handball.hu: A magyar bajnokság után a dánt volt nehezebb megszokni, vagy a dán után a horvátot?
Bulath Anita: Dániában hasonló volt a színvonal, mint itthon, de talán több jobb csapat volt. Míg Magyarországon a Fradin, a Győrön és a Debrecen kívül nem nagyon rúg más labdába, Dániában ennél nagyobb volt a harc. A dán stílust megszokni azonban nem volt egyszerű. A horvát bajnokság és kupa gyenge színvonalú, azért is szerepeltünk idén a Bajnokok Ligája mellett a Regionális Ligában is. A horvát bajnokságot és a „balkán bajnokságot” edzésként fogjuk fel. Ellentétben a Hypoval, mi mindig az első sorunkkal állunk ki, sokat futunk, rendesen odatesszük magunkat, bármit is mutat az eredményjelző. Nem is unatkoztunk az idén: a BL-selejtezők megvívása után is egyfolytában mozgásban vagyunk, a horvát bajnokság keretein belül rengeteget utazunk Pulába, Trogirra, Splitbe, nem is beszélve a Regionális Ligáról, ahol bejártuk szinte egész Európát Bécstől Montenegróig.

handball.hu: Miben tér el a horvát kézilabda a magyartól?
Bulath: Nem sok mindenben, hasonló hozzá. Ez talán annak is köszönhető, hogy edzőnk, Zdravko Zovko hat évig vezette a Veszprém férfi csapatát. Sokat futunk, és rengeteg lövőedzést tartunk. Dániában ellenben sokkal többet futottunk, sőt az alapozásokon atlétikai felméréseket végeztünk. Annak ellenére, hogy soha nem atletizáltam, gátat kellett futnom, gerelyt hajítanom. Olyan is volt, hogy négykézláb másztam a focipályán keresztbe, vissza pedig bakugrásban. A kondicionáló edzések pedig szakirányba mentek, főképpen a lövőizmokat erősítettük. Délelőtt fakultatív erősítő edzésünk volt, ami azt jelentette, hogy miután számítógépen beütöttük a nevünket, az kiadta a napi feladatainkat, amelyeket bármikor elvégezhettünk, hiszen például többen is iskolába jártak. Ezután délután egy kétórás labdás edzés következett, ahol azért futottunk is.

handball.hu: Milyen érzés Zovko keze alatt játszani?
Bulath: Amikor ide szerződtem, nagyon szimpatikus volt, sokat tanultam tőle, mert teljesen más, mint az eddigi edzőim, akik irányítása alatt szintén sokat fejlődtem. Jelenleg is olyan kemény edzéseket tart, mint a Bajnokok Ligája-szereplésünk alatt. Annak ellenére, hogy a bajnokságban általában tetemes előnnyel győzünk mindenki ellen, a keddi, Trešnjevka elleni bajnokin csupán kettővel sikerült nyernünk. Ezt azért fontos megemlítenem, mert a hétvégi kupaelődöntőben éppen velük mérkőzünk majd meg. Ennek ellenére szerintem minimum tíz-tizenöt góllal győzünk. A másik ágról a Sesvete döntőbe jutását várom.

handball.hu: Másfél év távlatából nézve, hogy látod, miben tudtál kint fejlődni?
Bulath: Védekezésben felnőttem, támadásban pedig sokat gyakoroltuk a cselezéseket. Amellett, hogy mindkét átlövő pozícióban sokat szerepeltem, sokszor még irányítottam is, ami nem volt túl egyszerű, tekintve, hogy sokszor játék közben kellett horvátul elmagyaráznom, ki, mit, hogyan csináljon. Mégis muszáj volt sokszor középen játszanom, mert Zovko szerette volna, ha bizonyos szituációkban három lövő van pályán. Az idei szezonommal nem vagyok teljes mértékben elégedett, mert nem úgy sikerült, ahogy vártam. Decemberig csak irányítottam, most már mind a belső három poszton játszok, azóta talán jobb a teljesítményem.

