Új szabályok már a vb-n?
2015. október 20. 21:19
Sok a bizonytalanság és félreértés a meghirdetett szabályváltozások körül. A Handball World az IHF képviselőjének segítségével tisztázta a várható változásokat - és egy meglepő elképzelésről is beszámoltak.
Összesen 5 változásról van szó, amiből a közvélemény kettőt általában összekevert, illetve összemosott, holott egymáshoz szinte semmi közük nincs. Manfred Prause iránymutatása alapján röviden összefoglaljuk az öt újdonságot. Ezeket általánosságban 2017 nyarától kívánja bevezetni az IHF.
Kék lap: A kézilabdában a 2010-es szabályváltozások óta a legsúlyosabb büntetés, ha egy játékos piros lapot kap, és emellé a játékvezetők jelentést is írnak az esetről az illetékes szövetség felé. A jelentésnek minden esetben fegyelmi tárgyalás a következménye, annak pedig a legtöbbször pótlólagos büntetés, például eltiltás. Azonban mindeddig azt, hogy a piros lappal büntetett esetről írnak-e jelentést, azaz várható-e eltiltás, a nézők nem tudhatták meg, sőt, általában maguk az érintettek csak utólag értesülhettek erről. Erre vezetik be az új jelzést, a kék színű kártyát. Ez tehát minden esetben csak piros lappal együtt, ill. közvetlen azután adható, és azt jelzi, hogy az esetről jelentés készül, fegyelmi tárgyalás is lesz. Ez nincs a mérkőzés végjátékához kötve, akár az első percben is adható ilyen büntetés (úgyanúgy, ahogy eddig is, ebben nincs változás) egy különösen alattomos szabálytalanság, vagy súlyos sportszerűtlenség esetén.
Utolsó 30 másodperc: A mérkőzés utolsó harminc másodpercében elkövetett súlyos szabálytalanságok büntetése változik. Eddig, ha valaki sportszerűtlenül akadályozta meg, hogy valaki a mérkőzés legvégén gólt érhessen el, akkor piros lap és jelentés volt a büntetés. Ennek a visszatartó ereje csekély, különösen a fontos mérkőzéseken vállalja egy-egy játékos könnyen annak a kockázatát, hogy majd a következő (esetleg kevésbé fontos) találkozótól eltiltsák, ha ezzel pontot, pontokat szerezhet az aktuális találkozón. Ezért ezentúl a piros lap megmarad, jelentés (és ezáltal eltiltás) nem lesz, viszont a vétlen csapat azonnal büntetődobáshoz jut, akkor is, ha nem voltak gólhelyzetben. A változás csak azokat a szabálytalanságokat érinti, amire eddig is piros lapot kellett adni. Ettől a sportszerűtlenségek számának drasztikus visszaesését várja az IHF.
Sérülés, ápolás: Ha egy játékost a pályán (játékmegszakítás keretében) ápolni kell, akkor az ápolás végén neki el kell hagynia a pályát, és a saját csapata következő három támadásában (valamint köztük a védekező periódusokban) nem léphet pályára. Természetesen más játékos őhelyette pályára léphet, létszámhátrányba emiatt nem kerül a csapata. A változtatás célja az eljátszott sérülések számának visszaszorítása. Az új szabályt a két nyári utánpótlás vb-n már tesztelték, a tapasztalatok pozitívak, a szakértők és a csapatok edzői is tetszésüknek adtak hangot. A három támadást a versenybíró számolja, a zsüriasztal szélére tett lappal jelzik, hogy meddig nem léphet pályára az érintett. A szabály alól van két kivétel: nem vonatkozik a kapusokra, és azokra az esetekre sem, amikor valakit egy olyan szabálytalanság után kell ápolni, amit a játékvezetők progresszív büntetéssel (sárga lap, kiálllítás, piros lap) büntetnek. Ilyen esetben az ápolás után a játékos folytathatja a játékot.
Passzív játék: Ha a játékvezetők passzív játékot jeleznek (felemelik a kezüket), akkor ezt követően a támadó csapat maximum hatot passzolhat, utána kapura kell lőnie. A hat átadást a játékvezetőknek kell számolniuk. Ha elszámolják, és engednek egy hetediket is, az ténybéli tévedésnek minősül, és nem lehet óvási alap. Korábban itt nyolc passzról volt szó, Prause most egyértelműen hat átadást jelölt meg határként. Ha a támadó csapat játéka nagyon passzív, láthatóan arra játszanak, hogy minél tovább húzzák az időt hat passzal, például hátrafelé passzolnak, akkor ennél előbb is ítélhetnek passzív játékot a játékvezetők, nem kell kivárniuk a hat passzot. Ha a hatodik passz után szabálytalankodnak a labdás játékossal szemben, és ezért a játékvezetők szabaddobást ítélnek, akkor még egyet lehet passzolni, azaz a szabaddobást nem kell közvetlenül kapura lőni.
Hetedik mezőnyjátékos: A magyar olvasók a talyi EB óta különösen is figyelnek arra a játékra, amikor egy csapat támadásban lehozza a kapust, és így hét mezőnyjátékossal támad. A jelenlegi szabályok szerint ilyenkor a hetedik embernek kapusmezt kell viselnie, azaz a szabályok szerint tulajdonképpen ő a kapus, ugyanazokkal a jogokkal, mint az igazi kapusok. A változás ezt a kitételt törölné el, azaz ezután a bejövő mezőnyjátékosnak nem kell kapusmezt viselnie, hanem hét egyenrangú, és egyforma szerelést viselő mezőnyjátékos lehet a pályán. Ez egyben azt is jelenti, hogy bármelyikük lemehet, hogy a helyére visszajöhessen a kapus, míg ma a kapusmezes mezőnyjátékosnak kell elhagynia a játékteret, mivel egy csapatban egyszerre csak egy kapus lehet. Ez a változás megkönnyítené a kapus nélküli támadások vezetését, hiszen nagyobb taktikai szabadságot ad a támadó csapatnak, és váratlan labdavesztés esetén is a kispadhoz legközelebb álló játékos futhat le, hogy bejöhessen a kapus. A mai változat is megmarad, alternatív lehetőségként, ilyenkor a kapusmezes mezőnyjátékos esetleg be is állhat a kapuba, ugyanúgy, mint eddig.
Ezeket a változásokat részben már eddig is tesztelték, részben jelenleg is tesztelik, például az utolsó harminc másodpercre vonatkozó szabályt a férfi és női Bundesliga, míg a hét mezőnyjátékosra vonatkozót az izlandi bajnokság minden mérkőzésére érvényesítették már a most folyó szezonban is.
Prause elmondta azt is, hogy az IHF fontolgatja, hogy a változásokat az idei, dániai női vb-n bevezessék, szintén kísérleti jelleggel. Erről a döntés még nem született meg, de Prause elárulta: ő támogatni fogja.
Németh Attila (A Handball World engedélyével)
Forrás: http://www.handball-world.com/o.red.c/news-1-1-1-74839.html