Fórum - Kérdezd Mátéfi Esztert!

Kedves Eszter. Nekem is eszembe jutott még néhány dolog,amit megkérdeznék Öntől.
Ön is látja, hogy szinte mindannyiunknak itt közös a véleménye,hogy a Válogatott valahogy háttérbe szorul ,szinte senkit nem érdekel az MKSZ-nél. Rettentő ez az Olimpia centrikusság-szinte semmi más eredmény nem számít, de az valahogy kimarad a fejekből, hogy össze kell rakni egy Csapatot és ez a közös munka lehetősége nélkül nem működik.
Mi erről az Ön véleménye?
A Junior Válogatott 7 hetet készült együtt és meglett az eredménye. Junior szinten versenyképesek vagyunk a norvégokkal-felnőtt szinten mi történik?
Mit tudna a felnőtt csapatunk elérni a VB-n,ha 7 hetet készülhetne együtt?

Ki az a személy , vagy kik azok az emberek akik a magyar női kézilabda válogatott felkészülési programját állitották elő , például ebben az évben ? Van beleszólása a szövetségi kapitánynak az alakulásában , vagy annyira nem igazán kiváncsiak a véleményére ? Hogyan lehetséges hogy Magyarország csapata nulla közös összetartással a háta mögött elutazzon bármely versenyre ? . Milyen véleményt alkothat egy egyszerű szurkoló ilyen , és hasonló dolgok láttán ? Hogy komolyan veszi-e valaki a nemzeti csapatot ? Hogy amikor végre összejönnek a kerettagok közös edzésekre tényleg becsületes munka folyik a felkészülés keretein belül ?

Üdvözlöm tisztelettel a magyar szövetségi kapitányt !
Töbször felfigyeltem egy jelenségre ami számomra teljes mértékben megmagyarázhatatlan és kiváncsi vagyok véleményére mint aki játszott a magyar válogatottban és most vezeti azt . Miért van az hogy a magyar játékososk nagy része kis túlzással elfelejtenek kézilabdázni amikor a válogatottunk mezét öltik , vagy legalábbis messze elmarad a teljesitményűk a megszokotnál ? Pedig igen jól képzett emberekről van szó , igen erős bajnokságban szerepelnek , mind alapember olyan csapatokban amelyek edződnek európa kupákban rendszeresen , sőt a Bajnokok Ligájában is , ami tulajdonképpen a csúcs . Amikor a válogatott meccsein viszontlátom őket néha eláll a lélegzetem ... Nemcsak hogy nem hajtanak úgy mint klubcsapatukban , nem látom ugyan azt a tüzet bennük , az elszántságot , de még elementáris hibákat is sorozatosan elkövetnek egymást múlva felül technikai malőrökben ( kiejtett labdák a kezükből , lépéshibák , lábra pattintott labdák , boka környékén adott passzok , és sorolhatnám ) . Lelkileg ennyire gyengék lányaink ? Átveszik a jól tapasztalt nemtörődömséget ami a szövetség felől áramlik ? Kapnak burkolt , vagy nyilt utasitásokat a saját klubvezetőitől hogy ha lehetséges ne nagyon eröltessék a dolgot nehogy megsérüljenek amig a válogatott rendelkezésére állank ? Vagy egyszerűen kevés az az idő ami évről évre a közös felkészülésre biztositanak számukra és képtelenek feldolgozni ilyen rövid idő alatt a különböző taktikai utasitásokat amivel ellátják a mindenkori kapitányok és jól gyakorolt figurák helyett elkezdenek egyénieskedni és a sok akaratból nyögés a vége ? Mondom , néha úgy érzem mintha magyar tulajdonság lenne , senki másnál nem tapasztalom ilyen mértékben . Sok nemzeti csapat sokkal jobban játszik mint ahogyan bárki elvárná tőlük , ha nem is nagy nevek , nem annyira ügyesek , de amire képesek azt a pályára is viszik , néha annál is többet , mert hajtanak és küzdenek és nem hagyák magukat .
Ide kapcsolódik egy másik kérdés is : Miért félnek ennyire a norvégoktól válogatott szinten ( a klubboknál ez nem jellemző ) a magyar lányaink ? Lehet-e tenni valamit annak érdekében hogy ne veszitsük már el a mérkőzést még mielőtt megkezdődött volna ? Hogy ne azon imádkozzunk a találkozó előtt vagy közben hogy legalább tisztességesen kapjunk ki ? Mert az szerintem megengedhetetlen , hogy ne mondjam megalázó , hogy egy válogatott olyan hitehagyottan , kaotikusan , céltalanul játszon bárki ellen hogy azt a látszatot keltse , bármit kérsz tőlük képtelenek reagálni annyira mély a tehetetlenség spirálja amibe kerülnek . Köszönöm !

