Tomi: Azt szeretném megkérdezni,hogy mi a legnagyobb álmod/célod a kézilabdában amit el szeretnél érni?
Tápai Szabina: Talán a legnagyobb álmaim közé tartozik, hogy felnőtt válogatott lehessek és ha ezt elértem, világversenyeken szeretnék szerepelni. A klubommal szeretnék minél jobb eredményeket elérni a bajnokságban, magyar kupában és a nemzetközi mezőnyben.

Don Corleone: Gondolkodtál-e már azon, hogy kézilabdázóként, vagy a média által teremtett "szex-szimbólumként" akarod folytatni a pályafutásod, s hogy melyik milyen hatással van a másikra, valamint Rád, és a környezetedre?
Szabina: Én a kézilabdával szeretnék foglalkozni. Az egy más dolog, hogy a médiában sokat szerepelek, de nem szeretném, hogy ez a kézilabda pályafutásom rovására menjen, erre nagyon ügyelek.

Budla: Jóban vagy Görbicz Anitával? Mi róla a véleményed? Szerinted már vagy olyan szinten mint ő?
Szabina: Nem nagyon ismerem Anitát. Ő egy nagyon jó kézilabdázó, sokat tud erről a játékról, nagy technikai tudása van. Nekem még elég sok fejlődnivalóm van, hogy elérhessek, olyan szintre, ahol most van.

Furi: Ki a kedvenc férfi játékosod? Milyen eredményt érhetünk el a világbajnokságon?
Szabina: Férfi játékosok közül Lazarov és Perez játéka nagyon tetszik. A világbajnokságon, nagyon remélem, hogy minél jobb eredményt fogunk elérni. Véleményem szerint az első ötben benne leszünk.

TM: Szerinted mi lehet a csapat "mérsékelt" őszi szereplésének az oka? Egyes "jólértesült" emberek tudni vélik, hogy anyagilag nehéz helyzetbe került a klub, és ez a magyarázat. Ez ugye nem igaz? Mások viszont úgy vélik, hogy a csapat egy részének sportszerűtlen hozzáállása az ok: túl gyakran látni őket esténként bulikban; vagy például bizonyos játékosok többet dohányoznak, mint egy élsportolónak "kellene". Vagy a fantasztikus EHF-diadal jóllakottá tett titeket?
Szabina: Azzal kezdeném, nem hiszem, hogy ahogy te mondod az "EHF-diadal jóllakottá tett" minket. Egyszerűen annyi az egész, hogy a csapatunk, még nem állt teljesen össze, de a téli felkészülés alatt azon leszünk, hogy a problémákat kijavítsuk és jobb teljesítményt produkáljunk az tavaszi fordulókban.

Kerekes Krisztián: Érdekelne, hogy ki a barátod, mennyire vagytok jól egymással? Nem zavarja, hogy sok fiúnak tetszel? Milyen számodra a tökéletes férfi?
Szabina: A barátommal nagyon jól megvagyunk. Egy kicsit biztosan zavarja, de nem foglalkozik különösebben vele. Ahogy már említettem, nincsen férfiideálom. Úgy vélem, nem jó megfogalmazás az, hogy a belső a legfontosabb. Én úgy vagyok vele, ha meglátok egy fiút, először úgyis a külseje alapján alakítok ki egy bizonyos szintű véleményt, ha megfog, akkor szeretnék vele jobban megismerkedni és aztán eldől, hogy egymásnak valóak vagyunk-e, vagy sem. Jelenleg a barátom a tökéletes férfi az életemben.

GAló: Hogyan értékeled az őszi szezont álltalában, és ezen belül a Cori szereplését? Szerinted ha problémák vannak, azt el kell tusolni, vagy nyíltan megbeszélni?
Szabina: A mostani bajnokságban rendkívül erős a mezőny, ugye azt mondják, hogy minden idők egyik legerősebb bajnokságában szerepelünk. Mindenféleképpen van még javítanivalónk. Az élet bármely területén ha probléma adódik, úgy vélem, jobb ha azt az ember nyíltan megbeszéli, mintha a dolgok mögé bújik.

MNG: Miért tartod a Dunaferrt jobb csapatnak, mint az ETO-t? Itt arra gondolok, hogy az előző szezon "aranymeccsén" a Dunaferrnek szurkoltál. Mi ennek az oka?
Szabina: Nem tartom a Dunaferr-t jobb csapatnak az ETO-nál, de mégis jobban szimpatizálok velük.

Kerekes Krisztián: Mi a kedvenc színed, ételed-italod, hová költöznél ha nem itt élnél? Mi volt életed legjobb, legszebb és legrosszabb élménye a pályán, és azon kívül? Szoktatok pályán kívül is találkozni, bulizni? Mi a kedvenc időtöltésetek együtt?
Szabina: Kedvenc színem a kék. Étel: rántott pulyka, csirke, töltöttkáposzta, sültkrumpli, krumplipüré, palacsinta. Ital: őszilé. Tengerparton szívesen élnék. Pályán, amikor megnyertük az EHF-kupát. Szoktunk együtt lenni a pályán kívül is.

Kristóf: A közelmúltban azt nyilatkoztad egy újságnak, hogy egy ideig még visszautasítod a férfimagazinok felkéréseit, de reménykedni lehet. Szerinted előbb-utóbb le "kell" vetkőznöd? Ráderőltethetik ezt, mint a "mai kor követelményét"? Vagy mindvégig ellen akarsz/tudsz állni az ilyen jellegű felkéréseknek? Nem gondolod, hogy ha elvállalnád, akkor sokan már nem tartanának emberileg túl sokra (még akkor sem, ha tetszenének a képek)?
Szabina: Én azt mondtam, hogy egyáltalán nem akarok, nem is fogok vetkőzni, az más kérdés, hogyan jelent meg. De az tény, hogy reménykedni lehet! Azt gondolom, erről a témáról, hogy én a kézilabdával szeretnék foglalkozni, nem pedig ilyen dolgokkal, ez a legfontosabb számomra. Ellenállásról szó sincs, egyszerűen nem vállalok ilyen jellegű fotozásokat.

A chat teljes szövege itt olvasható.

handball.hu