Híreink RSS-en
Híreink a Twitteren
handball.hu blog
A 2011/12-es versenykiírás
2011. május 22. 7:03 © handball.hu
A Magyar Kézilabda Szövetség közzétette a 2011/12-es bajnoki évre vonatkozó versenykiírást. Ennek érdekesebb pontjait igyekszünk bemutatni - Németh Attila írása.
A legszembetűnőbb változás, hogy (az előző olimpiai évhez hasonlóan) erre a szezonra sem tartalmaz az első osztályban rájátszást a kiírás, azaz a női bajnokság az alapszakasz 22 fordulója után befejeződik (a férfiaknál megmarad a rájátszás). Így a bajnokság az ideinél egy héttel korábban, május 13-án ér véget, és tavasszal a mostanihoz képest több szünetet tartalmaz, amibe be lehet iktatni válogatott felkészülést, illetve az esetleges olimpiai selejtezőtornát. Így a bajnokság végén márciusban három, áprilisban és májusban két-két fordulót tartalmaz a versenynaptár.
Ugyanakkor a szövetség jelzi, hogy amennyiben a válogatott a világbajnokságon nem tudna részt venni (tehát elveszítenénk a selejtezőt Németország ellen), és így biztosan lecsúszna az olimpiáról is, úgy a versenykiírás módosításra kerülhet (ez esetben vélhetően mégis csak lenne rájátszás).
Az NB I a korábbiakhoz hasonlóan tizenkét csapattal kerül megrendezésre, az idei szezon utolsó két helyezettjének helyére a két másodosztályú csoport bajnoka kerül. A kiírás leszögezi, hogy amennyiben a tizenkét jogosult csapat bármelyike nem vállalná az indulást (a közelmúltban szinte minden szezonban volt erre példa), úgy az MKSZ elnöksége kötöttségek nélkül dönthet arról, hogy az ily módon üresen maradó helyre kit kér fel, a kiesők valamelyikét, esetleg a másodosztályban alacsonyabb helyezést elérő csapatot.
Ha pedig valamely klub év közben dobja be a törülközőt, akkor az eredményeit visszamenőleg is törölni kell (azaz az ellenük már lejátszott mérkőzések nemlétezőnek tekintendőek), és a csapat a következő évben csak két osztállyal lejjebb próbálkozhat. (Ha lesz rájátszás, és annak folyamán lép vissza valamely együttes, akkor csak a rájátszásban elért eredményeiket kell törölni.)
Nem változik az sem, hogy pontegyenlőség esetén elsőként az egymás elleni eredmény dönt a helyezésekről.
Az idei évhez hasonlóan jövőre is megmarad az a kötelezettség, hogy az első osztályban csak olyan női csapatok nevezését lehet elfogadni, amelyek igazolni tudják, hogy rendelkeznek 35 millió forintos pénzügyi kerettel – ennek ellenőrzési módját azonban a versenykiírás nem pontosítja.
A bajnokságba június 30-ig kell benevezni, azaz eddig a határidőig kell az érintetteknek eldönteniük, hogy tudják-e vállalni az első osztályt. A nevezéssel mindössze három napot lehet késni büntetés terhe mellett, az ezt követően beadott nevezések már nem fogadhatóak el (nyilván az esetleges visszalépés esetén a szövetség által ennél későbbi időpontban felkért klubok számára a határidő is későbbi lesz).
A játékosok számára egy évben továbbra is legfeljebb kettő igazolás adható ki (azaz egyszer lehet év közben csapatot váltani), az átigazolási határidő pedig március 9., tehát a női bajnokság 17. fordulójától már új játékost igazolni nem lehet (külföldről, alacsonyabb osztályból sem).
Az 1992-es és fiatalabb játékosok számára kiadott játékengedélyek korlátozás nélkül érvényesek az azonos egyesület minden bajnoki osztályban induló csapataiban való szereplésre, azaz az ilyen korú játékosok korlátozás nélkül mozgathatóak a klubok I. és II., illetve esetlegesen további csapatai közt.