handball.hu: Egyetértesz azzal a megállapítással, miszerint külföldről nehezebb bekerülni a válogatottba?
Bulath: Így van, hiszen nehéz nyomon követni a kint légióskodó játékosokat, jobban szem előtt vannak az otthoniak. Sajnos azonban a magyar bajnokság nem olyan erős, mint régebben. Láttam például az idei Magyar Kupa-döntőt, ahol simán nyert a Győr. Nincsenek már olyan igazi rangadók, mint régebben, kicsit lejjebb adta a magyar bajnokság a színvonalát. Mindez a válságnak, a pénz hiányának köszönhető, jó példa erre a Dunaferr esete is. Minden, ami négy évvel ezelőtt még ott volt, mára eltűnt. Életem legjobb éveit töltöttem Dunaújvárosban, nagyszerű összhang, kiváló közeg jellemezte az együttest. Azóta is el-eljárok Dunaújvárosba, ha időm engedi, hiszen nem messze onnan, Ercsiben lakunk.

handball.hu: A Podravkánál nincsenek pénzügyi problémák?
Bulath: A Podravka Vegeta egy állami cég, tehát ha az csődbe megy, akkor Horvátországban se marad semmi. Bár az idén átraktak minket egy kisebb céghez, a Belupo-hoz, úgyhogy jövőre könnyen lehet, hogy ez lesz a nevünk is.

handball.hu: A hírek szerint távozhat a vezetőedző, Zdravko Zovko. Mi igaz ebből?
Bulath: Egyelőre még kérdéses, hogy marad-e, mert elfáradt az állandó utazgatásokban. Szóba került, hogy Zágrábban kézilabda iskolát akarna nyitni, ahol a férficsapat mellett a gyerekekkel is foglalkozna. Egyelőre még nem tudni, mi lesz vele.

handball.hu: Mi a helyzet a Te jövőddel?
Bulath: Úgy néz ki, hogy még maradok, hiszen – mint már említettem – nincs problémája a csapatnak pénzügyileg sem, ráadásul a Bajnokok Ligájában is szerepelhetünk, ahol idén a legjobb nyolc közé jutással az elmúlt tíz év legjobb eredményét értük el. Még ezt az évet itt töltöm, annak ellenére, hogy több csapat is keresett otthonról és külföldről is. Ebben a helyzetben nem megyek haza. Aztán majd meglátjuk, mit hoz a jövő, melyik klub marad, melyik nem, hiszen egy év alatt nagyon sok minden történhet. Jelenleg nincs akkora mozgolódás, mint eddig, szinte senkiről nem tudjuk, hová igazol, sok lejáró szerződésű játékossal még le sem ültek tárgyalni. Mindenki vár, krízishelyzet alakult ki.

handball.hu: Ezek szerint jól érzed magadat Kaproncán?
Bulath: Ez egy nagyon kis város, ahol már szinte az összes embert személyesen is ismerem. Itt sok lehetőségünk nincsen az időtöltésre, ezért férjemmel gyakran hazajárunk Magyarországra, leginkább a határ mellett fekvő Nagykanizsára, amely mindössze egy órára van innen.

handball.hu: Hogy boldogulsz a nyelvvel?
Bulath: Horvátul már sok mindent megértek, s beszélni is tudok valamit, megértetem magam. Igaz, a nyelvtannal még vannak problémáim, a hímnemet például keverem a nőnemmel, de az emberek megértik, amit mondok, sokat dicsérnek és biztatnak, hogy ne legyek bátortalan. Az első évben inkább angolul kommunikáltam, de sokat segített az évekig Győrben kézilabdázó csapattársam, Ana Dokić is, aki kiválóan beszél magyarul.

handball.hu: A Ti BL-középdöntő-csoportotokban szerepelt a Viborg és a Hypo is, így tudhatod, melyik csapat milyen formában van. Mire tippelsz, ki nyeri idén a Bajnokok Ligáját?
Bulath: Azt hiszem, Viborg – Győr döntő lesz. Szerintem Popović kiválásával már nem olyan erős a Viborg. Tudnak fönt lenni (ezt valceai győzelmükkel bizonyították), de lent is. Mi Viborgban sokáig, a második félidő közepéig partiban voltunk velük, pedig akkor még Popović is játszott. Nem lesz egyszerű a Győrnek, de nagy sansza van a végső győzelemre. Mi annyit tehetünk innen, hogy akár kábeltévén, akár az Interneten keresztül szurkolunk nekik!

© handball.hu