handball.hu: Összegeznéd pár mondatban a magyar válogatott világbajnoki szereplését?
Róth Kálmán: A világbajnokság kezdetekor mindnyájan elfogadtuk volna a harmadik helyet, valószínűleg a szakvezetők is. De miután jól jöttünk ki a csoportmeccsekből - amely szerintem a vb legnehezebb szakasza -, szinte biztosak lehettünk abban, hogy elődöntőt játszunk. Nekem azért van egy kis hiányérzetem, hogy a (nem túl jól játszó) román csapatot talán meg tudtuk volna verni egy koncentráltabb játékkal. Így játszhattunk volna akár döntőt is, ám véleményem szerint az orosz válogatottat akkor sem tudtuk volna legyőzni. De ne legyünk telhetetlenek, hiszen ez egy nagyon jó eredmény egy alakulófélben lévő csapattól!

handball.hu: Mi volt a legfontosabb csapatunk számára ezen a világversenyen?
Róth Kálmán: Talán az, hogy szakvezetőink ki tudták próbálni éles helyzetben is, hogy melyik játékos mire képes, min kell javítani, és mi az, amire építeni lehet. Ennek a világbajnokságnak elsősorban ez volt a tétje. Büszkék lehetünk arra, hogy a magyar nőikézilabdának ismét megőriztük a sok éve kialakított presztízsét, és bebizonytottuk, hogy mi nem ültünk fel arra a hullámvasútra, amelyre több más ország válogatottja igen. A tekintélyünk megőrzése hasznos lehet a klubcsapataink számára is, hiszen a szakma és a játékvezetők se úgy állnak majd hozzánk, mint egy hullámzó teljesítményű csapathoz.

handball.hu: Mennyit fejlődhetnek a lányok az elkövetkező években?
Róth Kálmán: Ebben a válogatottban még mindig van fejlődési lehetőség, egyénileg és csapatszinten is. Ez egy sokra hivatott, ambíciózus, tehetséges társaság, amelynek még sok mérkőzésen kell edződnie, hogy tartósan ilyen eredményes tudjon maradni. Mindig arra hivatkozunk, hogy előjöttek a románok kétszer is junior világbajnokságot nyerő emberei, ugyanakkor nekünk is volt egy olyan évfolyamunk, amely két junior vb ezüstéremmel rendelkezik. Sok olyan van közülük is, akiknek pár éven belül - akár már a pekingi olimpián - ott lehet a helyük a magyar válogatottban.

handball.hu: Az orosz válogatott veretlenül nyerte meg a világbajnokságot. Ennyivel jobbak voltak az ellenfeleknél?
Róth Kálmán: Ez az orosz csapat annyira kiemelkedett a mezőnyből, hogy még komoly segítségre sem volt szüksége, hogy megnyerje a világbajnokságot. Az biztos, hogy egy kreatívan játszó magyar válogatott jobban meg tudta volna szorítani őket a döntőben, mint a románok. De ha megnézzük a házigazdákat, alig követnek el hibát, alig adnak el labdát, rendkívül precízen védekeznek. Ebben kell még nekünk fejlődnünk, hogy a technikai hibák tekintetében bent maradjunk abban a tűréshatárban, ami egy ilyen szintű csapattól elvárható. Illetve a pár játékosunkban benne rejlő klasszist szerintem ki lehet még hozni. Például Szűcs Gabiban óriási lehetőség van, de még mindig messze van attól, hogy egy nemzetközi mezőnyben tartósan kiegyenlített teljesítményt tudjon nyújtani.

handball.hu: Görbicz Anita beválasztása az All Star csapatba bizonyára nagy örömmel töltött el...
Róth Kálmán: Természetesen nagyon örültem neki, bár nem szeretem az egyéni díjazásokat, hiszen ezek nagyon szubjektívek, ráadásul sokszor sportpolitikai felhangjai is vannak. Pálinger Katalin - aki legalább annyira a szívem csücske, mint Görbicz Anita - hosszú évek óta a világ egyik legjobb kapusa, úgyhogy végre megérdemelné, hogy beválasszák az All Star csapatba. Úgy gondolom, hogy például a rendkívül szimpatikus holland balátlövő, Pearl van der Wissel nem olyan kaliberű játékos, hogy a posztján ő legyen a legjobb. Bármelyik orosz ballövő jobb nála, de megkockáztatom, hogy még a magyarok között is lehetett volna nála erősebbet találni. Látszott ezen a kiemelésen is, hogy minden jól szereplő csapatból be akartak választani valakit. Három játékosnak adtam volna én is oda az All Star díjat: Görbicz Anitának, Grit Juracknak és Ludmila Bodnyevának.

handball.hu (bee)