Az Európai Kézilabda Szövetség (EHF) a női nemzetközi kupákban minden egyes tagország részére ugyanannyi, számszerűen öt csapat számára biztosít indulási jogosultságot első fokon. Az egyes országok besorolásai csak azt módosítják, hogy ez az öt csapat milyen eloszlásban vehet részt az egyes kupákban.

Az alaplogika a férfi és a női versenyeknél is hasonló, azonban a férfiaknál figyelembe veszik, hogy két bajnokság (a német és a spanyol) messze kiemelkedik a többi közül – akik a férfi mezőnyt kicsit jobban ismerik, azok számára sokatmondó lehet, hogy Magyarország jelenleg is ötödik a listán, holott sok éve nem jutott elődöntőbe sem magyar csapat.

A nőknél nincs ilyen erős kiemelés, ott az első hét ország egyaránt két-két csapatot indíthat a Bajnokok Ligájában, kettő-kettőt az EHF-kupában, és egy-egyet a KEK-ben. A következő tizenhét ország (nyolctól huszonnégyig) a BL-be és az EHF-kupába is egy-egy csapatot nevezhet, helyettük viszont indíthatnak két-két klubot a Challenge-kupában, amelyből a legfelülre rangsorolt hét ország csapatai ki vannak zárva.

Tőlük lefelé az összes olyan ország, amely legalább egyszer elindult már valamely nemzetközi kupasorozatban, egységesen két-két csapatot indíthat az EHF-kupában, egy-egyet, a KEK-ben, és kettő-kettőt a Challenge-kupában – ők a BL-be nem nevezhetnek senkit.

A fennmaradó országok pedig, azaz azok, amelyek az elmúlt években soha nem is neveztek be a kupákba, országonként egy EHF-kupás, egy KEK, és három Challenge-kupás indulási joggal gazdálkodhatnak, ha esetleg a következő évben rászánnák magukat a nemzetközi részvételre.

Az országok rangsorát a jövő évre nézve Dánia vezeti, a második helyen Magyarország szerepel, majd sorrendben Norvégia, Spanyolország, Románia, Németország és Oroszország fér még be az első hét közé.

A teljes részletes lista letölthető innen:

http://cms.eurohandball.com/PortalData/1/Resources/1_ehf_main/3_download_pdf/Ranking_List_2012_13_Women.pdf

A rangsoroláshoz a megelőző három év eredményeit veszik figyelembe. A legnagyobb súllyal a BL szerepel, egyrészt azért, mert ez a legerősebb verseny, másrészt azért, mert jónéhány ország hosszú évek óta csak ott tud eredményesen szerepelni (például Ausztria a Hypo, Szlovénia a Krim, vagy Montenegró a Budućnost révén), és nem látszott célszerűnek, hogy ezek az amúgy sikeres klubok kiszoruljanak a BL-ből országuk többi csapatának gyenge nemzetközi eredményei miatt.

Az EHF hangsúlyt helyez a kiszámíthatóságra, azaz már a tárgyévet megelőző bajnoki év elején kihirdeti a rangsort, a 2012/13-as évre vonatkozó besorolások például már 2011. júliusában megjelentek, így minden ország úgy kezdhet bele a bajnoki versengésekbe, hogy előre pontosan tudhatja, milyen kupaindulásokat oszthat szét csapatai közt. Ennek megfelelően a tárgyévet megelőző év eredményei a rangsorba nem számítanak bele, tehát a Győri ETO és a Ferencváros idei sikerei majd a 2013/14-es évre vonatkozó rangsorban fognak visszaköszönni.

Az országon belüli helyek elosztását az EHF a nemzeti szövetségekre bízza. Ezt nem is teljesen egyformán használják fel. Dánia és Norvégia például a második BL-helyet a bajnoki alapszakasz eredményei alapján osztja ki, míg Magyarországon erre is a rájátszásban lehet jogot szerezni. Sok országban rendszeresen azonos a bajnok és a kupagyőztes (sőt, az számít kivételnek, ahol nem így van), ezért a legtöbben a KEK-ben sem a kupagyőztest indítják.

Általánosságban elmondható, hogy az egyes kupákat megnyert csapatok országa számára az EHF az adott kupában a következő szezonra plusz egy indulási helyet biztosít. Amikor azonban a Bajnokok Ligájában olyan ország nyer, amelynek második, vagy harmadik csapata a selejtezőkön is teljesen esélytelen volna, előfordulhat, hogy ezt az indulási jogot valamely más, feltörekvő országnak adják át.

