Búcsúzunk
2019. május 22. 18:15 © handball.hu
A handball.hu csapata szomorú szívvel, nehéz lelki harcok után engedi útjára felnőtté vált gyermekét, ezt az oldalt.
Kedves Olvasóink, kedves Barátaink!
18 év, valamint több mint 13.500 cikk után sajnos eljött ez a pillanat, amikor el kell engednünk egy baráti társaság közös szerelemgyerekének a kezét.
Oldalunkat lelkes, a női kézilabdáért élő szurkolóként alapítottuk meg 2001-ben, s a jelenlegi formátumában 2004. február 24-én publikáltuk az első cikkünket. A hobbioldal az évek során szépen nőtte ki magát, és vált olyan portállá, mely a legmerészebb kezdeti álmainkat is túlszárnyalta.
Az első évek személyi cseréit követően, az utolsó tizenkét évet ezzel az ötfős stábbal töltöttük együtt, melyből három fő, Balázs, Ildikó és Péter már az alapítástól tolta a szekerünket. Ez alatt a hosszú idő alatt mindannyian felnőttünk, kicsit meg is öregedtünk, családot alapítottunk, közösen átéltünk sok örömet, és sajnos gyászt is a magánéletünkben.
A mai napig is rendszeresen szembesültünk azzal, hogy sokan nincsenek tisztában vele: sosem volt fizikálisan szerkesztőségünk, a handball.hu sosem volt a munkahelyünk. A privát foglalkozásunk mellett (melynek egyikőnknél sincs semmi köze sem a kézilabdához, sem bármilyen sportághoz), az otthonunkból, az ország, s az elmúlt pár évben már Európa különböző pontjairól szerkesztettük ezt az oldalt.
Rengeteg szép emléket, barátságokat, ismeretségeket kaptunk ez alatt a hosszú idő alatt. Szeretettel gondolunk vissza a közös szurkolásokra, a magyar sikerekre, az olvasókkal való közönségtalálkozókra.
Kiemelt köszönettel tartozunk az alapítóknak, akik azóta más utakon járnak; Dán Róbertnek, Németh Attilának és mindazoknak, akik áldozatos munkájukkal az évek során segítették az oldal előremenetelét, legyen szó cikkek szerzőiről, vagy épp fotósokról. Név szerinti felsorolásba nem is tudunk bocsátkozni. Külön köszönetet mondunk Andorka Sándor úrnak, aki sok évvel ezelőtt, egy nagyon nehéz helyzetünkben állt mellénk teljesen önzetlenül, privát emberi minőségben. Ugyanúgy köszönet illeti az összes játékost, edzőt és szakvezetőt, akik rendelkezésünkre álltak, és ezzel segítették a munkánkat.
Ezt a döntést a handball.hu bezárásával kapcsolatban meghozni borzasztóan kemény feladat volt, de a múltunk iránti tisztelet és szeretet is többet érdemel annál, amit mi most, illetve a jövőben ezért tenni tudunk, tudnánk. Nem panaszként mondjuk, mert ennek nem is itt van a helye, de az elmúlt hónapok olvasói hozzáállása csak könnyített minket a döntés meghozatalában. Az indulás óta az volt a célunk, hogy egy közösséget formáljunk a fórumozók között, egyfajta baráti közösséget, ahová érdemes "fellátogatni" egy-egy jó, vagy épp rosszabbul sikerült meccset követően, és kibeszélni együtt a gondolatainkat, meglátásainkat. Ez a baráti fórum az elmúlt időszakban - ahogy sokan jeleztétek is, - már ellenségeskedést, vállalhatatlan stílusú hozzászólásokat, felénk irányuló számonkérést, kioktatást, sőt tovább mennénk, alázást hozott, amire egyikőnknek sincs szüksége.
Ami a technikai részleteket illeti: május 31-ig él az oldal ebben a formában, s ugyan új cikk már ez alatt az idő alatt nem fog megjelenni, a komment felületek eddig a dátumig még élnek. Ezt követően végleg elhallgat az oldal.
A jövőben is boldogsággal a szívünkben gondolunk vissza az együtt töltött nagyszerű évekre, életre szóló kalandokra, barátságokra. Köszönjük a kitartó figyelmeteket, s Mindenkinek a legjobbakat kívánjuk.
