Kurucz Annamária 1992-es szekszárdi születésű lány több mint tíz éve kézilabdázik. Tizennyolc éves kora ellenére elmondhatja magáról, hogy NB I-es játékos, és több ízben magára húzhatta már a magyar ifjúsági válogatott kapusmezét is.

- Elmondható, hogy a 2010-es év eddigi életed legsikeresebbje?
- Igen. Tavasszal még az NB I/B-s felnőtteknél és ifiknél játszottam. Az Országos Ifjúsági Kupán harmadik helyezést értünk el. Júniusban Svédországban voltam a nyílt Európa-bajnokságon, ott hatodikak lettünk, ami jó eredménynek számít. Augusztusban a válogatottal a Dominikai Köztársaságba jutottam ki az ifjúsági vb-re, ez csodálatos élmény volt. Játszottunk Dél-Korea, Kongó és Franciaország ellen. Felejthetetlen!

- Aztán jött a szeptember és az élvonal...
- Így van! Nyáron kiderült, hogy ősztől az NB I-ben folytatjuk. Mindannyian örültünk a hírnek, izgatottak voltunk, vártuk a mérkőzéseket. Bár az életvitelemet meg kellett változtatnom.

- Mennyiben?
- Az NB I. velejárójaként kötelező lett a napi két edzés, ezért magántanuló lettem. A Szent László Szakképző Iskolába járok, egészségügyre. Végzős vagyok, így érettségi előtt kissé megnehezült a helyzetem, mert olyan típus vagyok, aki szereti hallani is a tananyagot, úgy tanulok otthon könnyebben. Az iskolában sokat segítenek, támogatnak. A töri tanárom, Bodri Gábor, rendszeresen kilátogat a hazai mérkőzéseinkre.

- Az iskola, a klub és a válogatott. E körül forog az életed.
- Nem könnyű, de összeegyeztethető. Magántanulónak lenni abban az esetben jó, amikor nem kell edzés után visszasietni a suliba, vagy az igazolások miatt aggódni. Viszont nem könnyű beszerezni és pótolni az anyagokat. Külön kell vizsgáznom és felelnem. A tavalyi bizimhez képest nem rontottam, mára már úgy érzem, sikerült összehangolni az iskolát a kézilabdázással. A szalagavatón már túl vagyunk, nemsokára itt a "kisérettségi", aztán jön mindez élesben. Az érettségivel egy időben lesz a rájátszás is, szóval felköthetem a nadrágom.

- A főiskolai, egyetemi jelentkezéseket már be kellett adni. Hol, és mit jelöltél be?
- Első helyen a Pécsi Tudományegyetem rekreáció és egészségfejlesztő szakát jelöltem be levelező szakon, ugyanezt a szakot megjelöltem Budapesten és Győrben is. Igyekeztem a kézilabdás fellegvárakhoz közeli főiskolát választani, nyitva hagyva ezzel minden lehetőséget.

- Térjünk vissza a tavalyi évhez. Gondoltad volna, hogy Kovács Jenő első számú kapusa leszel?
- Mélyvíz volt már az NB I/B felnőtt is, hát még az NB I! Ugyanakkor világéletemben idősebbek között játszottam, így nem jelentett gondot a felnőtt csapatba beilleszkedni. Annak, hogy az elmúlt időszakban kezdőként szerepelek, nagyon örülök, és bízom benne, hogy megfelelek az elvárásoknak.

- Karácsonykor bebizonyosodott, hogy a közönség, a klubtársaid és a vezetőség szimpátiáját is megnyerted. A jó játékhoz példamutató személyiség is párosul. Az év végi díjátadásra gondolok...
- A Kézilabdás Karácsony idején Romániában voltunk ifjúsági kupán, ezért szüleim vették át az UKSE Példakép díját. Telefonon mondták meg, hogy a kitüntetést én kaptam. Meg voltak hatódva, nagyon megkönnyezték. Jó érzés volt!

- Most ismét díjat kaptál, nem is akármilyet: Tolna megye legjobbja lettél!
- Múlt héten vettem át a kitüntetést, aminek nagyon örülök! A szüleim és a testvérem is büszkék rám. Az edzőm, Kovács Jenő is kapott egy oklevelet a fényképemmel és az osztályfőnököm, Majtényi Ferencné is felhívott, gratulált. Elmesélte, hogy a díjazottakról megjelent cikket kitette a tanáriba is. A díjátadó is tetszett, a legjobb sportolók és edzők között lenni felemelő.

- Úgy tűnik, a tavalyi év a sikereké volt. Akkor is sokat kellett dolgoznod, és most talán még többet. Válogatott programok is színesítik a tavaszi menetrended, hogy érzed ott magad?
- A válogatott csapattársaimmal jól kijövök. Már több mint négy éve ismerem őket, azóta csapattársaim. Jelenlegi edzőnk, Gyurka János nagyon jó csapatot rakott össze. Bartalos Béla a kapusedzőm, vele külön kapustréningeken veszek részt. Ezen a héten kedden is Balatonalmádiban voltam. Ilyenkor az ifi és junior korú kapusok mind együtt edzenek, fiúk és lányok is. Ezeket a foglalkozásokat különösen élvezem!

- Hány kapus szerepel rajtad kívül a válogatottban?
- Összesen négyen vagyunk: rajtam kívül Pásztor Betti az ETO-ból, Hajgató Anna a Hypo-ból és Hrankai Regina Siófokról. Jól kijövünk, inkább segítünk egymásnak, mint sem rivalizálnánk. Minden edzőtáborozáson és versenyen más a szobatársam. Ezt „Gyuresz” osztja be a csapatépítés szempontja szerint. Tavaly nyáron két hónapig Szekerczés Lucával voltam, aki azóta lett igazán jó barátnőm.

Forrás: www.ukse.hu (Weitner Adrienn)