Az is megmarad, hogy amennyiben bármely, a mérkőzésre benevezett játékosról utóbb bebizonyosodik, hogy nem rendelkezett érvényes játékjogosultsággal, akkor a mérkőzés győzteseként a vétlen csapatot kell kihirdetni, mégpedig 10-0-s gólkülönbséggel (illetve a pályán elért eredménnyel, ha az a vétlen csapat számára kedvezőbb). Ilyenkor tehát nem lehet mérlegelni, hogy az adott játékos mennyit szerepelt, vagy pályára lépett-e egyáltalán a találkozón.
Az 1991-1995 között született játékosok számára kiadható úgynevezett kettős játékengedély (ez sem változott a korábbihoz képest). Ezzel a kézilabdázó két különböző osztályú csapatban szerepelhet felváltva a bajnokságban (azonos klub alsóbb osztályú csapatában való szerepléshez nem szükséges kettős engedély, viszont, ha az anyaegyesületnek van alsóbb osztályú csapata, akkor azonos osztályra kettős engedélyt játékos csak úgy kaphat, ha az anyaegyesület azonos osztályú csapatában való szereplésről lemond).
Az első osztályú felnőtt bajnoki mérkőzésekre megmarad a 16-os keret nevezhetősége, és a 15. valamint 16. játékos csak magyar állampolgár lehet. Az első tizennégy játékosra vonatkozólag az EU-n belül érkezőkre nincs korlátozás, EU-n kívüli országból legfeljebb három játékos nevezhető egy mérkőzésre, de ebbe a keretbe a három évnél régebben itt játszó, illetve a magyar nemzetiségű játékosok nem számítanak bele.
Jelentős változás a korábbi évekhez képest, hogy az első osztályú csapatok immáron nem csak kettő, hanem három utánpótlás-bajnokságban kötelesek csapatot indítani. Ez az NB I-es csapatokat a korábbiakhoz képest jobban megterheli, és az utánpótlás-nevelésben való erősebb részvételre kötelezi.
Az érintett korosztályos bajnokságok a következők:
Junior bajnokság: Ez a verseny a korábbi ifjúsági kiírás helyét veszi át, így itt lényegében csak az elnevezés változik. Ide a következő évben 1992. január 1-jén, és azután született játékosokat lehet benevezni, és szerepeltetni. Lebonyolítása a felnőtt bajnokságéval azonos, azaz rájátszás itt sem lesz. A megszokotthoz hasonlóan a junior csapatok a felnőttekkel azonos beosztás szerint játszanak, azaz a legtöbbször a két mérkőzés egymás után kerül majd megrendezésre.
A juniorban korosztályban továbbra is csak csapatonként tizennégy játékost lehet nevezni, és fennmarad az az előírás is, miszerint ha nincs legalább tizenkét játékos nevezve egy mérkőzésre, akkor a csapattól egy pontot levonnak, minden harmadik büntetőpont után pedig egy pontot a felnőtt csapattól is levonnak. A korábbiakhoz képest enyhítés, hogy míg idén az ifjúsági meccsekre kötelező volt orvost küldeni, a jövő évi junior szabályzat már megelégszik alacsonyabb egészségügyi végzettséggel rendelkező szakember biztosításával is (felnőtt meccseken továbbra is orvos jelenléte kötelező).
Ifjúsági bajnokság: Ez a verseny a korábbi NB I-es serdülő bajnokság helyére lép. Az elnevezések változásával az MKSZ igazodik a nemzetközileg használt kifejezésekhez (tizennyolc éves lányokra a közbeszédben sem használjuk a "serdülő" kifejezést). Itt a korhatár jövőre 1994. január 1. lesz. Az idei NB I-es serdülő kiíráshoz hasonlóan ifjúsági mérkőzéseken nem lesz kötelező egészségügyi szakember jelenléte. Minden egyéb szempont szerint a lebonyolítás a junior bajnoksággal azonos, így megmaradnak a három mérkőzésből (ifjúsági, junior, felnőtt) álló fordulók az első osztályban.
Országos Nyílt Serdülő Bajnokság (OSB): Mivel jövőre az NB I-ben már nem lesz serdülő, így ez marad az egyetlen, ilyen nevet viselő bajnokság. Amióta bevezették az NB I-ben a serdülőt, azóta az első osztályú klubok az OSB-ben nem voltak kötelesek indulni, azonban az utánpótlás-bajnokságok átszervezése folytán 2011-től erre ismét kötelezve lesznek. Az OSB korhatára a korábbi évek gyakorlatához képest szigorúbb lesz, azaz most két évet ugrik: az idei 1994 után jövőre 1996. január 1. lesz az életkori határ – így a három utánpótlás-tornán két-két éves ugrásokkal változnak a korhatárok. Az OSB-be az NB I-es és NB I/B-s egyesületek kötelesek csapatot indítani, azonban - nevének megfelelően - ez a bajnokság nyílt, azaz bármely egyéb szervezet (alacsonyabb osztályú klubok, sportiskolák, stb.) indíthat csapatot.
