Automatic Google translation Automatic Google translation Automatic Google translation Automatic Google translation Automatic Google translation Automatic Google translation Automatic Google translation
Automatic Google translation

„Nyugodt lelkiismerettel jöttem haza”

2009. december 21. 12:00 © handball.hu

Ahogyan azt már megszokhattátok, Mátéfi Eszter ismét megosztja gondolatait a handball.hu olvasóival. Szövetségi kapitányunk azt is elárulta, hogy a lányok kilencedik helye nem biztos, hogy arányban van a tornán mutatott játékkal.

„Nyugodt lelkiismerettel jöttem haza”
Nagyon hasznos volt számunkra ez a világbajnokság, hiszen sokkal jobban megismertem a csapatot, ahogy mondani szokták: lakva ismeri meg az ember a másikat, azaz a mi esetünkben az éles szituációban, a tétmeccsen. Sok tanulsággal szolgált a torna, voltak olyan biztató jelek, amire építenünk kell. A jövőben ez a csapat adja meg a válogatott gerincét, kiegészülve a most hiányzókkal: Görbicz Anitával, Pálinger Katival, Vincze Melindával és a sportformáját remélhetőleg visszanyerő Szamoránsky Piroskával. Szeretném, ha minden poszton egészséges rivalizálás folyna, és így kellene választanom.

A kilencedik helyezésünk nem biztos, hogy arányban van a mutatott játékkal. Az osztrákok öt vereséggel a kilencedik helyért játszhattak velünk, mi pedig két vereség és két döntetlen mellett ötször nyertünk. Innen is látszik, hogy a helyezésünk nem tükrözi hűen a mutatott játékot, de nem tehetünk a lebonyolítás és az ellen, hogy ebbe a kemény csoportba kerültünk. Nyugodt lelkiismerettel jöttem haza, mert mi minden tőlünk telhetőt megtettünk, a középdöntőbe kerülésünktől már nem is kaptunk ki senkitől. A mutatott játékunk meccsről-meccsre egyre biztatóbb volt, voltak jó, és kevésbé jó szakaszaink. Ezeket a tapasztalatokat hasznosítani tudjuk, hogy még egyszer ne kövessük el ugyanazokat a hibákat. Nagyarányú vezetésnél például sokszor buta hibák miatt kerültünk emberhátrányba, Korea ellen például két alkalommal is négy a hat ellen játszottunk, így a megszerzett nagy előnyünk hamar elillant a buta kiállításaink miatt. A tiszta gólhelyzetek értékesítését, a ziccerek kihasználásának a hatékonyságát is javítani kell, szélsőinket jobban ki kéne használnunk, mert jelenleg főképpen középen járatjuk a labdát.

Biztató jel volt például a hatosfalas védelmünk, ahol megtaláltam azokat, akikre számíthatok. Emellé – ahogy már korábban is említettem – szeretném a 3-2-1-es nyitott védelmet összerakni. Ez a románok ellen működött a meccs elején, de aztán megtalálták a gyenge pontjait - ez az összeszokottságunk hiányával magyarázható. A védekezésből való gyors indításban, és a gól utáni gyors középkezdésben nagyon sokat kell fejlődnünk, az utolsó meccseken már nem is próbálkoztunk ezzel, mert egyre fáradtabbak voltak a lányok. A támadójátékban voltak jó szakaszaink, jó meccseink, talán a Korea elleni első félidő tetszett a legjobban, de a spanyolok ellen is voltak nagyon jó szakaszaink támadásban. Biztató, hogy egyre jobban kezdem megismerni a lányokat, ha nem is félszavakból, de egyre jobban megértjük egymást. Bízom benne, hogy a jövőben is eredményesek leszünk majd együtt.

Ha figyelembe vesszük, hogy mennyi gonddal küszködtünk (Kovacsics sérülten érkezett, a klasszis játékos Vérten kivált, Szucsánszki megfázott, Zácsiknak ínhüvely-gyulladása volt, Tóth Timinek a válla fájt), nem csoda, hogy kicsit elfáradtunk a végére. Szucsánszki a spanyolok ellen már nem is volt a csapatban, a feladatát Kovacsics és Tomori oldotta meg, így természetes dolog, hogy elfáradtak. Az oroszok és a franciák is folyamatosan forgatták a csapatukat a döntőben. A norvégok például tizennyolc játékossal utaztak ki, így lehetőségük volt még két embert becserélni. Ha a közelben lett volna megtartva a vb, mi is megtehettük volna, mi azonban azért is utaztunk ki három kapussal, mert nem volt lehetőségünk több embert elhozni magunkkal.

