Még az előző bajnokság vége felé merült fel, hogy a következő szezontól megváltoztatják az utánpótlás-korosztályok rendjét. Ebből végül, hosszas viták után annyi lett, hogy a nőknél nem változik semmi, azaz a 2012/13-as szezonban a juniorok az 1993. január elsején vagy később, az ifjúságiak pedig az 1995. január elsején vagy később születettek lesznek. Elvált viszont a férfi és női bajnokságokban a korosztályos rend: mostantól a férfiaknál egy évvel magasabban húzzák meg a korhatárokat.

Jelentős változások következnek viszont a versenyrendszerekben.

Az NB I-ben a junior és ifjúsági bajnokság alapszakaszának lebonyolítása nem változik, a felnőttekkel párhuzamosan fog zajlani, akárcsak a korábbi években. Alapvetően megváltozik viszont a rájátszás rendje. A korábbi években sok problémát okozott, hogy az egyes korosztályokban nem azonos csapatok jutottak a rájátszás azonos szakaszaiba, így nem lehetett a felnőtt-junior-ifjúsági mérkőzéseket egymással összekötni – de legalábbis csak szerencsés esetben, és nagyon ritkán sikerült ez. Ebből könnyen az jöhetett ki, hogy azonos klub ifjúsági csapata kedden játszott Békéscsabán, a junior csütörtökön Siófokon, a felnőtt meg szombaton Debrecenben. Sok utazás, a több korosztálynál is számba vett játékosok esetében folytonos ide-oda utazással járó elfoglaltságok. Főleg a kisebb kerettel dolgozó csapatoknál, ahol nagy az átfedés az ifi és a junior közt, a játékosok sokszor szinte azt sem tudták, éppen milyen bajnokságban játszanak, ki lesz az ellenfél.

Különösen gondot okozott ez az írásbeli érettségik hetében, és az egész csak halmozódik azoknál a kluboknál, amelyek II. csapatot is fenntartanak, és az NB I/B-s vagy NB II-es bajnokságban is szerepelnek.

Ezt kívánja rendezni a versenykiírás módosítása. Eszerint a junior és az ifjúsági bajnokságban a hat héten át tartó, utazgatós rájátszás megszűnik. Ehelyett egy egykörös, közös helyszínen, három nap alatt lefutó rájátszást szerveznek. A helyszínt az 1-4. helyezett esetében az MKSZ jelöli ki, az 5-8. és a 9-12. helyezettek esetében pedig az alapszakaszban legjobb (azaz 5., illetve 9.) helyezést elérő csapaté a rendezés joga.

A kiírás szerint a csapatok a rájátszásban egy kört játszanak, mindenki mindenkivel. Az alapszakaszból az egymás ellen elért eredményeket hozzák magukkal – így elméletileg az is előfordulhat, hogy valamely együttes már az alapszakaszban megnyeri a bajnokságot.

A rájátszást röviddel az alapszakasz vége után rendezik meg. Az alapszakasz utolsó fordulójának dátuma április 7., a korosztályos rájátszásokat pedig április 17-19., illetve 26-28. napokon kell lejátszani. Ezzel az NB I-es ifi és junior csapatoknak májusban már nincs programjuk.

Többen is felvetették a nyílt utánpótlás-bajnokságok szervezésének ötletét. Ennek alapja az lett volna, hogy a junior és ifjúsági bajnokságot nem a felnőtt csapatok osztályokba sorolása alapján rendezik meg, hanem attól teljesen függetlenül. Ezt a klubok végül - szervezési nehézségekre hivatkozva - elvetették. Helyette viszont felkarolták az országos kupákat, jelentősen átalakították, kibővítették azok lebonyolítási rendjét.

A korábbi évektől eltérően a következő szezonban lesz külön Országos Junior Kupa (OJK) és Országos Ifjúsági Kupa (OIK). A korhatár a hagyományoknak megfelelően mindkét korosztályban a bajnokinál egy évvel szigorúbb, azaz az OJK-ban 1994, az OIK-ban 1996. Az nem változott, hogy az NB I és NB I/B csapatai számára a nevezés kötelező, az alacsonyabb osztályú csapatok számára pedig nyitott a részvétel lehetősége.

