Ahhoz képest, mennyi szurkolóra számítottak, számítottunk Belgrádban, jóval kevesebb piros-fehér-zöld zászlót lehetett látni a Kombank Arénában. Bezzeg a norvégokat most sem kellett félteni: sec-perc alatt több szektornyira gyűltek, és mint mindig, most is lelkes kolompolással és énekléssel biztatták négyszeres címvédő csapatukat. Csak arra vártunk, hogy a szerényebb magyar közösség túlszurkolhassa a skandináv különítményt.

Kiss Évával a kapuban kezdett csapatunk, aki rövidesen két szép védést is bemutatott. A harcosság és feltüzeltség mindkét együttest jellemezte, mintha egyfajta pszichés nyomást akartak volna tenni ezzel a másik vállára. Lányaink nagy lendülettel, és határozott harcossággal támadtak, minden norvég helyzetre tudtak reagálni (8. perc: 4-5). Szamoránsky Piroska második találata után csak pár másodpercre örülhettünk, aztán jöhetett az aggódás, mert a játékos a térdére esett rá. Szerencsére az ijedség volt a nagyobb. A norvégok a falunk előtt nem sokra mentek, és Borgersen rá nem túl jellemző módon még el is lépett egy támadást (15. perc: 6-7). A norvégok kezdtek rájönni arra, hogy a széleket érdemesebb megjátszani, és lőttek egyet jobbról-balról, s ezzel 7-9 után megint egálra fordult a meccs, majd Edin tett rá még egy lapáttal (20. perc: 10-9). Magyarország kapust cserélt, s Herr ki is fogta az első feléje jövő támadást. Edin lendületbe jövetele nem jelentett nekünk sok jót, s az időkérés sem segített a gödörből kijönni (25. perc: 14-10). Görbicz a félidő első megítélt hetesét kihagyta, s az a helyzet, hogy Katrine Lunde is egyre jobban belejött a védésekbe. Közben a francia bíróhölgyek elkezdték osztogatni a kétperceket a skandináv védőknek. Az emberelőnyünket azonban nem igazán tudtuk kihasználni. Félidőben: 16-11.

A második félidőbe gyorsan belehúztunk hátrányunk ötről háromra csökkent (17-14). A támadások ezután mindkét csapatnál kínkeservesen működtek, de nálunk még rosszabbul, mint a norvégoknál, akik Edin két gyors találata után még jobban megléptek (41. perc: 21-14). Triscsuk is egyre több és keményebb pofont viselt el a magyar falban. Görbicz helyett Kovacsics érkezett irányítóba, és Klivinyi is pályára lépett, valamint jobbszélen Bódi. Látva a játék összképét, a célunk már nagyon magas röptű itt nem lehetett, csak a tisztes helytállás (49. perc: 24-16). Bulathot is beküldte Karl Erik Böhn, s közben már kétszámjegyűre dagadt a lemaradásunk (26-16). Már egy rendesen felépített akcióra sem futotta tőlünk. Vérten fejbe találta Katrine Lundét, így kényszerű kapuscserét hajtott végre csapata. A miénk még kényszerűségből lejátszotta a hátralévő perceket, s tíz gól feletti különbséggel vesztette el az elődöntőt. Végeredmény: 30-19.

Norvégia 2004 óta zsinórban ötödször szerezheti meg vasárnap az Eb-címet.

A mérkőzés legjobbjai: Anja Edin és Vérten Orsolya

---

A nap eddigi meccse:

Mérkőzés az 5. helyért

Dánia - Oroszország 32-30 (15-15)
Játékvezetők: Maric, Masic (szerbek)

A nap további mérkőzése:

II. elődöntő:

Szerbia - Montenegró
17.00
Játékvezetők: Stolarovs, Licis (lettek)

© handball.hu