"Mindent kiadtunk magunkból, ez nem gut"

2012. február 10. 19:54 © handball.hu

A Fradi múlt heti oroszországi KEK-vendégszereplését követően a Rosztov Don szurkolói fórumán jónéhány elfogulatlan gondolat elhangzott a párharc második felvonására vonatkozóan. Dán Róbert írásában többek közt ezekről is olvashattok.

"Mindent kiadtunk magunkból, ez nem gut"

„Közel már az a nap, amikor VÉGRE! élőben láthatjuk kedvenc játékosainkat, ahogy megmérkőznek egy igazi európai élcsapattal, és az is kiderül, hol tartunk, és mire vagyunk képesek egy komoly ellenféllel szemben…” - ezekkel a szavakkal indította a Rosztov fórumán a KEK-mérkőzésről szóló topikot a csapat egyik szurkolója.

A honlapon megjelent hivatalos beharangozó már visszafogottabban fogalmazott: „…jól ismerjük a magyar csapatokat a korábbi évekből, és tudjuk, milyen komoly játékerőt képviselnek, ezért nem is voltunk túl lelkesek, amikor megtudtuk, hogy kit kaptunk ellenfélnek. Színvonalas meccs lesz, semmi kétség, de nem lesz egyszerű kiharcolni a továbbjutást…”.

A cikk ezután igen részletesen felsorolta a FTC eddigi nemzetközi és hazai eredményeit (a kupagyőzelmeken kívül a döntős és elődöntős helyezéseket is), majd ezzel a következtetéssel fejeződött be: „…egy hagyományosan erős, tapasztalt, kipróbált csapat érkezik hozzánk a hétvégén”. A magyar női kézilabdázás presztízse Oroszországban töretlen, a válogatottat és klubcsapatainkat is nagyra tartják arrafelé, ezen az sem változtatott, hogy a tavalyi vb-re nem jutottunk ki. Nem véletlenül kapott Elek Gábor a mérkőzés utáni sajtótájékoztatón egy olyan kérdést is, hogy kit látna szívesen a saját csapatában a rosztoviak közül. A Fradi edzője erre rendkívül udvariasan csak annyit mondott, hogy mindenkit szívesen magával vinne közülük, de attól tart, hogy nem tudnának nekik fizetést adni.

A vasárnapi mérkőzés Oroszországban még az egyik sportcsatorna műsorába is csupán egynapos késéssel tudott bekerülni, az on-line közvetítés viszont minden eddigi rekordot megdöntött: az orosz szövetség tájékoztatása szerint a meccset „fantasztikusan sokan, több mint huszonkétezren követték élőben az Interneten”. Ennyien eddig nemhogy kézilabda bajnokit, de az orosz válogatott mérkőzését sem nézték még neten arrafelé. (Orosz bajnokik esetében az átlagos nézőszám tavaly ennek csupán a fele, nyolc-tízezer fő volt.)

A rosztovi meccs színvonalával a kinti szurkolók meg voltak elégedve, és az eredménnyel is, mint ezt a helyszínen, a záró sípszó után felhangzó „Szép volt, lányok!” – rigmus demonstrálta. (Igaz, Inna Szuszlina ugyanekkor meglehetősen elkeseredetten nyilatkozott a helyi tévének…) A mérkőzésről szöveges on-line tudósítás is volt a Rosztov honlapján, amelyik a végén elégedetten jegyezte meg, hogy „a Ferencvárostól nagyon kevés ez a meccsen lőtt huszonkét gól, a legutóbbi otthoni bajnokin a Kiskunhalas ellen negyvenöt gólnál alább nem adta…” Ha másból nem is, hát ebből talán erőt meríthetett a Rosztov, mert a sajtótájékoztatón Belickij is külön kitért erre: „Tudtuk hogy a magyarok nagyon sok gólt lőnek meccsenként, de most a jó védekezésünknek és a kapusunknak hála ezt meg tudtuk akadályozni”.

