A negyedik megnyert ifi Eb margójára
2014. július 18. 2:41 © handball.hu
Az idei év erősen leterhelt volt, így nem volt idő jelentkezni, beszámolni a történtekről, ezt most az utánpótlás tekintetében Gróz János igyekszik egy rövid összefoglaló cikkben pótolni, amennyire lehet.
2014-ben négy korcsoporttal mentek az edzőtáborozások, a 1994-es volt junior korcsoport lett a felnőtt válogatott gerince. Az 1996-os születésű ifjúsági válogatottat újra kellett építeni (itt márciusban tartottunk kiválasztót). Körülbelül 30-40 fős létszámban gondolkodtunk (ez sajnos utópia volt), nagyon kevés bármennyire is képzett strandkézilabdázót találtunk. Itt köszönet azoknak a kluboknak, csapatoknak, akik foglalkoztak neveléssel, az Ő szerepük is jelentős az elért eredményben (Marcali, Diszkó Dívák).
A 96-os válogatottban három olyan játékos volt, akik már nyertek nemzetközi versenyt: Bozsó Nóra Leila, Ladics Vivien, Tóth Krisztina. Igyekeztünk az új válogatottat köréjük építeni.
Az idei évben már megkezdtük a 1998-99-es válogatott felállítását és folyamatos képzését. Itt a cél az összes technikai elem készségszinten történő elsajátítása, terveink szerint ez lesz - ha minden sikerül - a következő kiemelkedő korcsoportunk a strandkézilabdázásban.
Ebben az évben öt alkalommal dolgoztunk 2000-2002-es esetleg fiatalabb lányokkal is, vetésforgó módszerben a strandkézilabda alapjainak elsajátítása volt a cél.
Céljaink között szerepel, hogy a jelenleg a válogatott nevelő bázisául szolgáló Szentendrei NKE munkáját több csapat között szétosztva egy szélesebb bázis alakuljon ki. Sajnos ennek az idei évben az UP versenyeken tapasztalt részvétel erősen ellentmond, míg 2008-ban 30-32 női csapat csapott össze az ifjúsági bajnokságban, mára már csak 5-6 csapat küzdött (amiből 2-3 Szentendre volt), és lejjebb még rosszabb a helyzet. Nagyon reméltük, hogy a tavaly a kormány által hozott új rendelet (törvény), ami a sport nem olimpiai részét támogatja, nálunk is olyan fellendülést hoz, mint a többi nem olimpiai sportban.
Sajnos ez egyelőre nem így történt, bár talán a kommunikáció is hiányzik (meg nyugtával dicsérd a napot, ahogy a bölcsek mondják), még a kifizetés sem történt meg, így talán a kézzelfoghatóság is hiányzik a kommunikáció mögül. Reméljük, ez is előbb-utóbb megoldódik, a támogatás kommunikálásra kerül, és motiváló erőként hat arra, akit ez motivál csak (bár akit a magyar válogatott mez viselésére a pénz motivál, az szerintem otthon is maradhat).
Az idei ifjúsági válogatott bő kerete júniusban a következő volt: Bozsó Nóra Leila, Stumphauser Nóra, Hajek Réka, Ladics Vivien, Nyisztor Barbara, Tóth Krisztina, Friebesz Fanni, Nagy Niki, Lakatos Rebeka, Frigyesi Réka, Szücs Fanni, Lovász Brigitta, Lizer Melinda, Horváth Zsanett, Vitovszki Veronika, Szlaukó Eszter, Benzsay Rebeka, Vigh Viktória, Szecsődi Laura.
Az ifjúsági válogatott a nyolc hét folyamán végig az Európa-bajnok felnőtt válogatottunkkal készült fel. Az edzésprogramja azonos volt a felnőttekkel, így nagyon reméltük, sikeresek lesznek a problémák ellenére is. Vélhetően korosztályukban ők hajtották végre a legkomolyabb edzésprogramot az Eb előtt, a világ egyik legjobb kapusának dobhattak, a világ legjobb forgói dolgoztak velük, és mondani sem kell, a világelitbe tartozó védelem ellen támadhattak. Egyetlen hátrányuk a versenyzés, a mérkőzések hiánya volt: sajnos az UP bajnokságban nem volt értelme elindulniuk.
Felnőtt verseny csak egy volt júniusban, az az öt-hat mérkőzés meg nagyon kevés volt. Lányaink a spanyol csapatokkal tudtak még egy-két edzőmérkőzést játszani, a többit az Eb alatt kellett elsajátítaniuk, hiszen az elméletet, a technikát nagyon tudták, de az éles verseny mindig más.
A verseny alatt látszott, hogy egy-két kiemelkedő támadó tehetség ebben a korosztályban is bontogathatja szárnyait (Szecsődi Laura, Frigyesi Réka, Vígh Viki). A védekezésben Leila előtt Tóth Kriszti örökölte nővére (Tóth Emese Szilvia) posztját, és folyamatosan javuló teljesítménnyel, az aktuális védőpárjával (a Ladics Vivi, Friebesz Fanni, Szűcs Fanni, Nagy Niki négyesből egy emberrel kiegészülve) nagyon jó teljesítményt nyújtottak. Elöl a Frigyesi, Vigh, Szecsődi Friebesz/ Ladics négyes támadott a mérkőzések túlnyomó részében. Külön öröm volt, hogy Friebesz Fanni és Szűcs Fanni még csak 98-as, és már érett teljesítményre voltak képesek.
A siker csapatmunka volt, és nagyon nagy része volt benne a támadóinknak is, de megállapítható, hogy az Eb-t Bozsó Nóra Leila teljesítménye tette nyerhetővé számunkra. A kapuban a frászt hozta az ellenfelekre, felnőtt válogatott szinten védett, és mint csapatkapitány irányította a csapatát. A sors fintora, hogy a legjobb kapus díjat a spanyol lánynak adták (két vereséggel), de így tanultak a lányok valamit, amit idáig is tudtak, az élet nem mindig igazságos.
Azért a záróünnepség hozott számunkra örömöt is: Szecsődi Laura a legjobb játékos díjat, Frigyesi Réka a gólkirálynői díjat kapta meg.
Megállapítható talán az a tény, hogy megint sikerült ott maradnunk az elején, és jövőre a megfelelő munka elvégzése után, reméljük, képesek leszünk juniorban is megtartani az előnyűnket. Bár a tervek szerint Törökországban lesz az Európa-bajnokság, és nekünk amúgy is mindig nehéz ellenfél a török csapat, otthon még veszélyesebbek lesznek, de ez legyen a jövő problémája.
Mi elindultunk egy úton és reméljük, négy év múlva már kézzelfogható lesz a változás a magyar strandkézilabdázás női oldalán, és minél több fiatal fog a strandkézilabda-pályákon feltűnni, és a válogatottakat erősíteni. Addig meg marad az extra mennyiségű elszánt munka és a dicséret ennek a végén 14 lánynak aki a szabadideje terhére egy légiós kiképzéssel felérő munkát elvégezve, méltóképpen képviselték országunkat: Bozsó Nóra Leila, Hajek Réka, Stumphauser Nóra, Ladics Vivien, Tóth Krisztina, Friebesz Fanni, Nagy Niki, Frigyesi Réka, Szücs Fanni, Lovász Brigitta, Lizer Melinda, Horváth Zsanett, Vigh Viktória, Szecsődi Laura.
Gróz János, az ifjúsági strandkézilabda-válogatott szövetségi kapitánya
© handball.hu