A lányok hozzáállásával és küzdeni tudásával maximálisan elégedett voltam. Hibáink persze voltak, nem véletlenül játszhattunk a kilencedik helyért. Azokon a posztokon, ahol még jobb teljesítményre van szüksége a csapatnak, ott elképzelhető változás, mert azt szeretném, ha mindig a legjobb formában lévő játékosok alkotnák a magyar válogatottat. Ahhoz képest, hogy két hetet készültünk, hét vb-újoncot avattunk, és szövetségi kaptányként nekem is ez volt az első világbajnokságom, senki ellen nem játszottunk alárendelt szerepet, és tisztesen helyt állt ez a nagyon megfiatalított csapat.

Ezen a világbajnokságon már mindenki a londoni olimpiában gondolkodott, hiszen már most el kell kezdeni a fiatalítást. Voltak jó meccsek, amiket én másképp nézek, mint egy szurkoló. Nekem a finálé is tetszett, annak ellenére, hogy volt egy kis flúgos futam és rohanás benne. Az elején mindkét csapat egymásnak esett, utána kicsit visszaesett a tempó. Komoly taktikai csata folyt a két edző között, Krumbholz játékosai például megpróbáltak labdát szerezni, kitolni az orosz támadókat. Kettővel el is húztak, majd fordítottak az oroszok, és aztán folyamatosan vezettek, a franciák csak meg tudták közelíteni őket. A beálló körüli védekezést figyeltem különösen, és a védekezést, a lerohanást és a gyors indításokat. Nem csak a szélsők, hanem a belső védők is indultak az oroszoknál. Szeretem az egyéni megoldásokat, azt, ha egy játékos a saját egyéniségét is megmutatja a pályán, ezúttal is láttam szép, talajról ellőtt labdákat és bravúros bejátszásokat. A döntőben mutatott játékuk alapján az oroszok megérdemelten nyertek, ezen kívül egyébként más meccsüket nem láttam.

Norvégia új szövetségi kapitánnyal és pár új játékossal érkezett, nekik is idő kell az összeszokáshoz. A franciáknál Krumbholz például már tíz éve ott van, Trefilov is régi motoros, és Breivik is több mint tíz évig vezette a norvégokat, akiknek van egyfajta elképzelésük, amelybe azokat a játékosokat keresik meg, akiket be tudnak ebbe illeszteni. Nagy törést nem okozott Breivik távozása, mert azért egy bronzérmet elcsíptek, annak ellenére, hogy komoly hiányzóik voltak: Hammerseng, Nyberg, vagy éppen a 2005-ös junior világbajnokságon villogó Snorroeggen.

Ami a legközelebbi feladataimat illeti: december 29-én már Magyar Kupa-meccset játszunk a Békéscsabával a Siófok ellen, január harmadikán pedig Dunaújvárosban lépünk pályára bajnoki mérkőzésen. Bőven van tennivalóm, hétfőn reggel már a békéscsabai lányoknak vezetek edzést.

Itt ragadom meg az alkalmat, hogy megköszönjem a handball.hu stábjának a korrekt, tárgyilagos, pontos, és nagyon gyors információit. Nekik is, és minden kedves szurkolónak, aki szorított nekünk, és bízott bennünk, kellemes karácsonyt, valamint örömökben és sikerekben gazdag új évet kívánok!

Mátéfi Eszter


© handball.hu

Vb 2009 - további hírek

2009. december 21. 23:33

Véget ért a menedzserjáték is

2009. december 21. 12:00

„Nyugodt lelkiismerettel jöttem haza”

2009. december 21. 5:52

Szabó Edina: Krumbholz egy zseni

2009. december 20. 13:11

Íme az All Star-csapat!

2009. december 20. 11:34

"Gyors atomkézilabdát játszottunk"

2009. december 20. 11:20

Harmadszor is a világ tetején

2009. december 20. 9:08

Éremmel utaznak haza a norvégok

2009. december 18. 16:10

"A csillagok talán ezt írták meg"

2009. december 18. 14:01

"Meccsről-meccsre fejlődtünk"

2009. december 18. 13:58

Triplázhat Oroszország

2009. december 18. 11:11

Újra robbant a francia bomba

2009. december 17. 14:35

Dánia a legjobb ötben

2009. december 17. 12:04

Összement a nagy mellény

2009. december 17. 9:36

Angoláé a 11. hely

2009. december 17. 9:10

Méltó befejezés

2009. december 17. 8:10

Igazán szép búcsú Szucsoutól

2009. december 16. 18:01

Bemutatkozik Ausztria

2009. december 15. 14:54

Dél-Korea lehet még ötödik is

2009. december 15. 14:39

Oroszország is a négyben

2009. december 15. 13:15

Felcserélt mérkőzések