihasználni ahhoz, hogy a középdöntőkörbe kerülhessünk. Elsőként ezzel a tervvel utazunk Franciaországba.

- A tavalyi svédországi Európa-bajnokságon elért negyedik helyükkel a négy legjobban figyelt és esélyes csapat közé került a német nőikézilabda-válogatott.
Emrich: Akinek akár csak egy leheletnyi ilyen gondolata támadna, nagyon gyorsan és kíméletlenül a padlóra kerülhet. Ukrajna és Dél-Korea kitűnő csapatok. Az ukránok ugye Dániát búcsúztatták a selejtezőben, míg a koreaiaknak van a legjobb 3-3-as védekezésük a világon. Sokszor gyorsabban mozog a lábuk, mint ahogy a labda repül. Ezért sem engedhetünk meg magunknak támadásban említésre méltó mennyiségű technikai hibát.

- Miképp is állnak akkor jelenleg a dolgok?
Emrich: Vidáman és nagy kedvvel kézilabdáznak lányaim. A barsinghauseni edzőtáborból és a svédek, valamint a hollandok elleni mérkőzésekből mind időben, mind pedig tartalmilag teljes mértékben kihoztuk a maximumot. Azt mondhatom, minden játékosom megtalálta a helyét a csapatban.

- Hogy látja, mennyiben fejlődött a válogatott a legutóbbi megmérettetések alatt?
Emrich: Sokkal tapasztaltabbak lettek. A játékosaim tudják, mit miért tesznek. Már képesek arra, hogy a világversenyek előtti izgalmakat miként hagyják maguk mögött, és hogy hova becsüljék képességeiket és teljesítményüket. Természetesen a csapat az egyéni teljesítményekben is sokat fejlődött. Ehhez adódik még hozzá a külföldön légióskodó játékosok tovább szélesített látóköre és szemléletmódja. Ez a csapat egészen biztosan meg fog tudni birkózni a nehéz csoportkörrel.

- Magabiztosan hangzik.
Emrich: Miért is ne tudnánk ezt megvalósítani? Nagyon nehéz a feladatunk, hiszen már a csoportfordulóban a túlélésért kell küzdenünk. Amikor vasárnap pályára lépünk Ukrajna ellen, két azonos tudású csapat fog egymással szembenézni.

- És…?
Emrich: Nagyon higgadtak és koncentráltak leszünk. Ukrajna a megfelelő ellenfél, a megfelelő időpontban. Ezen a világbajnokságon minden egyes mérkőzés döntő fontosságú lesz, a lányaim viszont ehhez hozzá vannak szokva.

- Ez mit jelent pontosan?
Emrich: Egy teljesen normális mérkőzés lesz. S ha mi erre a normális játékra megfelelően felkészülünk, egy egészen normális és jó játékot hozhatunk ki magunkból. Minden más csak egy indokolatlan forgatókönyvet és idegeskedést szül. Egyszerűen egy magas koncentráltságú és sportszerű küzdelemre lenne szükségünk.

- Milyen esélyeket adna maguknak?
Emrich: Csak egy kis abszolút pozitív drukk van bennem. Teljesíteni fogjuk a feladatot, ehhez kétség sem férhet, habár nagyon nehéz dolgunk lesz.

- Mik a távolabbi kilátásai?
Emrich: Egyelőre csak a csoportkörrel foglalkozom. Ez azt jelenti, hogy mérkőzésről-mérkőzésre gondolkodunk.

- Ennek ellenére biztosan kitűzött magában egy célt!
Emrich: Természetesen el szeretnénk jutni Párizsig, és ott olyan helyezést elérni, ami a lehető legközelebb visz minket olimpiai álmainkhoz, de az ezekhez a kívánságokhoz vezető út még túl messze van az aktuális feladatunkhoz képest. Vasárnap Ukrajna vár ránk, csak ez számít, egészen a második mérkőzésig.

Forrás: Német Kézilabda Szövetség
Fordítás: handball.hu (jj)