A mérkőzés orosz kommentátora hétfőn Moszkvából, az osztankinói tévéstúdióból meglehetősen álmosan, mindenféle érzelmi megnyilvánulástól mentesen közvetítette a találkozót. Csak egyszer emelte fel a hangját, amikor az első félidő vége felé Cifra Anita a félpálya előtt valamivel megállította a felé robogó rosztovi játékost; ekkor rögtön piros lapot követelt arra hivatkozva, hogy „a magyar játékos majdnem letépte Szeny fejét”. Szeny a helyszínen kiegyezett volna egy kétperccel is. (A játékvezetők végül nem büntették ezt a megmozdulást…)

Ez az eset volt az egyetlen szabálytalanság, amelyiket aztán a Rosztov honlapján is szóba hoztak az orosz szurkolók. Mint az a kommentjeikből kiderül, leginkább amiatt aggódnak, nehogy lesérüljön valamelyik játékosuk a jövő szerdai, Zvezda elleni bajnoki mérkőzés előtt. Mivel ez a meccs dönt arról, hogy a rájátszásban a Rosztov hazai pályán egy vagy két meccset játszik-e majd a döntőbe jutásért (az utóbbihoz legalább három góllal kellene a Zvezdát verni otthon), ezért többek szerint a jövő heti bajnoki a KEK-mérkőzésnél is fontosabb, és a hétvégén érdemesebb lenne erre tartalékolni.

Nem minden orosz csapat honlapjához tartozik fórum (bár az OKSZ szabályzata ezt kötelezően előírja), a Lada „vendégkönyvét” például a minap szüntették meg, nem sokkal azután, hogy Trefilov szakmai igazgatóként visszatért Toljattiba. A moderátor utolsó üzenetében még megjegyezte: „végülis senki nem ígért itt demokráciát…”, majd elhallgatott. A Lada fóruma azóta technikai okok miatt nem üzemel. Ám Rosztovban egyelőre nem Trefilov az úr (lassan már a válogatottnál sem…), úgyhogy a vasárnapi KEK-mérkőzés után érdekes vita bontakozott ki a csapat honlapján. Befejezésül ezekből a hozzászólásokból idézünk, szerkesztett formában.

(pink): Győztünk, de hogy milyen áron, azt nem tudom, ezért kérdezem, hogy Simkutye utolsó másodpercben összeszedett sérülése mennyire komoly…? Azért valljuk be, hogy a játékvezetők eléggé nekünk fújtak. Mondjuk az nem tetszett, amikor többször szabályosan megszereztük a labdát védekezésben, és rögtön visszaadták a magyaroknak… Viszont jól ment a játék, mindent beleadtunk. Simkutyét viszont kimélni kellene. Csak vannak olyan játékosaink, akik rövid időre átvehetik a szerepét, vagy nem…? Persze ő biztos pont a csapatban, ezerrel pörög, de milyen ára van ennek, és milyen nem kívánatos következményei lehetnek még…? Ami a Ferencvárost illeti: bevallom, tetszett a magyarok színészi teljesítménye. Mondjuk nem mindig ugyanazt kellene csinálniuk, én már alapból gyanakszom, amint meglátom, hogy egy játékos elterül a földön, és a lábait elkezdi dobálni jobbra-balra. Ki lehetne találni más megoldásokat is, márcsak a változatosság kedvéért…

(F.C.B. 1899): Méghogy Simkutye biztos pont…? Ugyan, nézzétek meg, hány lövésből hozza össze a góljait, több mint kétszer annyiból… A szombati játék nekem tetszett, mindkét csapat beleadott apait-anyait, a szurkolás is ott volt, de az eredménytől nem vagyok elszállva. Nem maradt sok esélyünk a visszavágóra, a bírók mások lesznek, az edzőnk meg marad ugyanaz… A meccset az egyik ismerősömmel néztem, aki nem különösebben tájékozott kézis dolgokban, mondom neki: most tőlünk öt világbajnok van a pályán éppen. Erre ő: akkor hogyhogy csak egy góllal vezetünk? ...Hát ez az, öt világbajnok játszik a Rosztovban, és semmi látszatja… Erre mindenki megadhatja saját maga is a választ, de az egyik ok egyértelműen – az edző…

(06.02.012): A magyarok jöttek, rögtön játszottak is, nem érdekelte őket a három óra időeltolódás, meg az esetleges akklimatizációs problémák. A Rosztov ezzel a játékkal esélytelen a visszavágón…

(F.C.B. 1899): Tegnap is kikaptunk volna, ha nem ezek a játékvezetők fújnak. Nagyon jellemző, ahogy azt látjuk, hogy a csapatunk eszement intenzitással küzd, csúszunk-mászunk-harapunk, hogy megszerezzük a labdát, és így is csak döntetlenre áll a meccs. A Ferencváros meg nyugodtan, higgadtan játszik, nem is kell, hogy megfeszüljön… Mi bezzeg kiadtunk magunkból mindent, a taktikai arzenálunk összes fegyverét bevetettük, amit csak lehetett, az ellenfélnek meg láthatóan vannak még tartalékai…

