Híreink RSS-en
Híreink a Twitteren
handball.hu blog
Száz év kézilabda
2017. október 29. 9:45 © handball.hu
Száz évvel ezelőtt alakította ki az új sportágat egy berlini tornatanár. A jubileumot a német szövetség egy dupla-dupla gálameccsel ünnepli.
1917. október 29-én adta ki Berlinben Max Heiser az általa kitalált új sport szabálykönyvét. Az első mérkőzéseket néhány héttel később játszották. Heiser eredetileg csak nők számára gondolta bevezetni a kézilabdát, mivel számukra a labdarúgás túl nagy fizikai igénybevételt jelentett volna. Mint ebből is látható, eredetileg a kézilabda a mainál jóval lassabb volt, és lényegesen kevesebb ütközést engedett. A későbbi években a szabályokat többször átdolgozták, megengedték az ütközéseket is, a labdát pedig kisebbre vették - az eredeti szabályoknak megfelelő labda akkora volt, hogy azt senki nem tudta egy kézzel megfogni. Ekkor már férfiak is kézilabdáztak, sőt, már az 1930-as években dominálták a sportágat.
A játékot eredetileg labdarúgópályán játszották. Az első válogatott mérkőzést 1925-ben rendezték, Ausztria 6-3 arányban megverte a vendéglátó németeket. Mivel a harmincas évek második felében a német válogatott messze jobb volt mindenkinél, Adolf Hitler követelésére a berlini olimpia programjába is bekerült a sportág (csak a férfiaknál). A döntőben a német válogatott megverte Ausztriát. A találkozót százezer néző tekintette meg a helyszínen, ez mindmáig a legmagasabb nézőszám egy kézilabdameccsen. Nagypályás kézilabda sosem szerepelt többet az olimpiák programján.
A skandináv országok tetszését is elnyerte a játék. Ők azonban, az időjáráshoz alkalmazkodván, kisebb pályán, teremben játszották (cipőben lehet futballozni, kesztyűben kézilabdázni viszont nem, ezért a sportágnak szabad téren északon nem lett volna sok esélye a fennmaradásra). Idővel a teremben játszott változat teljesen kiszorított a szabadtérit, amely az 1960-as évek végétől lényegében eltűnt. A férfi kézilabda 1972-től, a női 1976-tól olimpiai sportág, a férfiaknál 1954, a nőknél 1965 óta játszanak teremben rendszeresen világbajnokságokat.
A centenárium alkalmából a német szövetség két nagyszabású gálát rendezett. Egyet szombaton Magdeburgban, egyet vasárnap, az évforduló napján, Berlinben. Mindkét alkalommal német-spanyol férfi és német-holland női válogatott mérkőzéseket rendeznek. A német viszonyokra jellemző, hogy a férfimeccseket közvetíti a közszolgálati televízió, míg a női válogatottat csak internetes streamen lehet megnézni.
A női meccs értékét némileg csökkenti, hogy a versenynaptárban erre a hétvégére nem szerepel válogatott program. Ennek megfelelően Európa minden vezető bajnokságában fordulót tartanak a hétvégén. A német válogatottat kevésbé érinti ez, a Michael Biegler szövetségi kapitány által figyelembe vett játékosok közül csak a Metzben szereplő Xenia Smits nem a Bundesligában játszik. A holland válogatottból viszont senki nem játszik a hazai ligában, így hiába van szünet a hétvégén Hollandiában is, nemhogy a legjobb játékosok, de még Helle Thomsen szövetségi kapitány sem tudott eljönni a mérkőzésekre. A csapatba így csak a német és a holland bajnokságban szereplő játékosok kerültek be, de közülük is voltak hiányzók, leginkább Tess Westert hiányolhattuk. Könnyen lehetséges, hogy a hétvégén a holland válogatottban pályára lépő játékosok közül senki sem vesz majd részt a világbajnokságon (és erre egyáltalán reális esélye is csak három-négy játékosnak van).
A szombati mérkőzés ennek megfelelő alacsony színvonalat, és magabiztos német győzelmet hozott. A 23-18 eredmény nem is tükrözi a látottakat, akkor tudtak a hollandok szépíteni, amikor Biegler olyan figurákat próbálgatott, amik nem sikerültek. Volt két nagy visszatérő is a német csapatban: gyermeke születése után lett újra válogatott Nadja Månsson (szül. Nadgornaja), Anne Hubinger sérülése miatt pedig újra keretbe került a Buxtehude játékosa, Friederike Gubernatis. Biegler láthatóan leginkább a beállós és a balszélső posztján bizonytalan, a balszélre ráadásul két olyan játékost is behívott, akik a klubjukban más poszton szerepelnek. De vannak még nyitott kérdések a keretben gyakorlatilag minden poszton. Összesen nagyjából 20-22 játékos versenghet még a 16 helyért a német válogatottban.