Szeretettel:
Balázs
Ildikó
Judit
Péter
Zoltán
© handball.hu
18 év, valamint több mint 13.500 cikk után sajnos eljött ez a pillanat, amikor el kell engednünk egy baráti társaság közös szerelemgyerekének a kezét.
Oldalunkat lelkes, a női kézilabdáért élő szurkolóként alapítottuk meg 2001-ben, s a jelenlegi formátumában 2004. február 24-én publikáltuk az első cikkünket. A hobbioldal az évek során szépen nőtte ki magát, és vált olyan portállá, mely a legmerészebb kezdeti álmainkat is túlszárnyalta.
Az első évek személyi cseréit követően, az utolsó tizenkét évet ezzel az ötfős stábbal töltöttük együtt, melyből három fő, Balázs, Ildikó és Péter már az alapítástól tolta a szekerünket. Ez alatt a hosszú idő alatt mindannyian felnőttünk, kicsit meg is öregedtünk, családot alapítottunk, közösen átéltünk sok örömet, és sajnos gyászt is a magánéletünkben.
A mai napig is rendszeresen szembesültünk azzal, hogy sokan nincsenek tisztában vele: sosem volt fizikálisan szerkesztőségünk, a handball.hu sosem volt a munkahelyünk. A privát foglalkozásunk mellett (melynek egyikőnknél sincs semmi köze sem a kézilabdához, sem bármilyen sportághoz), az otthonunkból, az ország, s az elmúlt pár évben már Európa különböző pontjairól szerkesztettük ezt az oldalt.
Rengeteg szép emléket, barátságokat, ismeretségeket kaptunk ez alatt a hosszú idő alatt. Szeretettel gondolunk vissza a közös szurkolásokra, a magyar sikerekre, az olvasókkal való közönségtalálkozókra.
Kiemelt köszönettel tartozunk az alapítóknak, akik azóta más utakon járnak; Dán Róbertnek, Németh Attilának és mindazoknak, akik áldozatos munkájukkal az évek során segítették az oldal előremenetelét, legyen szó cikkek szerzőiről, vagy épp fotósokról. Név szerinti felsorolásba nem is tudunk bocsátkozni. Külön köszönetet mondunk Andorka Sándor úrnak, aki sok évvel ezelőtt, egy nagyon nehéz helyzetünkben állt mellénk teljesen önzetlenül, privát emberi minőségben. Ugyanúgy köszönet illeti az összes játékost, edzőt és szakvezetőt, akik rendelkezésünkre álltak, és ezzel segítették a munkánkat.
Ezt a döntést a handball.hu bezárásával kapcsolatban meghozni borzasztóan kemény feladat volt, de a múltunk iránti tisztelet és szeretet is többet érdemel annál, amit mi most, illetve a jövőben ezért tenni tudunk, tudnánk. Nem panaszként mondjuk, mert ennek nem is itt van a helye, de az elmúlt hónapok olvasói hozzáállása csak könnyített minket a döntés meghozatalában. Az indulás óta az volt a célunk, hogy egy közösséget formáljunk a fórumozók között, egyfajta baráti közösséget, ahová érdemes "fellátogatni" egy-egy jó, vagy épp rosszabbul sikerült meccset követően, és kibeszélni együtt a gondolatainkat, meglátásainkat. Ez a baráti fórum az elmúlt időszakban - ahogy sokan jeleztétek is, - már ellenségeskedést, vállalhatatlan stílusú hozzászólásokat, felénk irányuló számonkérést, kioktatást, sőt tovább mennénk, alázást hozott, amire egyikőnknek sincs szüksége.
Ami a technikai részleteket illeti: május 31-ig él az oldal ebben a formában, s ugyan új cikk már ez alatt az idő alatt nem fog megjelenni, a komment felületek eddig a dátumig még élnek. Ezt követően végleg elhallgat az oldal.
A jövőben is boldogsággal a szívünkben gondolunk vissza az együtt töltött nagyszerű évekre, életre szóló kalandokra, barátságokra. Köszönjük a kitartó figyelmeteket, s Mindenkinek a legjobbakat kívánjuk.
Szeretettel:
Balázs
Ildikó
Judit
Péter
Zoltán
© handball.hu