- Nem olyannak terveztem a játékomat, a csapatom szereplését, mint ahogyan az sikeredett - emlékezik az előző idényre a szélső. Az elején még „ment a szekér”, ám később a magánéletem is válságba került. Ez kihatott a játékomra is. Szörnyű volt ez az időszak. Hároméves kapcsolatom lett a semmivé! Ha szüleim, barátaim nincsenek velem, akkor nem sikerült volna kilábalnom a gödörből. Szerencsére azonban változott a helyzet, s a Cornexi és a Győr ellen már a régi formámat mutattam!

- Mikor döntött a Dunaferr mellett?
- Már az idény közben felvetődött, hogy váltanom kell. Nem nagyon foglalkoztam akkor még a döntéssel, hiszen korrekt akartam maradni a klubomhoz. Csak a játékunkra, a Debrecen szereplésére összpontosítottam. Később a külföldi folytatáson gondolkodtam, illetve a hazai mezőny esetében a Dunaferrben. Utóbbi mellett – természetesen – más egyesület szóba sem jöhetett! Majd rájöttem arra, hogy a családom közelében kell maradnom, így esett tehát a választás a korábbi csapatomra.

- Gondolom, az egykori játékostársaival tartotta a kapcsolatot?
- Ez csak természetes! Gyakran beszélgettünk egymással telefonon. Jó viszonyban váltunk el egy évvel ezelőtt.

- „Kívülről” milyennek látta a Dunaferr játékát? Másnak tűnt, mit akkor, amikor még lojálisan kellett vélekednie együttese szerepléséről?
- Úgy érzem, Imre Vilmossal új erőre kapott a csapat! Lendületesebbnek tűntek a mérkőzéseken. Az jól látható, hogy Újvárosban rendkívül jó a csapatszellem! Nincsenek klikkek, mindenki egy irányba húz!

- Visszatérve Dunaújvárosba, megfogalmazott elvárást önmagával, a csapattal szemben?
- Úgy szeretnék játszani, mint korábban, a legjobb éveimben! Gólerősen, határozottan, egyenletesen jó teljesítményt mutatva. Ha továbbra is egységes lesz a Dunaferr, akkor szép eredmények születhetnek! Erős a bajnokság, nem lesz egyszerű a nemzetközi kupa sem. Nem baj, ettől erősödünk!

Forrás: dferrhandball.eu