A vb-n minden bizonnyal keményebb kihívások elé áll majd a csapat, mint a gálán, a következő százéves évfordulón pedig aligha ők lesznek a főszereplők.
Németh Attila
© handball.hu
A játékot eredetileg labdarúgópályán játszották. Az első válogatott mérkőzést 1925-ben rendezték, Ausztria 6-3 arányban megverte a vendéglátó németeket. Mivel a harmincas évek második felében a német válogatott messze jobb volt mindenkinél, Adolf Hitler követelésére a berlini olimpia programjába is bekerült a sportág (csak a férfiaknál). A döntőben a német válogatott megverte Ausztriát. A találkozót százezer néző tekintette meg a helyszínen, ez mindmáig a legmagasabb nézőszám egy kézilabdameccsen. Nagypályás kézilabda sosem szerepelt többet az olimpiák programján.
A skandináv országok tetszését is elnyerte a játék. Ők azonban, az időjáráshoz alkalmazkodván, kisebb pályán, teremben játszották (cipőben lehet futballozni, kesztyűben kézilabdázni viszont nem, ezért a sportágnak szabad téren északon nem lett volna sok esélye a fennmaradásra). Idővel a teremben játszott változat teljesen kiszorított a szabadtérit, amely az 1960-as évek végétől lényegében eltűnt. A férfi kézilabda 1972-től, a női 1976-tól olimpiai sportág, a férfiaknál 1954, a nőknél 1965 óta játszanak teremben rendszeresen világbajnokságokat.
A centenárium alkalmából a német szövetség két nagyszabású gálát rendezett. Egyet szombaton Magdeburgban, egyet vasárnap, az évforduló napján, Berlinben. Mindkét alkalommal német-spanyol férfi és német-holland női válogatott mérkőzéseket rendeznek. A német viszonyokra jellemző, hogy a férfimeccseket közvetíti a közszolgálati televízió, míg a női válogatottat csak internetes streamen lehet megnézni.
A női meccs értékét némileg csökkenti, hogy a versenynaptárban erre a hétvégére nem szerepel válogatott program. Ennek megfelelően Európa minden vezető bajnokságában fordulót tartanak a hétvégén. A német válogatottat kevésbé érinti ez, a Michael Biegler szövetségi kapitány által figyelembe vett játékosok közül csak a Metzben szereplő Xenia Smits nem a Bundesligában játszik. A holland válogatottból viszont senki nem játszik a hazai ligában, így hiába van szünet a hétvégén Hollandiában is, nemhogy a legjobb játékosok, de még Helle Thomsen szövetségi kapitány sem tudott eljönni a mérkőzésekre. A csapatba így csak a német és a holland bajnokságban szereplő játékosok kerültek be, de közülük is voltak hiányzók, leginkább Tess Westert hiányolhattuk. Könnyen lehetséges, hogy a hétvégén a holland válogatottban pályára lépő játékosok közül senki sem vesz majd részt a világbajnokságon (és erre egyáltalán reális esélye is csak három-négy játékosnak van).
A szombati mérkőzés ennek megfelelő alacsony színvonalat, és magabiztos német győzelmet hozott. A 23-18 eredmény nem is tükrözi a látottakat, akkor tudtak a hollandok szépíteni, amikor Biegler olyan figurákat próbálgatott, amik nem sikerültek. Volt két nagy visszatérő is a német csapatban: gyermeke születése után lett újra válogatott Nadja Månsson (szül. Nadgornaja), Anne Hubinger sérülése miatt pedig újra keretbe került a Buxtehude játékosa, Friederike Gubernatis. Biegler láthatóan leginkább a beállós és a balszélső posztján bizonytalan, a balszélre ráadásul két olyan játékost is behívott, akik a klubjukban más poszton szerepelnek. De vannak még nyitott kérdések a keretben gyakorlatilag minden poszton. Összesen nagyjából 20-22 játékos versenghet még a 16 helyért a német válogatottban.
A vb-n minden bizonnyal keményebb kihívások elé áll majd a csapat, mint a gálán, a következő százéves évfordulón pedig aligha ők lesznek a főszereplők.
Németh Attila
© handball.hu