Természetesen nagy a boldogság, hiszen az előzetes várakozások alapján a Bajnokok Ligája B-csoportjának harmadik helyére várt minket mindenki. Arról nem is beszélve, hogy úgy sejtettük, ezért a helyért nagyon meg kell majd küzdenünk a jóval rutinosabb játékosokat felvonultató spanyol Eldával. Az eredeti cél is az volt, hogy a KEK-szerepléshez való harmadik helyezést érjük el.

A dán FCK elleni idegenbeli mérkőzésen elért eredményünk (22-22) azonban éreztette velünk, hogy talán a második hely megszerzésére is képesek lehetünk. A Hypo legyőzése pedig elhitette mindenkivel, hogy már ebben az évben van realitása bekerülni a legjobb nyolc csapat közé a BL-ben. Nagyon nehéz, és hallatlanul izgalmas mérkőzést játszottunk az FCK-val. Azt gondolom, hogy a játékosaim és maga a csapat is ezzel az utolsó megmérettetéssel nőtt fel igazán arra a szintre, ami egyértelműen besorol minket a legjobbak közé.

Sokat fejlődött a gárda erőben, állóképességben, és ami a legfontosabb, fegyelemben. Nem volt egyszerű feladat megtanítani a játékosaimnak, hogy a gól elérésén kívül számtalan olyan dolog létezik egy-egy mérkőzés alatt, ami képes örömet okozni. Mint - többek között - a védekezés, vagy a helyzetkialakítás. Megtanultunk örülni egymás sikereinek, ami a csapat egységet erősítette. Lényegesen jobban tudjuk elviselni a fáradtságot és a fájdalmakat, mint az szeptemberben volt tapasztalható, de mindenek felett megtanultunk győzni! A védelem stabilitása és a kapusteljesítmény rengeteget fejlődött. Gondolom, ez a siker záloga. Az pedig "hab a tortán", hogy a csapat öt-hatezer ember előtt, valami fantasztikus hangulatban játszik.

A szponzorok és a vezetők egyaránt büszkék a csapatra, hiszen több év után ismét Európa élmezőnyébe került a Budućnost T-Mobile Podgorica.

Köszönöm az érdeklődést, továbbra is jól érzem magam!

Üdvözlettel,
Zsiga Gyula

FCK: irány a KEK
Hypo-vereség Podgoricán
Nyert a Larvik, Zsigáék ikszeltek