"Aj-jaj-jaj-jaj" - kezdi beszámolóját a tudósító. Randy Bülau piros lapjában látja ő is a meccs fordulópontját, egy viszonylag jól lehozott első félidő után, ami után (legalábbis őszerinte) a BSV úgy játszott, mintha egy meccsen kellett volna ledolgozni a hátrányt. Két játékost és a csapat vezetőedzőjét szólaltatta meg.

Jana Stapelfeldt: Meg lehet nézni egyes eseteket, hogy az hetes volt-e, vagy két perc (a riporter kérdése nem hallható a felvételen, valószínűleg az érdiek védekezéséről és a játékvezetésről kérdezett - a szerk.), de összességében mi verhetjük a fejünket a falba, nem használtuk ki a lehetőségeinket, ezért értünk el ilyen rossz eredményt.

Dirk Leun: A második félidőben egyrészt rosszul játszottunk, túl sok hibát követtünk el, másrészt nagyon bután játszottunk támadásban és védekezésben is, és egy olyan csapat ellen, mint az Érd, ennek megvannak a következményei. Bosszantó, hogy nem tudtuk legalább a végén nyolc gólon tartani a különbséget. Megfontoltabban kellett volna játszanunk, például a második félidőben az érdiek kapusa mindig kijött a mezőnybe, meg kellett volna próbálni felette a kapuba ívelni a labdát, de legalábbis nem pont a kapus mellett lévő játékoshoz passzolni.

Randy Bülau: A 35. percben piros lapot kaptam, amivel nagy kárt okoztam a csapatomnak. A második félidőben elvesztettük a fonalat, és ahelyett, hogy megbecsültük volna a szerzett labdákat, és talán ötgólos hátránnyal mehettünk volna haza, erőltettük az indításokat, és sok labdát adtunk el. Mintha elfelejtettük volna, hogy még van hatvan percünk hazai pályán. Így, kilencgólos hátrányból, ez tulajdonképpen egy megoldhatatlan feladat.

A teljes tudósítás (német nyelven) megtekinthető ITT.

Németh Attila
Fotók: Buxtehuder SV

Jelentős előnyt szerzett az ÉRD

© handball.hu