handball.hu: Az Európa-bajnokság előtt bíztál benne a szíved mélyén, hogy idáig eljuthat a csapat?
Róth Kálmán: Inkább csak reménykedtem. Örültem volna, ha azt a minimális tervet tudtuk volna teljesíteni, amit a kézilabda szövetség meghatározott nekünk, azaz hogy bekerüljünk a legjobb nyolc közé. Elsősorban azért gondolom ezt, mert így azért nehéz ellenfelekkel játszhattunk volna, ami ezeknek a gyerekeknek a fejlődése szempontjából mindenképpen nagyon fontos lett volna. Azért azt nem gondoltam volna, hogy tovább tudunk jutni egy olyan középdöntő csoportból, amelyben Hollandia és Norvégia szerepel. Ráadásul úgy, hogy bár egy mérkőzést elveszítettünk, de amiatt sem kell szégyenkeznünk. Maximálisan jónak értékelem a középdöntőbeli teljesítményünket, mert mindkét mérkőzésen bebizonyítottuk, hogy tartásunk van, hiszen mindkétszer vesztett helyzetből tudtunk újítani. Másrészt pedig talán le tudtunk rombolni egy nimbuszt, bebizonyítottuk, hogy egy magyar csapat igenis képes egy északi, egy norvég csapat ellen helytállni, sőt, akár győzelmi esélyekkel léphet pályára.

handball.hu: Ezután pedig a hollandok elleni mérkőzés következett, ahol vert helyzetből, csúszva-mászva, de felálltak a lányok...
Róth: Nálam ez a minimális elvárás. Én nem tűrök meg a csapatomban olyan játékost, aki nem teszi oda magát százszázalékosan, még ha a világ legnagyobb tehetsége is. Mindenhol, a sport minden szintjén ennek kell lennie a minimális elvárásnak.

handball.hu: Hollandia ellen a tizennégy éves Tóth Gabriella tizenkét gólt szerzett. Ez kiugró teljesítmény volt tőle, vagy lehet belőle akár klasszis is?
Róth: Vannak klasszis vonásai, de korai egy ilyen fiatal gyerekről kijelenteni, hogy klasszis lesz. Vannak olyan tulajdonságai, amelyek alapján lehet klasszis, csak nem szabad elrontani. Sok olyan játékos van a magyar kézilabdában, aki nagy reménység, például Szemerey Zsófi, vagy említhetném akár Vig Vivient, akit ugyanekkora tehetségnek kiáltottunk ki két-három évvel ezelőtt, aztán beleszürkült a mezőnybe. Véleményem szerint rendkívül fontos lenne ezeknek a játékosoknak a menedzselése.

handball.hu: Mivel töltitek a szabadnapot az oroszok elleni összecsapás előtt?
Róth: Délelőtt, mivel busz nem állt a rendelkezésünkre, kifutottunk az edzés helyszínére, amely három és fél kilométerre van tőlünk, utána súlyemelést végeztünk, aztán hatvan dekás tömött labdával dobálóztunk, majd visszasétáltunk a szállodába. Délután pedig, ha jó idő lesz, ki kellene mennünk egy kicsit úszni regeneráló célzattal, ha pedig nem, akkor várost nézünk, sétálunk egy kicsit Brno csodálatos történelmi belvárosában.

handball.hu: Reménykedhetünk-e az Oroszország elleni elődöntő előtt?
Róth: Nehéz mit mondani ezek után... Láthatja mindenki, hogy mi mindent megteszünk. Az orosz csapat szintén fizikai fölényben van velünk szemben. Mi megpróbáljuk ezt kompenzálni taktikával, lelkesedéssel. Az biztos, hogy rajtunk semmi nem fog múlni. Jól jellemzi az is, hogy ezt a csapatot igazán szeretik, hogy a Hollandia elleni mérkőzésre már nem csak családtagok, hanem szurkolók is sokan elutaztak. Nagyon fantasztikusan drukkoltak, úgyhogy ezúton is köszönjük nekik a segítséget! Többen is munka után indultak el Brno-ba, és amikor vége volt a meccsnek, akkor először sírtak, majd újra haza kellett menniük, mert ma is dolgozniuk kell. Úgy gondolom, hogy nem nagyon kell más a szurkolóknak, csak az, hogy egy olyan csapat legyen, amelyik szívét-lelkét kiteszi a pályára.

handball.hu: A célkitűzés túlteljesítése után lekerült a lányok válláról a teher?
Róth: Azt gondolom, hogy igen, bár ezekben a gyerekekben óriási győzni akarás és bizonyítási vágy van, de mindenképpen azon leszünk, hogy felszabadultan játsszunk!

---

Elődöntők
július 1., péntek, Brno, Új Vodova Sportcsarnok
18.00 Oroszország ifjúsági - Magyarország ifjúsági
20.30 Dánia ifjúsági - Norvégia ifjúsági

Internetes közvetítés: www.online-prenosy.tvcom.cz/videa

Győzött a szív, négy között az ifik!
Az ifjúsági Eb további programja

© handball.hu