Őszintén sajnálom, hogy ennyire félrement a kommunikáció köztünk. Szerettem volna a továbbiakban is Vili Bával együtt dolgozni, ezért számomra nem volt kérdéses, hogy két külföldi ajánlatomat is visszautasítottam. Május végén elmentem a válogatotthoz, és a selejtező végéig abban a tudatban voltam, hogy még egy évet hosszabbítok a Lokival. Túlzás nélkül mondhatom, életem egyik legnehezebb szakaszában vagyok.

Pár nap, és kezdődik az alapozás, és nekem még nincs csapatom. Azt gondolom, kár arról filozofálni, hogy ki, hol és miben hibázott, nem is szeretnék erről beszélni, a végeredmény az, hogy Gellén András és én semmilyen konszenzusra nem jutottunk. Számomra a Debrecenben eltöltött két év nagyon sokat jelent, érzelmileg és szakmailag egyaránt.

Érzelmileg azért, mert olyan mélységeket és sikereket éltem át a csapattársaimmal és a szurkolókkal, ami nap mint nap erőt is hitet adott nekem.

Szakmailag pedig azért, mert Köstner Vilmos fáradhatatlan munkájának és kitartásának köszönhetően olyan fejlődésen mentem keresztül, ami a későbbiekben csak a hasznomra válhat. Emellett itt szeretném megemlíteni Gellén Andrást is, akinek szintén csak köszönettel tartozom, időt, pénzt, energiát nem sajnálva tesz azért, hogy Debrecenben a női kézilabda hírnevét öregbítse. Köszönöm a Szurkolóknak a támogatást, külön köszönöm azoknak, akik nekem személyesen szurkoltak!

Remélem, hogy legközelebb már arról számolhatok be, hogy hogy érzem magam a felkészülési időszakban. Kívánok mindenkinek kellemes nyarat.

Juhász Gabriella

Juhász Gabriella távozik

© handball.hu