"Miután a két ország szétvált, lehetőség adódott, hogy mindenféle hosszú várakozás nélkül megválaszthassam a nemzetiségemet. Az egyik fő indokom az, hogy a Szerb Kézilabda Szövetségben fejetlenség uralkodik, a vezetők ráadásul nem igazán szeretnek dolgozni. A montenegrói nemzeti válogatott viszont felszálló ágban van, igazán élvezetes lesz velük együtt dolgozni.

Jól éreztem magam a Montenegró területén lévő Podgoricában is, ahol négy évig kézilabdáztam, ráadásul most ismét egykori csapattársammal, Maja Szaviccsal egy gárdában játszhatok. Nem mellesleg férjem is montenegrói, ezért szabadidőnk jó részét amúgy is ott töltjük" - mesélt Bojana a döntésének hátteréről.

A kivételes lövőerejű hölgy elhatározása egyben azt is jelenti, hogy többé nem jöhet szóba a dán válogatottal kapcsolatban: "Egy ideje már fontolgattam a dolgot, de most, hogy a barátaimmal léphetek pályára a montenegrói színekben, nincs miről beszélni".

A dán állampolgárságra viszont továbbra is fáj a foga, hiszen az a távolabbi jövőjével kapcsolatban is számos lehetőséget nyújtana számára: "Persze örülnék egy dán útlevélnek, amivel később még eldönthetném, hol is szeretnék élni. Talán három év múlva, amikor befejezem a pályafutásomat, Dániában maradok. Még minden képlékeny, de vonz az edzősködés” - mondta.

Forrás: tv2.dk
handball.hu (bee)

Popovics, a sikergyűjtő