Ünnepelni gyűlt össze mintegy kétezer kézilabdabarát szerdán este a Hódosban: nyugdíjba vonulása alkalmából búcsúztatták a debreceni kézilabdasport sikerkovácsát, Komáromi Ákost, s ez arra kötelezte a DVSC-s hölgyeket, hogy örökre emlékezetessé tegyék e jeles eseményt.

A megható percek után egymásnak estek a csapatok, a Loki szinte a magyar válogatottal találta szembe magát, de a két csapat közötti tudásbeli, hozzáállásbeli különbséget nem tudtunk felfedezni. A mieink ugyanis nem estek kétségbe attól, hogy a papíron esélyesebb vendégek korán kétgólos előnyhöz jutottak, korán ledolgozták a hátrányt, s ha a ziccereik során nem halmoznak hibát hibára, vagy legalábbis nem kapkodnak, akkor Radulovicsék bizony már ekkor bajba kerültek volna. A kapkodást okozó "járvány" a folytatásban a dunaújvárosiakat is elkapta, de fogalmazzunk inkább úgy, hogy a Orbánék remekül védekeztek, és ez okozott zavart az egyszerre hét (!) magyar válogatottal is felálló vendégcsapat gépezetében.

Az első félidő hajrájában háromgólra megszökött Kiss Szilárd együttese, de ugyan kit zavart ez akkor, amikor a szünet után egy perc alatt átgázolt neves riválisain a Loki, s még a vezetést is átvette? A lelátó népe tombolt, ez pedig szárnyakat adott Kerekiéknek, akik hosszú perceken át őrizték az előnyt, s ha fel is zárkózott a Dunaferr, a lokistáknak mindig volt válaszuk. Az 54. percben, 22-22-nél kettős emberlőnybe került a Laurencz-gárda, és ezt követően már krimibe illő izgalmak borzolták az idegeket. Két perccel a vége előtt Szűcs hálószaggató bombájával két góllal vezetett a Loki (25-23), de a lelátón hátradőlni nem volt esély, mert Ferling hamar betalált.

Másfél perc - csak ennyi volt hátra, de ez az örökkévalóságnak tűnt. Gólnélküli támadást vezetett mindkét csapat, majd 10 másodperccel a vége előtt labdát szereztek a vendégek, és Bohus hozták gólhelyzetbe, aki alighanem egyenlített is volna, ha Orbán Annamária nem taglózza le. Jogosan villant is a piros, ezzel együtt az irányítót - debreceni szemszögből vizsgálva, még ha sportszerűtlen is volt a megmozdulás - óriási dicséret illeti az önfeláldozásáért. Valamivel több mint egy másodperc volt hátra, amikor szabaddobást végezhettek el a vendégek. Bulath Anitára játszották ki a figurát, s ő lőtt is egy szép gólt, de a bírók szerint időn túl, így megszületett a bajnokság eddigi legnagyobb meglepetése. Szép volt, lányok!

Laurencz László: - Ez aztán az évkezdet! Végre egy ilyen feszült hangulatú találkozót is meg tudtunk nyerni, bár megjegyezném, hogy nem igazán játszottunk jól. A sikert a küzdőszellemünknek köszönhetjük.

Kiss Szilárd, a Dunaferr edzője nem kívánt nyilatkozni, a találkozó után hevesen reklamált a játékvezetőknél, majd feldúltan az öltözőbe vonult.

DVSC - Dunaferr 25-24 (11-13)
Hódos Imre-sportcsarnok, 2200 néző, vezette: Nagy F., Túróczy).
DVSC: VOROZSCOVA - KEREKI 5, LATAKAITE 3, Borók 1, SZŰCS 6/1, ORBÁN 3, ARITON 4/2. Csere: Kolsovszki (kapus), Madai 3, Rácz, Nyilas. Edző: Laurencz László.
Dunaferr: Pálinger - Lovász 1, Németh, Radulovics 5/2, Kulcsár 3, FERLING 6/5, NAGY I. 8. Csere: Pigniczki, Kindl 1, Bulath, Gáspár, Bohus, Pálffy. Edző: Kiss Szilárd.
Kiállítások: 10, illetve 12 perc.
Hétméteresek: 5/3, illetve 4/3.
Kizárva: Kindl (57.).
Piros lap: Orbán (60.).
Az eredmény alakulása: 5. p.: 2-4. 12. p.: 5-5. 24. p.: 11-10. 43. p.: 18-18. 54. p.: 22-22. 58. p.: 25-23.

Forrás: haon.hu