A legnagyobb változás a lebonyolítás rendjében történt. Az NB I/B-s és alacsonyabb osztályú csapatok előselejtezőkön vesznek részt, amelyből 20 csapat jut tovább, hozzájuk csatlakoznak az NB I-es csapatok, így alakul ki egy 32 csapatos mezőny. Ebben a fázisban már minden NB I-es csapatnak be kell lépnie (a korábbi rendszerben a négy kiemelt csapat csak a 16 közt kezdte a versengést).

Ezt a 32 csapatot ezután területi alapon nyolc darab négyes csoportba osztják. Ezekben a csoportokban mindenki játszik mindenkivel, ráadásul oda-vissza, tehát hat fordulót rendeznek. Itt tehát alacsonyabb osztályú csapatok is játszhatnak az első osztályúak ellen, így mindenkinek lehetősége van, hogy a legjobbakkal mérje össze tudását. Ez a csoportkör szeptember végétől december elejéig tart. A kijelölt meccsnapok szerda-csütörtökre esnek (minden fordulóhoz két nap van időpontul rendelve), de ebben az időszakban a bajnokságban sosincs hétközi forduló. A gyakorlatban, mivel a nemzetközi kupák miatt az első osztályú bajnoki mérkőzések nagy részét hét közben rendezik, nem volna meglepő, ha paradox módon az OIK és OJK mérkőzéseit csoportosítanák át hétvégékre – persze a II. csapatot is fenntartó klubok miatt olyankor sem könnyű időpontot találni. Fokozza ezt, ha figyelembe vesszük, hogy főként a vidéki, szűkebb kerettel rendelkező csapatoknál bizonyos, hogy az OIK-ban serdülő játékosokat is játszatni kell, hogy meglegyen a csapat, így a serdülő bajnokság versenynaptárához is igazodni kell.

Az ifjúsági és a junior kupák versenynapjai azonosak.

Minden csoportból az első két helyezett jut tovább. A legjobb 16 közt oda-visszavágós mérkőzéseket rendeznek. A párosítás területi alapú, de minden csoportgyőztes egy csoport-második ellen játszik, oda-visszavágós alapon. A 8 továbbjutót immár kiemelés nélkül sorsolják össze, és szintén oda-visszavágós alapon küzdenek meg az elődöntőbe jutásért.

Az elődöntőket és a döntőt a megszokott módon, közös helyszínen, egy kétnapos rendezvény keretében tartják, 2013. április 8-án és 9-én mindkét korosztálynak.

Azaz míg a korábbi rendszerben az NB I-es klubok csapatai legfeljebb 5, azon belül is a négy kiemelt legfeljebb 4 mérkőzést játszott a kupában; most az elődöntőbe jutók összesen 12 mérkőzésen lépnek pályára (6 a csoportkörben, 2 a nyolcaddöntőben, 2 a negyeddöntőben, 1 az elődöntőben, 1 a döntőben vagy a bronzmeccsen). Az alsóbb osztályú indulóknak ehhez jöhet még plusz egy mérkőzés az előselejtezőben, és mindezt meg kell szorozni kettővel, mivel van külön junior és ifjúsági kupa is, így a szezon közben a junior és ifjúsági csapatok meccsterhelése jelentősen megnő. Azok a klubok, amelyek kisebb létszámmal, esetleg az ifi és a junior csapatnál azonos edzővel dolgoznak, nem könnyen fogják tudni megoldani a mérkőzések egymáshoz igazítását.

Ne feledjük, az előző évben az OIK-t egy NB II-es klub, a Haladás VSE csapata nyerte meg, s rajta kívül még egy harmad- és egy másodosztályú csapat jutott a legjobb négy közé, így korántsem biztos, hogy a csoportmeccseken, majd az egyenes kieséses szakaszban az első osztályú klubok csapatai nagy különbségű győzelmek sorozatát fogják aratni.

Németh Attila

© handball.hu