Az ETO balszélsője, Vérten Orsolya a Larvik elleni elődöntő mindkét találkozóján szenzációsan játszott, s a továbbjutástól feldobódva – immár fakanállal a kezében – örömmel elemezte az idegenbeli visszavágót.
"Ezúttal az a helyzet állt elő, hogy a hazai pályán szerzett ötgólos előny bőven elég volt a döntőbe jutáshoz. A norvégiai találkozóból a védőjátékunkat kell kiemelni, nem is találok rá jelzőt, ami kifejezi, mennyire jól dolgozott a védelem. Herr Orsi pedig ugyancsak hihetetlenül védett! Igaz, az elejét megnyomta a Larvik, de 5-5-nél következett a fordulópont. Azt hiszem, az első percekben a norvégok kicsit elbízták magukat, s azt gondolták, gyorsan ledolgozzák a hátrányt, és utána ők uralják majd a játékot. Miután azonban feljöttünk, egyenlítettünk, megtorpantak. Küzdöttek ugyan továbbra is becsülettel, de nem tudtak mit kezdeni az agresszív védekezésünkkel. Győrben ők produkáltak hasonlót, akkor nekünk nem nagyon jött össze a dolog, ezúttal azonban szerencsére ők ijedtek meg tőlünk! Ami a folytatást illeti: nem lesz sétagalopp! Kemény mérkőzések jönnek a hazai bajnokságban, miközben szeretnénk végre egy nemzetközi kupát is nyerni. Döntőbeli ellenfelünkről, a Podgoricáról egyelőre nem sokat tudok, de az már önmagában is tekintélyt parancsoló, hogy a norvég Gjerpent kettős győzelemmel búcsúztatta az elődöntőben. Az ETO-nál magasra került a léc, de nincs annál jobb érzés, mint hogy itthon és a nemzetközi porondon is versenyben vagyunk a végjátékban. Remélem, teljesül a nagy álmunk, s három aranyéremmel fejezzük be ezt a szezont."


Az FTC-Zaporizzsja párharc ukrajnai visszavágójának hőse, a 10 góljával magasan a mezőny fölé nőtt Tóth Tímea Vérten Orsihoz hasonlóan lazított hétfő délelőtt. "Sopi" a kozmetikusnál tartott levezetést, miközben boldogan foglalta össze az EHF-kupa-elődöntő második találkozóját.
"A jó kezdés megadta számunkra a visszavágó pozitív alaphangját. Ellenfelünk pontosan azt csinálta, amit a Népligetben, sem többet, sem kevesebbet nem produkált. A balátlövőjük jól játszott, a többiek azonban nem nagyon tudtak hozzátenni az ukrán csapat teljesítményéhez. Az a tény, hogy a 25. percig vezettünk, teljes mértékben elbizonytalanította a Zaporizzsját, látszott a játékosain, hogy nem erre számítottak. Azt hiszem, azzal, hogy itthon nagyon gyengén kézilabdáztunk, elhúztuk előttük a mézesmadzagot. Utána viszont keserű volt számukra a felismerés, hogy egy jól felkészült, az utolsó pillanatig maximálisan koncentráló csapattal találták magukat szemben. Mindvégig optimistán és okosan kézilabdáztunk, akkor sem pánikoltunk be, amikor a végjátékban az ellenfél vezetett. Mindig volt valaki, aki egy-egy jó megmozdulással lendített a csapaton. Az utolsó tíz percben, amikor már láttuk, hogy az egygólos vereség is belefér, higgadtan, taktikusan, rutinosan tartottuk az eredményt. A boldogságunk érthetően határtalan, nekünk most már tényleg semmi, de semmi vesztenivalónk nincs! Az elvárásokat túlteljesítettük, felszabadultan nézünk a folyatás elé. Mondanom sem kell, mennyit jelentene a Ferencvárosnak egy nemzetközi kupagyőzelem, ráadásul a horvát Koprivnicának van mit törlesztenünk – a magyar kézilabda egészének nevében!"

Pircs Anikó (SZTÁR Sport)

Bravúros továbbjutás Norvégiában
Fantasztikus Fradi-bravúr Ukrajnában