handball.hu: Mennyire okozott Önöknek meglepetést ez az egész megvesztegetési hullám kirobbanása?
Andorka Sándor: Derült égből villámcsapásként ért minket. Senki nem számított rá, nem kalkulált vele, hogy ilyen események következnek, illetve hogy ezek a dolgok megtörténtek, megtörténhettek. Jelen pillanatban feltételezések vannak, hiszen a mai napig még egy ügy sem nyert bizonyítást. Folynak a vizsgálatok, és csak akkor beszélhetünk valóban megtörtént eseményekről, ha ezek befejeződnek, lezárulnak.

handball.hu: A korábbi időkben jellemzőek voltak az ilyen kísérletek? Vagy itt is inkább egy „modern kori problémáról” kell beszélnünk?
Andorka: Tulajdonképpen úgy gondolom – ez a saját magam verziója -, hogy a sportba is rettenetesen beköltözött a pénz, és a siker érdekében többen bármit képesek feláldozni. Nagyon sok nagynevű szponzor tette be a lábát a pályák szélére a kézilabdában is, akik egy része szerencsés üzleti vállalkozó, aki nagy pénzekhez jutott. Ezeknek az embereknek egy a lényeg, hogy ahová ők beteszik a pénzüket, ott szeretnék minél előbb learatni a babérokat. Vannak, akik ezt a sikert a legjobb játékosok megvásárlásával igyekeznek elérni, míg mások a játékvezetők lefizetésével, illetve magával az arra irányuló megvesztegetési kísérlettel. Ez egy abszolút egyértelműen riasztó jelenség, hogy a győzelmet, a sikert minden áron akarják, és nem riadnak vissza semmitől.

handball.hu: Mi a tendencia: a klub a szponzor megtartása érdekében vállalja akár a lebukás kockázatát is, vagy olyan összegeket ajánlanak fel cserébe egy-egy meccsért, amivel úgymond „biztosra mennek”?
Andorka: Nézze, a siker mindig azzal jár együtt, hogy akik azt birtokolják, azokhoz szívesebben csatlakoznak mások is szponzorként. Egyik oldalról a klub is úgy gondolja, ha ő az első, megnyeri a BL-t, akkor további új szponzorok érkeznek hozzá, és még több jó játékost tud majd vásárolni a több pénzen. Úgy is mondhatjuk, hogy az egyik történet a másikat generálja, és ez oda-vissza működik.

handball.hu: Ha felmerül egy megvesztegetési gyanú, kinek kell bizonyítani az igazát? A játékvezetőknek vagy magának a csapatoknak?
Andorka: Az EHF mindegyik felet meghallgatja. Tulajdonképpen senkit nem fogadhatunk előítélettel. Nagyon nehéz dolog, és akkor, amikor nincs konkrét bizonyíték, nyilvánvalóan a vádolt fél igyekszik magát kimenteni ebből a történetből.

handball.hu: Ilyenkor egy kvázi bírói testület hoz ítéletet az ügyben az EHF-en belül, vagy akár ez ennél magasabb szintre is emelkedhet?
Andorka: A Kiel ügyében már az államügyészség vizsgálódik, és nem csak Németországban van ez így, hanem most már Horvátországban is. A hatóságokat is be kell vonnunk, amennyiben az ügy maga ezt indokolja. Az EHF-en belül egy választott testület, az úgynevezett Fegyelmi Bizottság foglalkozik a történettel, és ha olyan jellegű bizonyítékra bukkan az ügy vizsgálata során, akkor ennek a testületnek kötelessége hivatalos feljelentést tenni.

handball.hu: A bírókat személyesen hogyan érintette mindez? Amint egyikük-másikuk elő mert hozakodni a megvesztegetésének kísérletével, bátorította a többieket is?
Andorka: Ha azt vesszük figyelembe, hogy jelenleg 151 játékvezető páros van az EHF listáján, és pillanatnyilag mindösszesen hat mérkőzésről van tudomásunk, akkor azt mondhatnánk, hogy ez nem jellemző.