Az OSB versenykiírása rugalmas, mivel csak a nevezési határidő után derül ki, hogy pontosan hány csapat is indul a bajnokságban, az azonban már bizonyos, hogy a korábbi évek gyakorlatának megfelelően három kör lesz, egy 14-18 fordulós alapszakasz, egy 8 fordulós rájátszás, majd az országos döntő, amely egy, azonos helyszínen lebonyolított, háromnapos rendezvény.
Itt is tizennégy játékost lehet egy mérkőzésre nevezni, és ha nincs tizenkét játékosa egy csapatnak, akkor pontlevonás következik. Az első- és másodosztályú klubok esetében itt is érvényes az az előírás, hogy minden harmadik levont pont után egy pontot a felnőtt csapattól is levonnak. Ebben a bajnokságban a mérkőzések hossza 2x25 perc.
Nem változik érdemben a másodosztály, azaz az NB I/B-s bajnokság versenykiírása. A következő évben is huszonnyolc csapat szerepelhet ebben a versenyben, keleti és nyugati csoportra osztva. A bajnokság csak huszonhat alapszakaszbeli fordulóból áll, a megszokott, kéthónapos téli szünettel (december közepétől február közepéig nincsenek mérkőzések). Ha a jogosultak (a két NB I-es kieső, hat NB II-es feljutó, és az idén fel sem jutó, ki sem eső húsz csapat) bármelyike nem vállalja (az elmúlt években mindig volt ilyen), akkor itt is az MKSZ dönt. (A korábbi gyakorlat alapján első körben a kiesőket kérik fel a bennmaradásra, de lehetőséget kaphatnak a harmadosztályú bajnokságok második helyezettjei is, erre is volt példa a közelmúltban.)
A két csoport bajnoka feljuthat az NB I-be, mindkét csoport utolsó három helyezettje pedig kiesik – legalábbis a versenykiírás szerint, arra ugyanis a visszalépések miatt évek óta nem volt példa, hogy ténylegesen legyen hat kieső csapat.
Játékengedélyt itt is a 16. forduló végéig lehet kiadni, utána már új igazolásra nincs mód. Itt is érvényes az előírás, hogy egy játékos egy szezonban legfeljebb kettő igazolást kaphat, azaz egyszer válthat csapatot. Ráadásul ez a rendelkezés osztályok feletti hatályú, tehát ha valaki év közben úgy vált csapatot, hogy ezzel más osztályba is kerül, akkor sincs módja további átigazolásra szezon közben (a kettős játékengedély nem számít két igazolásnak, így kettős engedéllyel rendelkező sportoló is válthat egy alkalommal csapatot év közben). Az NB I/B-ben is kötelező orvos biztosítása a felnőtt mérkőzésekre.
A másodosztályban is rendeznek junior bajnokságot, és ott minden csapat köteles indulni, az NB I-hez hasonló feltételrendszerben. Ifjúsági bajnokság viszont az NB I/B-ben nincs. Kötelező viszont az NB I/B-s csapatok számára a részvétel az OSB-ben. Tekintve, hogy itt a korhatár a korábbiakhoz képest még szigorodott is, ez a másodosztályú klubok számára a korábbinál nagyobb terhet jelent. A junior és a serdülő bajnokság korhatára között már négy év lesz az eltérés, ami szinte lehetetlenné teszi, hogy valamely játékos mindkét bajnokságban szerepeljen. Különösen az egymás közelében elhelyezkedő kluboknak jelenthet nehézséget, hogy hétről-hétre fel tudjanak vonultatni egy teljes csapatra való 15-16 éves játékost – ha pedig ez rendszeresen nem sikerül, az pontlevonás formájában a felnőtt csapatot is sújthatja.
