Az egyész szezont úgy kezdtük, hogy jó pár játékostól megváltunk, vagy elmentek: Rábai, Gridnyeva, Őri Cili, Trufán, Brecska, Klász, Belső, Szádvári. Helyettük olyan játékosok léptek pályára, akik az elmúlt évadban keveset, vagy alig játszottak saját csapataikban: Gerstmár (Dunaferr ifi), Szilágyi (szülés után tért vissza), Ábrahám és Simon (Vasas), Farkas és Bagócsi. Így kellett kialakítani egy új csapatot, amit még sújtott az is, hogy a tavalyi gólkirálynő (Veszeli Judit) a szezon előtt lábtörtést szenvedett.

Tudtuk, hogy nehéz feladat lesz, de a szezon eleji nehézségek után fokozatosan lendült bele a csapat, és a tavasz elején már biztos volt, hogy a bentmaradást simán elértük, és próbáltuk stabilizálni helyünket a középmezőnyben.

Mérkőzéseinken nagyon fontos volt a végjátékok szerepe, amelyben még sokat kell fejlődnünk, mert egy-két plusz pont megszerzésével akár a hetedik helyen is végezhettünk volna.

Döntő volt, hogy azok a játékosok, akik most kerültek a mélyvízbe, még nem voltak elég rutinosak ahhoz, hogy éles helyzetekben megfelelően döntsenek, ám ezen kell, és lehet javítani. Igazából az ilyen fiatal alakulatnak nem tett jót, hogy nem hétről hétre kellett teljesíteni, hanem óriási szünetek voltak a bajnokság lebonyolításában.

A csapat nagy részének - mivel fiatalok, - szüksége van napi két edzésre a fejlődés szempontjából, hogy stabilizálni tudják a játék technikai és taktikai elmeit. Az új szezon előtt erre kell törekednünk, és megfelelő játékosokat kell találnunk, mivel Lázár, Simon és Rózsa távozott a klubtól. A közönségünk is többet érdemel, nem jó, hogy minden második hónapban látják csak a csapatot.

Kenyeres József