(pink): …Engem is aggaszt, hogy erőn felül teljesítünk, mindent kiadunk magunkból, ez nem gut. Simkutye meg tényleg nem lőtt túl jó százalékkal a második félidőben, de ez azért van, mert addigra már elkészült az erejével, cseréje meg nincs… Vagyis hát van, de ha őt beküldjük, megnézhetjük magunkat. Szlivinszkaját cseréltük, aztán abból sem jött ki semmi jó. Ám a Ferencváros sem volt a legjobb erőnlétben, szerintem meglátszott az időeltolódás a játékán, tartalékai neki sem volt, ha csak nem arra gondolsz, amikor ide-oda dobálta magát a padlón… Erre csak annyit mondok: ha erotikus műsort akarok nézni, én inkább egy sztriptízbárba megyek, mint kézimeccsre.

(F.C.B. 1899): …Azt se felejtsük el, hogy a játékosaink nagyobb része már nem fiatal, sokan már a harminc közelében járnak, nemsokára az utódlásukról kell gondoskodnunk! A tapasztalat ezen a szinten már nem elég, ha komoly céljaink vannak, nemsokára szinte a teljes csapatot ki kell cserélni…

(farwater): Így van, a csapatunk fele nem éri el játéktudásban Simkutye szintjét. Adzsiderszkaja, Szkorikova, Kurbanova, Artamonova, Zsujkova: ezek a játékosok arra jók, hogy az alsóházi csapatok ellen vitézkedjenek, és ennyi. Lavrenyuknak, Garbuznak meg azért kellene küzdenie, hogy egyáltalán pályára léphessenek. Szerintem a visszavágón inkább ők játszanak majd… Erősítenünk kell, egy sorral nehéz végigjátszani a bajnoki szezont. Viszont azért a csapat harcosságban kiemelkedően teljesített vasárnap, és a lényeg az, hogy a Zvezda elleni meccsig meg tudjuk őrizni ezt a formát….

(Paracelsus): …A tavaszi rájátszásig nem fogunk tudni újakat igazolni, ezért az a legfontosabb, hogy Simkutye addig nehogy lesérüljön, végülis ő hozza nekünk a győzelmeket egymás után, és éppen a legfontosabb meccseken nélkülözhetetlen lesz. Ha valami sérülés közbejön, Simkutyét nincs kivel pótolni…

A visszavágón a játékvezetők jó eséllyel még nagyobb problémát jelentenek majd, ha belegondolok, hogy már itt is minden faultot a Ferencvárosnak fújtak, akkor mi lesz Budapesten! A magyarok rögtön három-négy hetes- és két-három kiállításelőnnyel indulnak azon a meccsen, az biztos… Plusz még az időeltolódás is! Minden ellenünk lesz, de bízunk a csapatunkban!!!

(Vitasz): Ha úgy fogunk játszani, mint az első félidőben, akkor minden rendben lesz, itt is jól megéltünk az FTC támadásban elkövetett hibáiból, de a második félidőben máris baj lett, amikor jobban kiléptek ránk védekezésben, és mi mindent egy-egyezéssel akartunk megoldani. Persze a visszavágón a játékvezetők szerepe is fontos lesz. Ott minket kinyírnak majd…

(F.C.B. 1899): Igen, itt, hazai pályán segítettek minket a bírók, nem is kicsit! Simkutye annyit lépett, amennyit akart (volt, amikor kezében a labdával valósággal egy helyben táncolt, aztán semmi nem történt). Turejt meg teljes joggal leküldhették volna, amikor az első félidő végén, már az időjelzés után fejbe lőtte Tomorit… S amikor a végén a magyarok időt kértek: az edzőjük letette a táblát a zsüriasztalra, de onnét aztán nem siettek jelezni a bíróknak, csak amikor visszakerült hozzánk a labda, akkor szóltak nekik… Ezen a magyarok már csak nevetni tudtak.

