A Magyar Kézilabda Szövetség közzétette az előttünk álló évadra vonatkozó versenykiírást. Ez tartalmazza a Nemzeti Bajnokság három osztályának, azon belül a felnőtt, junior és ifjúsági bajnokságoknak a szabályait, valamint a Magyar Kupa, az Országos Junior és Ifjúsági Kupa lebonyolítását.

A versenykiírás szerkezete a korábbi évekhez képest nem változott, azaz sok olyan előírást tartalmaz, amely leginkább csak a csapatok ügyintézőit, technikai vezetőit foglalkoztatja, nemhogy a nézők, szurkolók, de még az edzők, játékosok, egyéb szakemberek sem foglalkoznak vele.

NB I felnőtt bajnokság:

Az NB I-es bajnokságot ebben az évben is 12 csapat számára írják ki, az alapszakasz és a rájátszás lebonyolítási rendje is változatlan, megfelel az előző években megszokottnak. Az első forduló hivatalos játéknapja 2012. szeptember 2., az utolsóé pedig 2013. május 22. A versenykiírás külön rendelkezik arról, hogy a nemzetközi kupákban érdekelt csapatok az alapszakaszbéli mérkőzéseiket elhalaszthatják, de azokat legkésőbb a 20. fordulóig le kell játszani, a rájátszás mérkőzéseit pedig nem lehet a kijelölt játéknap utánra halasztani. Szerepel ugyanakkor egy olyan kitétel is, miszerint a nemzetközi kupák elődöntőjébe és döntőjébe jutott csapatok mérkőzéseinek időpontját a szövetség illetékes bizottsága módosíthatja, azaz akár az eredetinél későbbi dátumra is kiírhatják ezeket.

Fontos új szabály, hogy a nemzeti ünnepeken tilos mérkőzést rendezni – ugyanakkor az idei naptárat végignézve ennek várhatóan ebben az évben nem lesz komoly jelentősége.

Nincs változás abban, hogy az előző szezon első tíz helyezettje, valamint a másodosztály két csoportjának bajnoka jogosult részt venni a bajnokságban, ha pedig valamelyikük nem ad be nevezést, akkor az MKSZ dönthet a fennmaradó helyek feltöltéséről.

Az NB I-es klubok kötelesek utánpótlás-csapatot indítani öt különböző versenyen: NB I junior és ifjúsági bajnokság, Országos Nyílt Serdülő Bajnokság, Országos Ifjúsági Kupa, Országos Junior Kupa.

Újdonság, hogy a mezeken kötelező lesz egy 8×4 cm méretű magyar zászló viselete a hátsó részen, a nyak alatt.

Az új bajnoki évtől minden csapat mérkőzésenként három alkalommal kérhet időt – ennek részleteiről korábban külön cikkben írtunk.

A bajnoki döntő minden mérkőzésén, és a harmadik helyért játszott mérkőzéseken kötelező a Himnusz lejátszása.

Az NB I valamennyi mérkőzésére kétfős versenybizottságot küld az MKSZ, ezeken a mérkőzéseken egy versenybíró és egy titkár fog közreműködni (korábban a kiemelt mérkőzésekre küldtek csak két főt, a többin csak egy versenybíró volt).

NB I/B és NB II bajnokságok:

Az NB I/B lebonyolítási rendje sem változik. Az őszi és a tavaszi szezon közt lesz egy közel két hónapos szünet, szokás szerint. Mivel a következő szezonban várhatóan mindkét csoportban ténylegesen is lesz 14 csapat, ezért nem várható az előző évhez hasonló átszervezés.

A bajnokság 28 helyére elvileg 27 csapat jogosult nevezni (az előző szezonban csak öt csoportban játszották az NB II-t), ezért látatlanban kijelenthető, hogy lesz legalább egy üres hely – erről, valamint az esetleges további üres helyekről itt is a szövetség dönt – jelentkezőkből nincs hiány.

Az NB II-ben egy szűk esztendő után a következő szezontól ismét hat, egyenként 12 csapatos csoportban rendezik a bajnokságot. A mérkőzésnaptár itt valamivel sűrűbb, mint a másodosztályban (nincs szünet a válogatott programok idején), valamint a csoportok létszáma is kisebb, így a téli szünet is hosszabb, mintegy két és fél hónapos.

Újdonság, hogy az NB I/B és a NB II bajnokságokban is 16 játékos nevezhető egy mérkőzésre, a felnőtt és a junior korosztályban is. A junioroknál 12 fő nevezése kötelező, ha egy csapat ennél kevesebb játékossal áll ki, akkor a mérkőzést lejátsszák, de az elért eredményen túl a vétkes csapattól egy pontot levonnak; minden harmadik pontlevonásnál automatikusan a felnőtt csapattól is egy pontot le kell vonni.

A létszám megemelésének itt igazából nincs jelentősége, csak az egységesítést szolgálja, az NB II-es klubok többsége még a felnőttbe se nagyon képes 16 játékost nevezni, nemhogy a juniorba.