A Bajnokok Ligájában a tényleges besorolási rangsor a következőképpen alakul:

Az első besorolási helyre a címvédő csapat jogosult. Utána sorolják be az országos rangsor szerint az egyes nemzeti bajnokokat, addig, hogy összesen tizenkét csapat jöjjön ki. Ez ugye tizenegy vagy tíz országot jelenthet, annak függvényében, hogy a BL-címvédő megnyerte-e országa bajnokságát (legutóbb 2008-ban fordult elő, hogy ne így történjék, akkor a Zvezda nyert a BL-ben, és a Lada lett Oroszország bajnoka). Azaz a legjobban rangsorolt hét ország bajnoka mindenképpen az első nyolc helyen belülre listázódik, vagy az első-hetedik, vagy, ha a BL-győztes nem közülük kerül ki, akkor a második-nyolcadik helyekre.
Az így felsorolt tizenkét csapat (azaz tizenkét bajnok, vagy a BL-győztes és tizenegy bajnok) selejtezők nélkül kerül a BL-főtáblára, a sorsolási kalapokba pedig a rangsoruk szerint kerülnek. Ebből következőleg a tizenkettedik helyre rangsorolt ország (jelenleg Szerbia) bajnoka azon izgulhat, hogy a BL győztese egyben nyerje meg hazája bajnokságát is, mert ezen múlik, hogy ő (mármint jelen esetben a szerb bajnok) főtáblás lehet-e.

Ezután következik a hét kiemelt ország második csapata. Ők már selejtezősek, a selejtezők első és második kalapjaiba kerülnek. Mint látszik, a második csapatok mindenképpen a selejtezőbe kerülnek, a főtáblára egyikük sem jut automatikusan.

Az ezt követő (huszadik vagy huszonegyedik) helyre kerül a szabadkártyás csapat, tehát a plusz egy csapat a címvédő országából. Ha szerencséje van, akkor ez még pont második kalap a selejtezőtornán. Mindenki mást az országok rangsora szerint a huszonegyedik vagy huszonkettedik helytől lefelé rangsorolnak be a selejtezőkre.

Ha tehát a Győri ETO nyerné a BL-t, akkor ő lesz az első kiemelt, de számára a besorolás szempontjából (mert ugye egy BL-sikernek azért nem az a lényege, hogy jobb legyen a jövő évi sorsolás) ennek csak akkor van jelentősége, ha nem ő nyerné meg a magyar bajnokságot, hisz a magyar bajnok akkor is a harmadik helyre kerül (a címvédő és a dán bajnok mögé), ha a Budućnost nyerné a Bajnokok Ligáját. Ha a Győr a BL-t és a bajnokságot is megnyeri, akkor a második helyezett (ez esetben a Ferencváros) a selejtezők első kalapjába, a harmadik helyezett pedig a második kalapba sorolódik (és egymással nem kerülhetnek össze). Ha a BL-ben a montenegróiak diadalmaskodnak, a magyar bajnok a főtáblára, első kalapba, a második helyezett pedig a selejtező első kalapjába kerül, több csapatot pedig nem indíthatunk a BL-ben.

A fentiekből kiderül, hogy ha a bajnok a Győr lesz, akkor a Ferencváros számára a BL-besorolás szempontjából nincs jelentősége, hogy az ETO megnyeri-e a legrangosabb kupasorozatot, viszont a harmadik helyezett csapat (Siófok vagy Érd) izgulhat. Továbbá, mivel az EHF-kupában akkor is jár Magyarországnak két hely, ha három jut a BL-ben, ezért a bajnokság ötödik helyezése is nemzetközi kupát érhet, ha magyar csapat lesz a BL-győztes. Két közvetlen főtáblás magyar csapat csak akkor lehet, ha az ETO nyeri a BL-t, és a Ferencváros a magyar bajnokságot.

Tovább bonyolódhat a helyzet, ha kettős magyar kupagyőzelem születne, ekkor ugyanis a KEK-ben is két csapatot indíthatnánk, amire viszont a Ferencváros (BL-résztvevőként) nyilván nem tartana igényt, így oda a Magyar Kupa második és harmadik helyezettje, a Békéscsaba és a Vác pályázhatna. Ha a Vác a bajnokságban megszerzi az ötödik helyet, akkor így két kupában is indulási jogot szerezhetne (érdekes módon mindkettőben a plusz egy nemzeti hely jutna neki), de indulni csak egyben tudna, így a magyar hatodik számára is nyílna egy lehetőség az EHF-kupában.

Ha mindkét döntőt elveszítjük, akkor a BL-főtáblára kerül a magyar bajnok, selejtezőbe a második, EHF-kupába a harmadik és a negyedik (az Érd és a Siófok), a KEK-be pedig a kupaezüstérmes, azaz a Békéscsaba.

Ha csak a KEK-et nyernénk meg, akkor a BL és az EHF-kupa indulási jogai nem változnak, a KEK-ben viszont elindulhat a kupa bronzérmese, a Vác együttese is.

Annak pedig szívből örülhetünk, hogy a Challenge-kupában nincs, és reményeink szerint a közeljövőben nem is lesz indulási jogunk.

Németh Attila

© handball.hu