(tutszi): Ami a játékvezetést illeti, nem volt itt semmiféle hazai pálya, legalábbis én nem láttam ilyesmit (mondjuk a magyarokat sem segítették, de minket sem…), de hogy Budapesten olyan játékvezetést kapunk majd, hogy attól minden hajunk szála égnek fog állni, abban biztos vagyok. Ez a legnagyobb veszély a visszavágón, meg az, nehogy Simkutyénak sérülést okozzanak, mint ahogy azt tavaly a spanyolok (a Mar Alicante a KEK-negyeddöntőben – szerk.) tették…

(lamantin): Köszönöm a lányoknak a jó játékot. Igaz, az eredmény már nem ad okot az örömre, azt hiszem, mindenkinek egyértelmű, hogy melyik csapat fog továbbjutni. A Ferencváros megfontoltan kézilabdázott, pedig nála jóval fiatalabbak játszanak, mint nálunk. Magyarországon a kézilabda kiemelt sportág, ott őrzik, és megbecsülik a hagyományait, nem úgy, mint nálunk…

(mior): Igaz, nálunk öt világbajnok is pályára lépett, a Ferencvárosban meg 87, 89, 90, 91-es születésűek játszanak; a válogatottjuk ki sem jutott tavaly a vb-re, aztán itt mégis mi történt? Elég ehhez a sajtótájékoztatóból idézni:

„Belickij: Az első félidőben jól játszottunk,minden a tervek szerint ment, a második félidőben elkezdtünk hibázni, akkor aztán minden összezavarodott.”

„Elek: Az első félidőben hozzá kellett szoknunk az ellenfélhez, be kellett melegednünk. A második félidőben aztán már azt a játékot hoztuk, amit tudunk.”

Na, hát ezért nem ment nekünk semmi sem a második félidőben… Mondjuk az is jó kérdés, hogy az a csapat, amelyiknek az egyik legjobb a védekezése Európában (ahogy az ellenfél edzője mondta), hogyan kaphat harmincnyolc gólt a Dinamo Volgográdtól például (Rosztov - Dinamo: 32-38 decemberben, hazai pályán- szerk.)

(lamantin): Budapesten nem mi vagyunk az esélyesek a továbbjutásra, hanem a Ferencváros, nagyon jó, még semleges játékvezetés mellett is. Persze az is lehet,
hogy a magyar játékosok a visszavágó reggelén mind bal lábbal kelnek majd fel… Valamiben csak reménykedjünk…

(mior): A visszavágóról már nem is érdemes beszélni, ötgólos előny sem lenne elég oda. Az EHF-fel már mindent levajaztak, minimum másfélszer olyan jónak kellene lennünk játékerőben ahhoz, hogy győzni tudjunk Budapesten.

(zoom): Az első meccs lement, most azon kell törni a fejünket, hogyan lehetne tanulni a hibáinkból. Az eredeti elképzelésünk jó volt, és az első félidőben működött is. Ám az is igaz, hogy a magyarok keze messze elér, az EHF Játékvezetői Bizottságába is, de nincs mit tenni, fel kell vennünk a küzdelmet a túlerővel!!!

(mior): A visszavágón azoknak kell lehetőséget adni, akik itt, Rosztovban a kispadon ültek. Nagy baj abból sem lesz, és legalább a szerdai, Zvezda elleni meccs előtt regenerálódni tudnak majd a legfontosabb játékosaink.

(Jytnik): Egyetértek, kapjon a kispad is lehetőséget a visszavágón. Legalább kicsit kifújják magukat a kulcsjátékosok, és mivel a cseréinket a magyarok nem ismerik, hátha meglepjük őket. Azért oda kell tenni magunkat százszázalékosan, így is kell rákészülni a meccsre, mert ha egyszer kiengedünk, utána már nehéz lesz összekapni magunkat.

(sztrana): Olvasom, hogy mit írtok, és nem győzök csodálkozni, milyen „kispadról”, „második sorról” beszéltek? Ezzel a „második sorral” jutottunk be tavaly a rájátszás döntőjébe. Az edző a hibás, mert nem bízik a játékosaiban, attól fél, hogy kikap a csapat, ezért nem küldi be őket a pályára. Szenyt például már hosszú ideje le akarta igazolni Belickij, aztán mostanra már benne sem bízik. Adzsiderszkaja meg hogy is tudna formába jönni, amikor csak öt másodpercekre küldi be őt a meccsek legvégén… Vagy eszébe nem jut Simkutyét lecserélni akkor, amikor a meccs felénél elkezd fáradni, pedig ha komoly csapatokkal játszunk, ez menetrendszerűen bekövetkezik. Sok pénzért igazoltunk játékosokat, aztán megint a régi nóta…

Oroszországi tudósítónktól (Dán Róbert)