Igaz, az Esztergom visszalépését követően tavaly is 11-en fejezték be a bajnokságot, s mivel a Pécs kiesett, a másodosztály két feljutójával, a Békéscsabával és a Nagyatáddal egészült volna ki a mezőny. Ám a Nyugati-csoport győztese, a Nagyatádi Női Kézilabda Klub jelezte, nem vállalja a szereplést, szintúgy a helyére felkért Tajtavill-Derecske KSC, azaz maradt a 11 fős mezőny.

Németh András szövetségi kapitány is úgy értékelte a szituációt, a kialakult helyzet egyfajta presztízsveszteségnek számít. "Kétségtelen, nagy probléma, hogy ilyen siralmas a helyzet, sajnos még azt sem lehet tudni, hogy a 11 résztvevő csapat egyáltalán be tudja-e majd fejezni a bajnokságot. A sporton belül nincsen kellőképpen differenciálva az eredményesség, a nőikézilabda-válogatott hiába ér el jó eredményt, a klubok nem kapják meg a kellő támogatást."

A Ferencvárost is irányító szakember szerint nincs más kiút, mint a 11 csapatos bajnokság. "Megértem azokat a klubokat is, amelyek nem vállalják az indulást a legjobbak között, hiszen nincs olyan sok jó játékos, akikhez lehetne nyúlni. Ráadásul a költségvetés 30-40 millióval megnő, ám az újoncok ritkán kapaszkodhatnak meg az élvonalban. Személyes véleményem, hogy a létszám megemelése jelenthetné a megoldást. Adjuk meg a lehetőséget 14-16 csapatnak az NB I-ben való indulásra, ebben már az is benne van, hogy ezek a kiscsapatok eséllyel versenyeznének egymással a bennmaradásért."

Németh elmondta, a határvonalakban alapvető változás nem várható a következő idényben sem, azaz többé-kevésbé ugyanazon csapatok alkotják majd az élbolyt, illetve a középmezőnyt és az alsóházat.

A bajnoki címre legesélyesebb a címvédő Győri Graboplast ETO, amelyből ugyan távozott a Sirina, Borbás, Mehlmann trió, ám Nagy Krisztina és Ana-Maria Lazar érkezésével stabilizálódott a helyzet. A Dunaferr éppen a három exgyőrivel erősödött, Pálinger és Pigniczki hiányát azonban alaposan megérezheti a csapat. A két sztárgárda a Kulcsár-emléktornán már összemérhette erejét, a csata döntetlennel zárult.

A trónkövetelők között továbbra is ott találhat az EHF-kupa-győztes Cornexi-Alcoa-HSB Holding, amely válogatottakkal erősített, kérdés, Pádár Margit, Brigovácz Nikolett és Sonata Vijunaite hogyan illeszkedik majd a gépezetbe.

A Fradi is kellemes színfoltja lehet a bajnokságnak, a megfiatalított csapat - kiegészülve a nagy tehetségnek tartott Szamoránsky Piroska, Katarína Harisová, Szucsánszki Zita trióval, és a felépülő Laluska Eszterrel - odaérhet a dobogó valamelyik fokára. Főleg, ha Németh Helga is belelendül: a Fradinál emberemlékezet óta nem volt balkezes jobbátlövő, Helgával tehát a repertoár is tovább bővülhet.

Visszatért régi sikerei színhelyére Debrecenbe Bíró Imre, akivel a Loki korábban egyszer már felkapaszkodott a negyedik helyig. Hasonló folytatást remélnek a hajdúsági drukkerek, főleg annak ismeretében, hogy a csapat remekül helytállt a nehéz zaporizsjai tornán is.

Új edzővel vág neki a szezonnak a Hódmezővásárhely, a Vasas és a Vác, Buday Ferenc, Mocsai Lajos és Hajdu János kvalitásait ismerve a középmezőny is alaposan megerősödhet. A Kiskunhalas Zsiga Gyulával már villogtatta oroszlánkörmeit a Balaton-kupán, míg az újonc Békéscsaba, illetve a jelentősen meggyengült (Marczinka Zoltán irányította) Spartacus elsődleges célja a bennmaradás lehet.

Ami a lebonyolítást illeti: az alapszakasz után - amikorra már mindenki találkozott mindenkivel oda-visszavágón - a nőknél három részre szakad a 11 csapatos mezőny: az 1-4., 5-8. és 9-11. helyezettek külön folytatják. A legjobbak négy, az őket követők pedig 3, 2, 1 bónuszpontot visznek magukkal a rájátszásba, ahol ismét oda-visszavágós alapon találkoznak.

A bajnokság megkezdése előtt megkérdeztük Török Pétert, a játékvezetői bizottság elnökét, szerinte az új szabályok közül mi okozhatja a legnagyobb problémát.

"Nem nehéz megtippelni, a hétméteresek körül lesz a legtöbb vita. Eddig ugyanis a büntető megítélésekor megállították az időt, ami ezentúl nem lesz kötelező. Persze, ha töröltetni kell a pályát, vagy kapuscsere történik, akkor igen, egyébként a játékvezetőkre lesz bízva a döntés. A cél elvileg az lenne, hogy egy-egy mérkőzés időtartama a szünettel együtt ne másfél óra legyen, így viszont olyan jogosítvány kerül a játékvezetők kezébe, amely sok vitára adhat okot. Az utolsó 5-10 perc így kritikussá válhat, hiszen nem mindegy, a hátrányban lévő csapat futó órával, vagy álló idővel dobhat majd hetest."

handball.hu (pl)