Amióta kézilabdát fogott a kezébe, itthon játszott, aztán nővérével együtt Dániába igazolt, ráadásul egy csapatba, a Randershez, ahol még a válogatott Bódi Bernadett is klubtársa lett. A fiatalabbik Tápai-nővér pillanatok alatt beverekedte magát a felnőtt csapatba is, ráadásul a közeggel is elégedett. Legutóbbi bajnoki mérkőzésükön, a Horsens otthonában győztek 27-26-ra, így az ötödik helyen állnak a tabellán hét ponttal. A mérkőzésről Tápai Andrea boldogan és nagy örömmel mesélt a Sporthíradónak.

- Milyen volt a találkozó a pályán belülről?
- A mérkőzés nagyon izgalmas volt, pedig elég nehezen indult. Sajnos az első félidőben sok gólt kaptunk a Horsens lerohanásaiból, mert nem értünk vissza az induló emberekkel. Igaz, a támadójátékunk már érezhetően jobb volt, mint az előző meccseken, de a sok kapott gól miatt a félidőben mi álltunk vesztésre. Hála Istennek a szünetben sikerült átbeszélni a hibáinkat, és a második félidőre igazi harcosként léptünk ki a pályára, végül sikerült elhozni a két pontot. Nagyon izgalmas, és biztos vagyok benne, hogy nézői szemmel is igazán színvonalas mérkőzést játszottunk.

- Az U21-es keret tagjaként szerepel, de már számol Önnel az edző az első csapatban. Most már minden bajnokin a nevezett keretben találkoznak a nevével a szurkolók?
- Nem akarom még elkiabálni, de úgy tűnik, most már minden meccsen számít rám a csapatunk edzője. Már a kezdetek óta velük edzek, úgyhogy nem új dolog számomra együtt dolgozni a lányokkal. A legutóbbi négy meccsünkön már én is a csapatban voltam, és most is készülünk a szerdai, GOG elleni mérkőzésünkre. Azt hiszem, ez mindenki számára nagy meglepetés, mert még én magam sem gondoltam, hogy már szeptemberben be tudok kerülni a felnőttek közé. Nagyon nagy dolog ez az életemben, és megpróbálok élni a lehetőséggel. Az edzőm azzal indokolta az első alakulatba kerülésemet, hogy nagyon elégedett a munkámmal, és tehetségesnek tart, de amiért leginkább számít rám, hogy úgy gondolja, igazi harcos vagyok, és a csapatnak, és neki is erre van szüksége. Ez hatalmas megtiszteltetés volt számomra, hogy egy ilyen szintű szakembernek ez a véleménye rólam. Emellett természetesen az U21-esek között is játszom, amit nagyon élvezek, mert ott a belső posztokon számítanak rám. Mindkét csapatba sikerült nagyon jól beilleszkednem, és ebben nagy segítségemre voltak a csapattársaim - többek között a nővérem, Szabina, és Bódi Bernadett is - akik nagyszerű emberek.

- Remélik Szabinával együtt, hogy hamarosan a felnőtt válogatottban is bemutatkozhat?
- Azt hiszem, ez a kérdés még rettentő korai számomra. Úgy gondolom, először klubszinten kell majd letennem valamit az asztalra, és majd azután lehet ezen gondolkozni. Természetesen minden kislánynak az álma, amikor elkezd kézilabdázni, hogy válogatott legyen, és ez valóban hatalmas megtiszteltetés is. Jelenleg azonban az én életemben már ez is nagyon nagy öröm, hogy a dán bajnokságban játszhatok, és értékelik a munkámat, amit a csapatban végzek. Szabina részéről már egy kicsit másképp fest a dolog, mert ő már azért jóval tapasztaltabb játékosnak számít, rengeteg kupa-, bajnoki- és EHF-mérkőzéssel a háta mögött. Emellett úgy gondolom, ő is végigjárta a szamárlétrát, aminek persze még koránt sincs vége, és mindegyik korosztályos válogatott tagja volt. Bizonyára reméli, hogy egyszer a felnőtt keretben is számítanak majd rá, de jelenleg neki is a legfontosabb, hogy az új környezetben, új bajnokságban, új klubban és új emberek között bizonyíthasson, és sikerüljön megvalósítani a kitűzött céljait. Úgy gondolom, mindkettőnknek maximálisan a Randersre kell most koncentrálnunk, hogy minél előbb beleszokjunk a dán játékba, mentalitásba és a légkörbe. Én biztos vagyok benne, hogy előbb vagy utóbb láthatják majd a kézilabda szeretők Szabinát is a magyar válogatott színeiben kézilabdázni!

Forrás: Tapolcai Gábor, Sporthíradó Veszprém