Mindkét osztály csapatai kötelesek csapatot indítani a junior bajnokságban is, az NB I/B-s klubok számára ezen túl kötelező a részvétel az Országos Ifjúsági és Junior Kupában. Valamint az Országos Nyílt Serdülő Bajnokságban – az NB II-es klubok számára ez utóbbiakban a részvétel megengedett, de nem kötelező.

A junior bajnokságot mindkét osztályban a felnőttel párhuzamosan rendezik. Rájátszás ezekben a bajnokságokban sem a felnőtt, sem a junior korosztályban nincs.

Magyar Kupa:

A Magyar Kupa lebonyolítási rendje nem változott. Az NB I és az NB I/B osztályok klubjai számára a részvétel kötelező, alacsonyabb osztályú csapatok számára pedig megengedett. Az NB I-es csapatok nagy része a 3., a legjobb 4 csapat pedig a 4. fordulóban kapcsolódik be a küzdelmekbe.

Kupameccseket is tilos nemzeti ünnepen játszani.

A Magyar Kupában is 16 játékos nevezhető egy mérkőzésre csapatonként.

NB I junior és ifjúsági bajnokságok:

Az alapszakasz lebonyolítása változatlanul, a korábban megszokott rend szerint zajlik, a versenykiírás előírja, hogy, ha van rá lehetőség, ezeket a meccseket a felnőtt bajnoki mérkőzés előtt vagy után, azonos helyszínen kell lejátszani.

Újdonságként ezekben a bajnokságokban is megengedett 16 játékos benevezése csapatonként, nem változott azonban az az előírás, hogy legalább 12 játékost nevezni kell – ennek elmulasztása esetén a pályán elért eredmény megtartása mellett a hiányosan kiálló csapattól egy büntetőpontot levonnak; és minden harmadik pontlevonás egyben automatikusan egy pont levonását jelenti a felnőtt csapattól is.

A junior bajnokság mérkőzéseire a rendező csapat köteles orvost, vagy legalább elsősegélynyújtó vizsgával rendelkező egészségügyi személyzetet biztosítani (ez gyakorlatban azt jelenti, hogy egy gyúró is megfelelő lehet). Az ifjúsági mérkőzésekre egészségügyi személyzet biztosítása nem kötelező.

A junior bajnokságba 1993. január 1.-én, vagy később, az ifjúságiba 1995. január 1-jén vagy később született játékosokat lehet benevezni (a junior korhatár az NB I/B és NB II bajnokságoknál is azonos).

A junior és ifjúsági bajnokságban a rájátszás rendje leegyszerűsödik, ezt korábban külön cikkben mutattuk be.

Országos Ifjúsági Kupa, Országos Junior Kupa:

Új elem a két különböző korosztályos országos kupa. Ezek lebonyolítása ráadásul lényegesen eltér az OIK-ban korábban megszokottól, hogy nagyobb lehetőséget biztosítson a felnőtt csapatok játékereje alapján különböző osztályokba sorolt, de a junior és az ifjúsági korosztályban nem feltétlenül ezt visszatükröző játékerejű csapatok találkozásának. 32 csapat számára rendeznek négycsapatos csoportokban csoportmérkőzéseket, majd onnét a nyolcad- és a negyeddöntő és két mérkőzésen, oda-visszavágós alapon dől el. Az elődöntőket és a döntőket viszont már a megszokottak szerint, egy helyszínen, egy hétfő-keddi kétnapos tornán rendezik meg.

Az OJK korhatára 1994. január 2., az OIK-é 1996. január 1.

Az első- és másodosztályú klubok számára a nevezés kötelező, az alacsonyabb osztályúak számára egy nyílt lehetőség.

A két korosztályos kupáról korábban külön cikkben bővebben is írtunk.

Országos Nyílt Serdülő Bajnokság:

Az OSB versenykiírása is lényegileg azonos az előző évivel. Az első- és másodosztályú klubok számára a részvétel kötelező, bármely más klub, egyesület, egyéb szervezet számára nyílt lehetőség. A bajnokság nyílt jellegéből következőleg előre nem lehet tudni, hogy hány csapat nevez be, ezért a pontos beosztás sem határozható meg; de a szervezési elv, nem változik: szeptembertől februárig 6-8, területi alapú csoportban zajlanak a mérkőzések, utána a rájátszásban 3-4 csoportban (az alapszakasz minden csoportjából négy csapat); majd végül egy háromnapos országos nagydöntőn dől el a bajnokság végeredménye.

A korhatár 1997. január 1.

Amint látható, az előző évekhez képest komolyabban csak az NB I junior és ifjúsági rájátszás, valamint az Országos Ifjúsági és Junior kupa lebonyolítása változik meg, a többi verseny rendje lényegileg változatlan, egy-két apróbb módosítással találkozhatunk. A legfőbb változás, hogy az idei évtől minden bajnokságban 16 fős keretekkel lehet játszani. Bízzunk abban, hogy az újítások a sportág érdekeit, a nézők és a szurkolók jobb szórakozását fogják szolgálni!

Németh Attila

© handball.hu