handball.hu: Egy poszton játszol nővéreddel, Beával. De a végén lehet, hogy csak egy maradhat...
Siti Eszter: Nem foglalkozom ezzel a kérdéssel, mindkettőnk teszi a maga dolgát és az edző majd eldönti, kit talál alkalmasnak. Persze benne van a pakliban, hogy csak az egyikünk utazik...

handball.hu: De azért nem lesz családi botrány, ha így történne, ugye?
Siti Eszter: Nem, dehogy... De azért ez esetben az egyik szemem sír majd, a másik meg nevet.

handball.hu: Milyen esélyekkel léptek pályára decemberben?
Siti Eszter: Egyelőre még a felkészülés legelején vagyunk, mindössze egy hete készülünk együtt, így nem tudok esélyt latolgatni. A mester mindenkit ki fog próbálni a felkészülési meccseken, ebben biztos vagyok, ahogy abban is, hogy a pillanatnyi forma fogja eldönteni az utazó tizenhatos keretet. Az utolsó edzőtáborba - Győrbe - már ez a szűk keret fog utazni.

handball.hu: Mennyiben volt más az ukránok ellen most, mint az olimpián?
Siti Eszter: Ezek tesztmeccsek voltak, amelyeket - bármennyire is hajtunk - nem lehet összehasonlítani egy éles mérkőzéssel. A téttel bíró találkozókon elég egy ötperces "áramszünet", vagy fellángolás, ami mindent eldönthet. Velünk sajnos az előbbi történt az olimpián...

handball.hu: Mind Békéscsabán, mind Gyulán nagyon jó hangulatot teremtettek a szurkolók.
Siti Eszter: Őrület, mit tudnak produkálni! Ez a plussz többlet nagyon kell nekünk. Nem vettem még részt hazai világversenyen, ezért nem is tudom elképzelni, mire számíthatunk. Az biztos, hogy más lesz a hangulata, egyrészt, mert hazai pályán játszunk, másrészt a csodálatos szurkolóink miatt. Az elvárás viszont ugyanolyan nagy, mintha külföldön játszanánk.

handball.hu: Már meg se merem kérdezni, személy szerint te milyen Eb-érmet képzeltél el magadnak...
Siti Eszti: Azért elárulom: az első helyet célozzuk meg, bár ilyet babonából soha nem szerettem kijelenteni, de az ember tegyen meg mindent a céljaiért. És hogy ez mire lesz elég? Majd kiderül.

handball.hu: Mit tudsz az ellenfeleinkről? A dánokat különösen jól ismered.
Siti Eszter: Igen, tőlük többen lemondták a válogatottságot, ez részben a "szokásos" olimpia utáni visszalépések-, részben pedig valóban a sérülések miatt történt. Hozzá kell tennem, hogy a dánok nehezen viselik a "mókuskereket", a számukra nagy terheléssel járó meccssorozatokat.

handball.hu: No, és hogy érzed magad náluk?
Siti Eszter: Furcsa érzés, mert mindig a fejemben van, hogy külföldön vagyok. Ennek megvan a jó és a rossz oldala egyaránt. Hogy miért ilyen jók a dánok? Erre egyértelmű a válaszom: mentálisan nagyon erősek, pozitív beállítottságúak. Persze ők is mindig nyerni akarnak, de nem olyan görcsösen, mint mások, ezért nincs is rajtuk akkora nyomás. Ha rosszul játszanak, kikapnak 10 góllal, onnan is könnyen felállnak. Ha 5 lövésemből egy se megy be, abból se csinálnak problémát. Na jó, maximum kicsit furcsán néznek rám meccs után...

handball.hu: Nehéz helyzetben vagy, mert a nyáron csapatodba érkezett a világ egyik legjobb irányítója, Camilla Andersen. Gondolom, most eléd került a sorban.
Siti Eszter: Valóban, Camilla az elsőszámú irányító, de ez nem jelenti azt, hogy rivalizálnánk. Sőt, sokszor együtt vagyunk a pályán, ő irányít, én meg amolyan mindenes vagyok: irányítok, de feltűnök bal- és jobbátlövő pozícióban is.

handball.hu: Említetted, hogy mentálisan mennyire erősek. Mondanál erre konkrétumot?
Siti Eszter: Dániában kevés olyan játékos van, aki 60 percet játszik egy meccsen, sokat cserélgetnek az edzők. De igazából senkit sem érdekel, hogy 10 vagy 50 perc lehetőséget kap, csak az számít, hogy azalatt mennyire tud felpörögni. Mondok egy példát: ha pár perccel a meccs vége előtt 7 góllal vezet az ellenfél, és Camilla a pályát se látja a fáradtságtól, akkor is azt mondja, "gyerünk csajok, csináljuk!"

Fotóink a gyulai mérkőzésről

handball.hu