Augusztus 26-án délután egy világ omlott össze azokban a határtalanul lelkes magyarokban, akik hiába bíztatták végig a franciák ellen játszó női válogatottat, mivel a csapat a mérkőzés második felében mutatott gyenge játékával nem tudta legyőzni a világbajnokot. Ezzel a vereséggel szertefoszlottak a szurkolók és a csapat (arany)érmes álmai. Ez azonban nagyon sok szurkolónak nem csak egy hatalmas lelki csalódást jelentett, hanem bizony a péztárcájukra is komoly csapást mért, hiszen a legtöbb Athénig elzarándokoló drukker - bízva a csapat jó szereplésében - előre bebiztosította magának a helyet egészen a döntőig, komoly anyagi áldozatot hozva a jegyek megvásárlásával.

A handball.hu tudósítója közvetlenül a vesztes negyeddöntő lefújása után különös jelenségre lett figyelmes: rengeteg csalódott magyar szurkoló a francia drukkerek közé vegyülve próbálta értékesíteni az immár feleslegessé vált jegyeit. Kérdésünkre egyikük elmondta, hogy őt bizony csak a magyar válogatott mérkőzései érdekelték volna, és akármennyire színvonalas csatákat ígér a két elődöntő, ő szeretne túladni jegyein és inkább olyan eseményekre látogat ki, ahol magyaroknak szurkolhat. A francia szurkolók nagy örömükben sok jegyet megvásároltak, ám ők korántsem voltak olyan bizakodók, mint magyar "kollégáik": csak a soron következő mérkőzésre, az elődöntőre vették meg a jegyeket. Így nem maradt más, mint bízni abban, hogy az elődöntők után hasonló érdeklődés mutatkozik majd a döntőre szóló cédulák iránt.

Ennek reményében másnap késő este magyar szurkolók tucatja jelent meg a Helliniko sportközpont kijárata előtt, hogy a két győztes csapat szurkolóinak kínálják "portékájukat". Sajnos ismét csalódniuk kellett, hiszen ahogy az várható volt, a dán szurkolók mind előre megvásárolt jegyekkel érkeztek a görög fővárosba, míg a másik ágon győztes Korea csapatának nemigen akadt szurkolója. Csak azok jártak sikerrel, akiknek a bronzmérkőzésre is volt jegyük, mert az előző napon már megismert franciák ezeket mind megvásárolták. A többiek jópár órás ácsorgás után zsebükben a döntőre szóló 45 Euros jegyekkel csalódottan indultak haza és valljuk be, többük fejében megfordult a gondolat: mekkora csalódás, hogy a lányok bíztatása helyett szégyenszemre jegyeket kell árulni...

Az alkalmi "árusoknak" szünnap következett, hiszen a szombati napon a férfiaké volt a főszerep a kézilabdapályán, lányaink helyosztó találkozójára pedig érthető okokból szinte senki nem volt kíváncsi, főleg hogy más helyszíneken magyar éremesőre lehetett számítani.

Következett a várva várt nap, a kézilabda döntőjének napja. Nagyon sokan eltervezték már magukban ezt a napot: korai ébredés (a döntő helyi idő szerint 10:45-kor kezdődött), egy gyors reggeli, mezek felvétele, zászlók előkészítése, arcok kifestése, magyarok százaival énekelve vonulás a döntő helyszínére, ... Mindezekből a korai kelés és a gyors reggeli maradt meg, na meg a döntőre szóló jegyek előkeresése és álmos, szomorú hangulatban indulás a Helliniko központ felé, "dolgozni". Tudósítónk a reggeli fél 8-as időpont ellenére kapásból 10 magyar szurkolót számolt össze, mindannyian jegyeket árultak. Ahogy telt az idő, úgy tűzött egyre jobban a nap, lett egyre melegebb és lettek egyre többen a kényszerű "jegyüzérek". Természetesen az Olimpia szabályzata tiltja a jegyek árusítását, így néhányan a területet őrző rendőrökkel is konfliktusba keveredtek, aminek az lett a vége, hogy az egész társaságot kiszorították a sportközpont melletti villamosmegállóba.

Sajnos a magyaroknak itt sem volt szerencséjük. A vidáman érkező dán szurkolóktól csak lesajnáló pillantásokat, tréfás megjegyzéseket kaptak, jegyet egyikük sem akart venni. A lelkes görög nézők, akik a játék élvezetéért akartak kilátogatni a döntőre, már nagyobb hajlandóságot mutattak jegyvásárlásra, ám ők inkább a szintén ott ólálkodó "profi" jegyüzérektől vásároltak, annak ellenére, hogy a legtöbben már féláron, vagy még olcsóbban (10 Euro a 30 Euros jegyért) próbáltak szabadulni az egyre "forróbb" jegyektől. Aztán jöttek koreaiak is, ez sokak számára örömhír volt, mert jó pár jegyet sikerült rájuk sózni, ám a nagy többség a mérkőzés kezdetekor érvényes jeggyel a kezében távozott a helyszínről, általában a szállás, vagy más sportesemény irányába.

Eközben a magyar válogatott lassan elkezdett készülődni a mindent eldöntő 5-6. helyért játszott csúcsrangadóra.

handball.hu