Komoly változás következik ugyanakkor az NB II-ben. A korábbi hat helyett ezúttal csak öt csoportot írnak ki, mindegyiket tizenkét csapat számára (előfordulhat azonban, hogy nem fog mindenütt megtelni a létszám). Nem lesz azonban rájátszás, csak alapszakasz, csoportonként huszonkét fordulóval, meglehetősen hosszú, mintegy két és fél hónapos téli szünettel (december eleje és február vége közt nincsenek fordulók). A felnőttön kívül itt is rendeznek junior bajnokságot is, amelyben a másodosztályhoz hasonlóan kötelező a részvétel, az NB II-es klubok viszont már nem kötelesek indulni az OSB-ben (lehetőségük a bajnokság nyílt jellege miatt természetesen van erre).
A másod- és harmadosztályban minden mérkőzésre tizennégy fő nevezhető, a külön meg nem jelölt előírások pedig az NB I-gyel azonosak.
A Magyar Kupa kiírása érdemben nem változott. A női négyes döntő ezúttal is közös helyszínen, áprilisban kerül megrendezésre, a helyszínre pedig a korábbi évek gyakorlatának megfelelően pályázni lehet majd. A kupában a két első osztály csapatai kötelező jelleggel, az alacsonyabb osztályú klubok saját belátásuk szerint indulhatnak. A több csapattal rendelkező egyesületek is csak egy csapatot indíthatnak, a kettős engedéllyel rendelkező játékosok pedig csak az anyaegyesületükben szerepelhetnek.
Az NB I-es csapatok a harmadik (novemberi) fordulóban csatlakoznak, kivéve az előző évi bajnokság 1-4. helyezettjeit, amelyek a negyedik (decemberi) fordulóban. A negyedik fordulótól megmarad az a korábbi szabály, miszerint az előző bajnokság első két helyezettje nem kerülhet egymással szembe a döntő előtt, azonban ez módosul azzal, hogy ha valamely csapat kiveri az előző évi bajnokság első két helyezettjének valamelyikét, akkor az ily módon továbbjutó csapat a további fordulókban részesül a kivert csapat kiemelési jogában, azaz nem kerülhet össze a bajnokság első két csapata közül a másikkal (2011-ben a férfiaknál kavart kisebb vihart ez az előírás, a módosítás ezt kívánja megfelelően kezelni).
A női kupában ezúttal is minden fordulóban egy mérkőzés dönt, döntetlen esetén az alacsonyabb osztályú, azonos osztályú ellenfelek esetén pedig a vendégcsapat jut tovább. A négyes döntő mérkőzésein osztályoktól függetlenül hétmétereseket dobnak, ha a rendes játékidő döntetlen eredménnyel ér véget.
Jelentősen változik az Országos Ifjúsági Kupa. Ezt nem nevezik át junior kupára, hanem éppen ellenkezőleg, követi az új elnevezés szerinti besorolást, azaz jövőre 1995-ös, és annál fiatalabb korú játékosok szerepelhetnek az OIK-ban (idén itt 1992 volt a korhatár). A lebonyolítás egyebekben a felnőtt MK-hoz hasonló, itt is négyes döntő lesz, mégpedig az MK-döntőt követő két napon. A részvétel az NB I-es és NB I/B-s csapatok számára kötelező, más szervezetek (alacsonyabb osztályú klubok, sportiskolák, stb.) számára egy választható lehetőség. Itt is érvényben marad az a szabály, hogy – a négyes döntő kivételével – osztálykülönbség esetén az alacsonyabb osztályú csapat jut tovább döntetlen eredmény esetén, bár itt az osztálybesorolást ugyebár nem a résztvevők, hanem az azonos klubok felnőtt csapatainak eredménye dönti el.
Látható tehát, hogy sok jelentős változás következik jövőre az idei évhez képest. Reményeink szerint elmarad az első osztályban a rájátszás. Összetettebb lesz az utánpótlás-bajnokságok rendszere, az első és másodosztályú csapatok e téren az ideinél nagyobb terheket viselnek majd. A harmadosztályban pedig eggyel kevesebb, öt csoportban írják ki a bajnokságot, és az OIK is a megszokottnál alacsonyabb, 16-17 éves korosztály számára lesz kiírva. Bízunk abban, hogy a jelzett változások a magyar kézilabda épülésére fognak szolgálni.
Németh Attila
© handball.hu