Radu Voinának e kudarc után duplán főhet a feje, amit az újságírók vagy szurkolók a különböző fórumokon nem is kerülnek kimondani. Mivel a szakvezető a válogatott mellett az Oltchim vezetőedzői posztját is betölti, sokan félnek attól, hogy ez a két csúfos eredmény a rosszul végződött vb-t követően végül a klubcsapatnál is lecsapódik, és az őket jellemző és oly sokat dicsért csapategység felbomlik a sorozatos botlások hatására. Tesszük hozzá, hogy a klubcsapat is betlizett a Bajnokok Ligája utolsó fordulójában, amikor igen nagy arányú vereségbe szaladt Viborgban, megszakítva veretlenségi sorozatát. Állításuk szerint ez nem sok jelentőséggel bírt már, mivel a mérkőzésnek már nem volt semmi tétje a presztízsen kívül.

Többen feltették Voinának a kérdést, hogyan lehet, hogy azok az ukrán légiósok, akik a nemzeti csapatuknál sziporkáznak, legjobb esetben is csak epizódszerepeket kapnak klubjukban, vagy inkább a cserepadon vagy a lelátón felejtette őket jó ideje. Tette mindezt ráadásul úgy, hogy eközben azok a román válogatott tagok, akik rég nincsenek formában, bosszantóan sok szerephez jutnak (mint például Meirosu, Lecusanu, Nechita). Kérdés, milyen más érdekek játszanak szerepet a csapat alakításában, mint a játékosok mutatott teljesítménye.

A román közvélemény már az ukránok elleni első mérkőzést is kudarcnak titulálta, amikor idegenben csupán egy döntetlenre futotta. A hazai pályán elszenvedett vereséget pedig egyenesen szégyenteljesnek nevezik, annál is inkább, mert az ukrán csapatot sokkal gyengébbnek tartják és egyébként sem fordul gyakran elő a román női válogatottal, hogy hazai környezetben szenvedjen vereséget, még nagyobb nevektől sem. (Legutóbb négy éve történt meg, még Tadici mester idejében, amikor az Anja Andersen vezette Szerbia csapata tudott ott győzni, és azzal el is ütötték a románokat az európa-bajnoki részvételtől.)

Radu Voina a bírálatok kereszttüzében minden felelősséget a játékosaira hárított: "Persze, hogy ez részünkről teljes mértékben egy nem várt vereség volt, de ezzel a hozzáállással, amit tanítványaim tanúsítottak, nem is reménykedhettünk többen, főleg egy ilyen szívós ellenféllel szemben. Mindenképpen ki akartuk köszörülni az idegenben elszenvedett csorbát, de a nagy akarásnak nyögés lett a vége. Reménykedtem, hogy a rögtönzött egyéni megoldásokra épülő játékunkat felváltja a csapatjáték, de nem ez történt. Ugyanúgy egyénieskedtünk, mint a kinti találkozón, ráadásul még több hibával fűszerezve mindent, így végülis logikus, hogy alulmaradtunk egy olyan ellenféllel szemben, aki csapatként jobban funkcionált nálunk. Nem áll módomban dicsérni játékosokat, még győztes mérkőzések után sem, most pedig pláne nem. Mindig csapatban gondolkozom , de még ez sem működött a mai napon. Hogy mi történhetett? Talán az ünnepekre gondoltak leginkább a játékosaim, vagy talán megint túlértékeltük képességeinket, ami sokadszorra volt káros hatással a játékosaimra. Mindenáron bizonyítani akarják, hogy milyen jók, mindenféle trükkös megoldásokon törik a fejüket hivatalos meccseken is, amikor erre semmi szükség se lenne. Elfelejtik, hogy csapatban játszanak, sőt, a nemzeti mezben teszik mindezt. Elismeréssel szólok az Oltchim ukrán tagjairól, akik a mai meccsen becsületesen megküzdöttek a nemzeti színekért, de mi is derekasan segítettünk nekik az elképzelés nélküli játékunkkal".

Adina Meirosu, akinek sokan nem csupán a válogatottban kérdőjelezik meg a jelenlétét, de még a klubcsapatát is túl nagy kalapnak tartják számára, így nyilatkozott szűkszavúan: "Nem mondhatom, hogy Ukrajna jobb nálunk, mi viszont pocsékul játszottunk ma, megkönnyítve ezáltal a dolgukat, ezért eléggé magunk alatt vagyunk. Az Oltchim ukrán csapattársaim viszont remekeltek, amiért gratulálok nekik".

Hazai pályán kapott ki Románia
Folytatódtak az Eb-selejtezők

© handball.hu