Tisztelt Eszter!
Nemrég olvasható volt egy érdekes összehasonlítás, amely szerint a norvég szövetségi kapitány munkáját egy nyolctagú szakmai team, valamint egyetlen vezető segíti, míg Nálunk kevesebb helyet kap a szakma, hiszen a szövetségi kapitány egy-egy edzőt, orvost és gyúrót foglalkoztathat, ugyanakkor a máshol egyszemélyes szervezési funkciót ketten töltik be: a csapatvezető Vanyus Attila és a technikai vezető Langauf István.
Tervezi-e, hogy ezen változtat, hogy mi is inkább az igen jól működő norvég mintát kövessük, avagy erre Önnek nincs ráhatása?
A kevés felkészülési idő problémáját az elődei is rendre nehezményezték, emellett nagyon szembetűnő, hogy évek óta nincs főállású kapitánya a női kézi válogatottnak. Ön szerint mi lehet az oka, hogy a szövetség ennyire elhanyagolja az ország egykoron egyik legnépszerűbb csapatát? Lát-e esélyt, hogy ebben változás történjen, illetve tesz-e ezért valamilyen lépéseket?

Tisztelt Eszter!
Eloszor is szeretnek gratulalni a kinevezesehez!Egy erdelyi kezilabda barat szamara-es gondolom,hogy nem csak nekem-nagy dicsoseg es felemelo erzes!
Mennyire van beleszolasa a valogatott programjanak kialakitasaban?Gondolt mar arra,h elhozza Erdelybe a magyar valogatottat akar egy meccs erejeig?Lat erre lehetoseget?
Siker munkat kivanok klub es valogatott szinten egyarant?

Kedves Eszter!
Még 1 érdekes kérdés jutott eszembe :)
Ha Ön a világ válogatott kapitánya lenne, hogyan állna össze az a keret? (Vegyük azt, hogy senki sem sérült)

Kedves Eszter!

Szeret-e olvasni? Esetleg kedvenc könyve, kedvenc írója?
A válogatott mellett pedig sok sok erőt, kitartást és örömet kívánok!

Kedves Eszter!

Pár általános jellegű kérdésem lenne.
Hogyan látja, mennyit idő kellene ahhoz felkészülésnek, hogy egy dobogós helyezést érjünk el a soron következő világversenyen? És mi az amit reálisan megtudunk valósítani?
Másik kérdésem, olvastam egy cikkben, hogy egy bő keretet fog figyelni. A válogatott összetartásokra a bő keretet is meghívja, vagy csak a már kiválasztott 16ot? Ugye korrektebb lenne, ha mindenki megkapná a lehetőséget (mert van aki hiába jó a klubjába, a válogatottba mégsem sikerül), de ugyanakkor idő hiányába lehet nincs idő kísérletezni.Ön ezt hogyan látja?
Harmadik kérdésemet már feltették a többiek, gondolok itt elsősorban Ferling Bernadett újbóli behívására.
Válaszát köszönöm!
Tibor

Kedves Eszter!
Személy szerint '95 óta vagyok kézilabdafan, szerintem sejted, miért :) Az a vb-ezüst..
Gratulálok a kinevezésedhez, személy szerint nagyon örültem neki! Ezt a VK-t meg felejtsük el, munka (közös edzés) nélkül nem lehet eredményt elérni. Ez nem volt mérvadó verseny.
A kérdésem az lenne, hogy miben látod azoknak a problémáknak a gyökerét, amik miatt az utóbbi időkben talán(?) visszábbcsúsztunk a világ élvonalától. Példának hoznám fel a norvégokat, akik mint tudjuk jobb anyagi hátérrel rendelkeznek, mint mi (nagyobb szakmai team, több összetartás). Ők nagyon magas színvonalon sajátították el (2004 táján) ezt a nagy iramú tempókézilabdát. Neked vannak-e hasonló terveid a válogatott játékának felfrissítésére, ami ismét közelebb vihet minket a világelithez? És mi a véleményed arról, hogy ezt talán szövetségi szinten kellene az utánpótlásnál elkezdeni? Ebből a szempontból nagyon érdekesnek találtam a junioriok EB-döntőjét a norvégok ellen. Ugyanazt a "magyaros" stílust játszottuk, mint Sydney-Zágráb idején, ami már akkor sem volt elegendő a győzelemhez, és valahogy hajszállal most is kevesebbnek éreztem a magyar csapatot, mint a norvégot. Nem a játékosok képességére értem, mert szerintem abban jobbak voltak a lányaink, viszont a csapatmunka és a taktika terén szerintem fölénk nőttek. Persze lehet, hogy rosszul látom, mert nem vagyok szakember, remélem kicsit felhomályosítasz ezügyben! :)
Miként azt is remélem, hogy végre össze tudsz rakni egy jó védekezést a válogatottnál, amit én Sydney óta nem tartok megfelelőnek. Szorítok Neked, hogy minél sikeresebb legyél a szakmai munkád során, bárhová is kerülsz, és a magánéletedben is sok boldogságot!
Üdvözlettel
Tamás