Piroska: Bármilyen furcsán hangzik, az első sportélményünk az ugrókötelezéshez kapcsolódik. A nagy áttörést az 1995-ös kézilabda-világbajnokság hozta meg. Sajnos élőben nem lehettünk kinn a győri meccseken, de tévén keresztül néztük, s nagyon megtetszett nekünk a sportág. Így váltottunk, gyakorlatilag általános iskola negyedikje óta kézilabdázunk.

- Milyen posztokon szerepeltek, szerepeltetek?
Piroska: Győrben irányító és beállós is voltam, de ez nem meglepő, mert általában minden játékost minden szerepkörben kipróbálnak.
Anikó: Mindketten jobbkezesek vagyunk, nekem éppen a balszélső poszt jutott, de korábban én is játszottam beállóst.

- Valljuk be, nem mindennapi esemény, hogy győri fellegvárból valaki elszerződik. Hogyan jött a váltás, s miért éppen a Fradi?
Piroska: A Győr nem tartott rám igényt, pontosabban csak úgy szeretett volna megtartani, hogy kölcsönad. Így kapóra jött Szarka Éva hívása, akinek sokat köszönhetek. Ő ismert a juniorválogatottból, s általa kerültem a Ferencvároshoz.
Anikó: Mivel év elején a Ferencvárosnál Horváth Roxána bejelentette távozását, megüresedett a szélsőposzt, Németh András először próbajátékra hívott, aztán itt ragadtam.

- A Fradinál történt tavalyi pénzügyi nehézségek miatt nem volt bennetek félsz, hogy bizonytalanba vágtok bele?
Piroska: Nem igazán foglalkoztunk vele, s szerencsére mindebből semmit sem tapasztaltunk. Nagyon jók a körülmények, a fizetésünket is mindig megkapjuk, a csapat is jó.
Anikó: Győrben is jól éreztük magunkat, ott a felnőtt csapatban kevesebb lehetőséghez jutottunk, ellenben játszhattunk alacsonyabb osztályban. A Fradinál éppen a játéklehetőség több, s magasabb osztályban szerepelhetünk.

- Mi a különbség a Győr és a Ferencváros között?
Piroska: Ha a városra célzol, akkor itt nagyobb a stressz (mosolyog). Amúgy nagy eltérés nem tapasztalható a szakmai munkában, hasonlóak az edzések.
Anikó: Ami feltűnő, hogy itt mindössze másfélórás a tréning, Győrben ennél hosszabbak voltak mindig.

- A kézilabda mellett tanultok is. Hogyan egyeztethető össze az iskola és az élsport?
Piroska: A TF-re jelentkeztem de mivel nem sikerült bejutnom, pótfelvételivel a Zsigmond Király Főiskolára járok művelődésszervező szakra, a terveim szerint csak ebben az évben.
Anikó: Győrben is közgazdasági iskolába jártam, így itt Pesten is ezt folytatom. Jelenleg a Harsányi János Főiskola gazdálkodási szakán tanulok, s hosszú távon is ezen a téren kívánok majd dolgozni.

- Amikor elkezdtetek kézilabdázni, bizonyos célt kitűztetek magatok elé, amit el akartok érni?
Anikó: Igen, például, hogy NB I-es játékosok legyünk.
Piroska: Külföldi szerződésen nem gondolkodtunk, noha lehetőség lett volna rá. Ehhez még fiatalok vagyunk. De a későbbiekben nem elképzelhetetlen, hogy kipróbáljuk magunkat másik bajnokságban is.

Forrás: CsakazETO (pl)