Mátéfi Eszter: Annak örülök, hogy javuló tendenciát mutatott a játékunk. Az első naphoz képest jobban játszottunk tegnap, pláne a meccs elején voltam elégedett a védekezéssel, és igazán látványos gólokat is tudtunk lőni. Ma nem úgy sikerült a kezdés, mint ahogy azt megbeszéltük, de utána szépen rendeztük a sorokat, felkeményedett a védekezésünk, és onnantól kezdve a támadójátékunk is hatékonyabbá vált. Fokozatosan sikerült az ellenfelünket „bedarálni”. A végén már mi irányítottuk a mérkőzést. Voltak ugyan holtpontok, de mindig sikerült valakinek ekkor hozzátenni, és átlendíteni ezen a helyzeten a csapatot. Annak is örülök, hogy a három találkozó alatt szép és felszabadult játékot mutathattunk. Szucsánszki Zita is most kezdett válogatott szinten kibontakozni, ugyanezt várom tőle a vb-n is. Viszont inkább nem is emelnék ki senkit, hiszen szinte mindenkinek voltak nagyon hasznos megmozdulásai.

Hétfőn kettőt edzünk Telkiben, kedden és szerdán hármat-hármat, a csütörtöki pihenőnap után pénteken pedig már indulunk is Kínába. Ott december elsején játszunk a házigazdákkal, harmadikán a németekkel, ötödikén pedig jöhet az éles bevetés! Még rengeteg taktikai gyakorolni valónk van addig, hiszen a múlt héten nem az volt az elsődleges. A csapat hozzáállásával, azzal az alázattal, ahogy ma is játszottak, teljesen elégedett vagyok, és a továbbiakban is azt várom el a lányoktól, hogy ne a kifogásokat keressük a problémáknál, hanem a megoldásokat, és akkor meg is fogjuk azokat találni!

Tomori Zsuzsanna: Szerintem a tegnapi meccsünk sikerült a legjobban mind taktikailag, mind pedig védekezésben. Ma a lengyelek ellen az első félidei játékunkon a fáradtságunk érződött: elengedtük az ellenfelet, lassan, álmosan játszottunk. A szünet után viszont meg tudtunk lépni tőlük, és a játék teljes képét mi uraltuk, és jobban is sikerült, mint a tegnapi csata. Az előttünk álló vb-n reális cél a legjobb nyolc közé kerülés.

Szucsánszki Zita: A csúcsformánk a tegnapi mérkőzés elején jött elő, most pedig az a feladatunk, hogy ezt, valamint a mai meccsen az utolsó percekben mutatott teljesítményünket állandósítani tudjuk. Ehhez még jobban össze kell szoknunk. Először mindig fel kell vennünk a meccs ritmusát, ami most nehezebb volt, hiszen nem tudtunk előzetesen készülni az ellenfelekből, ez a világbajnokságon már nem így lesz. Fizikálisan nincsenek gondjaink: a mai meccs elején éreztem némi fáradtságot magamon és a csapaton is, de utána fel tudtunk pörögni. Nagyon bízom a vb-n a csoportból való továbbjutásban, utána meg majd meglátjuk, mire lesz elég a tudásunk.

Újfent itthon maradt a kupa

© handball.hu