Az új generáció, akik az utóbbi években kerültek be a nemzetközi körforgásba, lényegesen felkészültebbek, szakmailag, a játékot jobban értő társaság. Ezt nemcsak mi mondjuk, hanem az együttesektől is rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk, akik hangoztatták, hangoztatják, milyen tisztességesek ezek a fiatalok. Ráadásul ezek a jó hírek, dicséretek zömében a vendégcsapatok részéről érkeztek, amely tény önmagáért beszél. Az már megint egy más kérdés, hogy ennyi ember között a nagy számok törvénye alapján is előfordulhatnak olyanok, akik gyengébbek, és nem tudnak ellenállni.

handball.hu: Azok, akik gyanúba keveredtek, és nem maguk tették a bejelentést, hanem valamelyik érdekelt klub, mennyire tudtak elvonatkoztatni, és nem személyes támadásként átélni mindezt?
Andorka: A játékvezetők egyáltalán nem a személyük ellen irányuló lépésként fogadták ezeket a híreket. Azóta több bírópárossal beszéltem, és azt mondták, hogy feltétlenül szükség van arra, hogy ezek a kérdések napvilágra kerüljenek, és mindenki tisztában legyen azzal, hogy igenis, van egy kontroll, és vannak nem szó szerint értve „játékszabályok”, melyeket mindenkinek be kell tartani, aki ebbe a közösségbe kíván tartozni. A sport alapszelleme ezt kívánja meg.

handball.hu: Időbeli hatálya van egy ilyen ügynek? Létezik Önöknél az elévülés fogalma?
Andorka: Visszamenőleg öt év, amivel foglalkozik az EHF. Minden játékvezetőtől, ellenőrtől és klubcsapattól csak ennyi időre kérdezhetünk vissza egy-egy találkozónak, ennyi ideig tartozik elszámolási kötelezettséggel.

handball.hu: A gyanúba keveredett párosok státuszát a nyomozás idejére felfüggesztik. Mi a helyzet ilyenkor? Hazájuk bajnokságában sem szerepelhetnek?
Andorka: Ebben az időszakban egyáltalán nem kaphatnak küldést. Az egyik a másikból következik. Vannak nemzetek, ahol ez pont fordítva fordult elő, hogy a saját nemzeti felfüggesztést vette át az európai szövetség. Jelenleg eddig a fázisig egy páros jutott el, a többinél még zajlik a vizsgálódás, ám az alatt sem dolgozhatnak.

handball.hu: Amennyiben egy bejelentés történik, akkor hivatalból kell szankcionálni azokat a játékvezetőket, akik mindezt a megtörténtekor nem jelentették?
Andorka: Ez egy nagyon nehéz kérdés, hiszen az csak az egyik történet, hogy valaki valamit jelez. A másik viszont az, hogy ezeket igazolni is tudni kell. A vizsgálati eljárás egy rendkívül sziszifuszi munka, de eltökélt.

handball.hu: Milyen hosszúra nyúlhat egy ügy kivizsgálása?
Andorka: Egyelőre annyira friss minden, hogy még nincs tapasztalatunk benne. A horvátországi férfi világbajnokság után egyértelműen pozitív volt a résztvevő csapatok véleménye a játékvezetés minőségéről és tisztaságáról. Ezek után jöttek kijózanító sokként ezek a hírek, melyek igazán akkor érkeztek, amikor senki nem várta volna őket.

handball.hu: Mit lehetett azonnal tenni? Hogyan zajlottak a lépések egymás után a gyakorlatban?
Andorka: Ennek van egy ad hoc oldala, ami azonnali intézkedéseket von maga után, és van egy stratégiai, amellyel kapcsolatban most hétvégén, az EHF Végrehajtó Bizottságának ülésén hoztak döntéseket.

Az ad hoc oldalba beletartozott, hogy a napvilágra kerülés után néhány napon belül olyan döntéseket hoztunk, mint például hogy a játékvezetők ezután már nem a klub szervezésében lesznek elszállásolva, és az ellátásukat sem ők biztosítják. Az utaztatást eddig is az EHF szervezte. Innentől kezdve már nemcsak a repülőjegyet biztosítjuk nekik, hanem a többit is. A sípmesterek csak a mérkőzés előtt két órával jelennek meg a csarnokban, és addig inkognitóban maradnak.

Az első döntés tehát a kapcsolatok minimalizálására irányult, ezt nem mi találtuk ki, hanem más sportágakban már működik, méghozzá jó tapasztalatokkal.

Ami a stratégiai döntéseket illeti: egy külön kiemelt játékvezetői keretet hozunk létre azok részére, akik a BL-ben működnek közre. Megvizsgálásra kerül a bírópárosok díjazásának a kérdése is, hiszen eddig meglehetősen alacsony ellentételezést kaptak. Ha profi teljesítményt várunk el tőlük, ahhoz magasabb színvonalú ellentételezés is jár. Változatlanul minden szervezési kérdést az EHF magára vállal.

