handball.hu: Mennyivel másabb egy kézilabdázó élete Dániában, mint itthon?
Nagy Krisztina: Erről órákat tudnék mesélni, hiszen egészen más... Bár már elég régóta - hét éve - játszom kint, ezért lehet, hogy azóta egészen megváltozott itthon minden. A legfőbb különbség, hogy Dániában rengetegen imádják a női kézilabdát, sokkal népszerűbb is, mint a férfi kézilabda. Mindezek ellenére Magyarországon vannak a világ legjobb edzői, és a játékról is a magyar csapatok tudják a legtöbbet. A dánok egyértelműen mentálisan nőnek fölénk.

handball.hu: Azt mondják, a világ legerősebbje a dán bajnokság, ahol rendszeresek a meglepő eredmények. Kiegyensúlyozottabbnak tűnnek az erőviszonyok, mint itthon...
Nagy: Mivel a magyar bajnokságot nem testközelből figyelem, csupán a távolból követem a történéseket, így elég nehéz összehasonlítanom a két bajnokságot. A dán liga igen erős, a csapatok között egész kis különbségek vannak, ezért fordulhat elő ennyi meglepetéseredmény. A klubok hatalmas pénzeket áldoznak arra, hogy - akár külföldi - világklasszisokat vásároljanak Ez a folyamat csak felerősödött, miután Anja Andersen megalapította a Slagelsét, mert az ő neve a legnagyobb cégeknek is garancia volt arra, hogy érdemes a klubot szponzorálni. Így rövid időn belül a Slagelse szinte egy világválogatottal lett egyenlő. Miután létrejött Anja "sztárcsapata" a többi klub is felvette a kesztyűt, hiszen ők sem akartak lemaradni: az Aalborg mögött például egy kézilabda rajongó milliárdos áll, neki köszönhetően sikerül újabb és újabb nagy neveket igazolniuk. Az FCK is jelentősen megerősödik jövőre, hiszen melléjük állt egy multicég, a FIF.

handball.hu: Miért döntöttél úgy, hogy hét év után hazajössz?
Nagy: Elsősorban a honvágy miatt, hiszen egyre jobban hiányzik a családom és Magyarország. Ráadásul hét év nagy idő, úgy gondoltam, most már itt az idő a váltásra. Miután itthoni csapatban fogok játszani, talán a szövetségi kapitány is jobban szemmel tudja követni a teljesítményemet, de hangsúlyozom, hogy nem emiatt térek haza!

handball.hu: Jó ómen lehet a beválogatásod a nemzeti csapatba, hiszen mikor 2000-ben debütáltál, azonnal Európa-bajnok lettél...

Nagy: Hihetetlenül boldog voltam, mikor Németh András megkeresett és elmondta, hogy számít rám az újjáalakított válogatottban. Nagyon tetszik az új csapat, a szövetségi kapitány fiatalítási taktikájával messzemenőkig egyetértek, hiszen ez alapfeltétele annak, ha a jövőben komoly eredményeket szeretnénk elérni. A dánok is rendszeresen így tesznek és ennek meg is van az eredménye. Ezt a magyar csapatot abszolút képesnek tartom igazán nagy sikerek elérésére, és szerintem reális esély van rá, hogy ez már 1-2 éven belül bekövetkezzen. Bár sérülésem miatt egyelőre nem léphettem pályára az új válogatottban, természetesen Dániában a helyszínen szurkoltam a lányoknak és nagy örömmel néztem, milyen kiválóan játszanak.

handball.hu: Mi a Gudme célja a bajnokságban?
Nagy: A GOG jó csapat, két éve harmadikok voltunk a bajnokságban, tavaly pedig az ötödik helyen végeztünk. És bár jelenleg is ötödikek vagyunk, jó esélyünk van a rájátszásba kerülésre. Úgy tűnik, a lányok nélkülem is szépen menetelnek.

handball.hu: Azért bizonyára hiányoznak a góljaid... Mikor térhetsz vissza a pályára?
Nagy: Az utóbbi hónapokban mindkét achillesemmel gondok voltak, egyre jobban fájtak, begyulladtak. Januárban ráadásul izomszakadást is szenvedtem, amiből szerencsére már felépülőfélben vagyok, jelenleg már a regenerációnál tartok. Az elkövetkezdendő két hétben a Randers és az Ikast ellen játszunk és a Fradi elleni visszavágó is a nyakunkon van. Ezeken a találkozókon még nem hiszem, hogy pályára léphetek.

handball.hu: Milyen hangulat vár a Fradi lányokra a visszavágón?
Nagy: A dán szurkolók egész más mentalitásúak, mint a magyarok, nem hangosan szurkolnak, inkább csendben ülnek, és tapsolnak. A Gudme csarnokába 1800 ember fér be, gondolom, a visszavágón telt ház lesz, hiszen a fontosabb mérkőzésekre mindig megtelik az arénánk.

handball.hu (bee)