Ennek a formalitása az eddigiekhez hasonlóan fog zajlani. A fölmerülő utazási költségek eddig is egy „közös kalapba” gyűltek, és ezt egyenlően osztottuk szét az együttesek között. Egy elosztás volt a csoportkör, egy a középdöntő-kör, egy az elődöntők, majd az utolsó a döntő után. A szisztéma most is ugyanaz marad, csak most már nem csak az utaztatási költségekről lesz szó.

handball.hu: Az elmúlt fordulóban férfi mérkőzésen már kipróbálásra került ez az újfajta bíróküldés. Mennyire sikerült valóban megvalósítani, hogy ne derüljön idő előtt fény a személyükre?
Andorka: Alapjában véve a szervezési oldala mindenhol rendben volt. Az adott városban tényleg nem jelentek meg korábban, mint pár órával a meccs előtt, illetőleg két órával a csarnokban. Azonban néhány kérdésen még egészen biztosan kell finomítanunk: hogyan jussanak el a reptérről a szállodába, illetőleg onnan a csarnokba, ám ezzel sem volt nagyobb probléma.

handball.hu: Egyelőre a BL hátralévő fordulói a lényegesek. Utána azonban ezt a módszert, ha beválik, átemelik az Eb-selejtezőkre, illetve magára az Európa-bajnokságokra is?
Andorka: A Bajnokok Ligája hátralévő fordulóiban már egészen biztosan ehhez fogjuk tartani magunkat. Ezek kívül az összes többi európai kupa esetében (EHF- és Challenge-kupa, KEK) csak a döntőbe fogunk delegálni ugyanezzel a szisztémával.

Az Eb-selejtezőkkel kapcsolatban egyelőre nem tudok konkrétumokat mondani. Ezek férfi fronton júniusban kezdődnek, addig lesz egy kis időnk végiggondolni. A play-off jellegű meccseknél feltehetőleg maradnánk ennél a módszernél, míg a kvalifikációs tornák esetén nem vagyok ebben még biztos. Hétfőn beszéltem utoljára az EHF-irodával, és nem látjuk még egészen biztosan, hogy ez így lesz.

Az Európa-bajnokságokon van egy konkrét játékvezetői keret, a felnőtt versenyeken ez tizenkét, míg az ifjúsági és junioron tíz párost jelent. Itt technikailag adott a dolog, a csapatok csak a mérkőzések előtt szembesülnek majd a személyekkel. Még a napi menetrendben sem jelentetjük meg a csapatpárosítások mellett, és a döntés is csak előző éjszaka születik meg részünkről.

handball.hu: Ezen módszer begyakorlásához, teszteléséhez kapóra jönnek a nyáron esedékes korosztályos Európa-bajnokságok…
Andorka: Ez így van. Magyarország pedig a női junior kontinensverseny rendezőjeként igazán nagy segítséget adhat mindehhez.

handball.hu: Mennyire okozott ez az egész botrány belső feszültséget?
Andorka: Pánikhangulat nincs. Ami nehezíti a helyzetet, hogy a szóbeszéd tárgyát képező játékvezetők mind-mind rutinos sporttársak, és a magas hőfokú mérkőzéseken bizony sokszor jelent előnyt a rutin! A másik oldalról nézve viszont megnyitották a lehetőséget a tehetségesebb fiatalok előtt, akik most bizonyíthatják rátermettségüket és felkészültségüket. Emellett plusz erkölcsi tartást is ad nekik, hogy a megvesztegetési kísérletektől távol maradnak.

handball.hu: Ezek szerint inkább a fiatalabbakat vonják be, mint hogy a tapasztaltabbakra hárulna a tervezetthez képest több feladat?
Andorka: Pontosan. Azok a bírók, akik a legjobbak közé tartoznak, biztosan azért az eredetileg tervezetthez képest több küldést kapnak, de emellett több fiatal is bekerül abba a körbe, ahol bizony a nehezebb mérkőzések várnak rájuk. Hozzáteszem, hogy ez hatalmas rizikót is jelent, és nem kis felelősséget, de nincs más választásunk.

handball.hu: Mit gondol, mi lehet a kiút ebből a jelenlegi helyzetből?
Andorka: Sokat gondolkodtam már ezen, és a játékszabályokon belül keresném erre a választ. A szabályalkalmazás területén kellene jobban utánanézni, esetlegesen módosításokkal is segítve mindezt. Túl sok „gumi szabály” van még ebben a sportban, mint például a passzív játék megítélése, vagy az előnyszabály. Ezeknek az interpretálása több esetben nagyon egyedi és szubjektív! Már az EHF Végrehajtó Bizottságában is felmerült a játékszabály-alkalmazásban lévő szubjektivitás lehetőségének minimalizálása, hogy minél kevesebb mozgásteret kapjanak a bírópárosok.

Magyarok a bronzmeccsen
Titkos bíróküldés női vonalon is?
„Erkölcsi megtisztulás kellene”

© handball.hu