Hajdu: Még mindig van 90%-unk
2008. március 22. 14:52 © handball.hu
A magyar nőikézilabda-válogatott túl van a bukaresti olimpiai selejtezőtornát megelőző tatai edzőtáborozás első hetén. A tapasztalatokról Hajdu János szövetségi kapitányt kérdezte a handball.hu.
handball.hu: A hírek szerint tizenegy gólos vereséget szenvedtetek ezen a találkozón.
Hajdu: A meccs alakulását nem írtuk, nem volt eredményjelző, vagy jegyzőkönyv. Valaki viszont számolta, és jópofán átadta a hírügynökségnek. Szerintem ez butaság volt, de semmi gond, hiszen minket ez nem befolyásol. A Hypo ellen tapasztalatot szereztünk arról, hogy többször többféleképpen kell tudnunk játszani. Bukarestben ugyanis három nap három különböző mérkőzésen kell pályára lépnünk. Ott is lehetőségünk adódhat Tóth, vagy akár Görbicz pihentetésére, amikor a többieknek kell majd helyt állni.
Hajdu: Az első harminc perc nagyon tetszett, az szuper volt, a második játékrész viszont teljes egészében felejthető. Az összes többi munka, edzés, csapatmorál, együttlét nagyon pozitív volt: remek, jó hangulatú, bizakodó a kis társaságunk. Még akkor is, ha másokkal kell játszanunk, mint akikre készültünk.
handball.hu: Mennyire frusztrál Titeket ez az új helyzet?
Hajdu: Rengeteg munkánk veszett kárba, hiszen a franciák és a kongóiak ellen közel negyven órát videóztunk, foglalkoztunk a vágással, a statisztikák készítésével. Az ellenfél legjobb játékosairól külön videoklipet állítottunk össze. Ez most mind mehet a szemétbe, majd kollégáimmal, Imre Vilmossal, Konkoly Csabával és Bakos István kapusedzővel dolgozhatunk a másik két új ellenfél elemzésén.
handball.hu: Hogy látod, mennyire tudsz együttműködni a kollégáiddal?
Hajdu: Csapatmunkában dolgoztunk: én megterveztem az edzést, amelynek bizonyos szakaszait a fiúk megtöltötték tartalommal. Valaki a bemelegítést tartotta, valaki a melegítő lövéseket, vagy a taktikai részt, az indításokat, az egyéni képzést, a sáncolást, a játékot. Folyamatosan jelen voltunk minden edzésen legalább hárman. Majdnem végig Tatán volt a teljes stáb, csupán egy-egy napra ment el az egyik segítőm, de ezalatt a másik helyettesítette. Egy ember nyolc nap alatt nem tudja megismerni a játékosokat, nem tud közel kerülni hozzájuk, segítőim viszont hosszú ideje szinte együtt élnek a lányokkal. Az idő rövidsége miatt is szükségem volt rájuk, utólag azonban azt mondom, ha több időnk lenne, akkor is felkértem volna őket a munkára.
Hajdu: Így van. Bár szakedzői diplomája nincsen, „gerincvelőből” mégis rengeteget tud erről a játékról. Csak ránéz egy meccsrészletre, és egyből mondja a lényeget. A lányokkal is rengeteget beszélget, edzésen is ott van, benne van a vérforgásban. Az ajtaja mindig nyitva áll, bárki bemehet hozzá, ha problémája akad. Ács Ildikó gyógytornász is meglátogatott minket két alkalommal, és 15-30 perces prevenciós, valamint relaxációs különfoglalkozást tartott a lányoknak.
handball.hu: Volt még egy vendégetek Simona Spiridon személyében. Ő miben tudott segíteni Nektek?
Hajdu: Köztudott, hogy a magyar válogatottnak két kistermetű beállója van: Szamoránsky Piroska és Borbás Rita. Arra kértem a győrieket, hogy a magas, jó alkatú Simona Spiridon az edzések minőségének javítása céljából hadd dolgozhasson velünk, hogy hatékonyan felépíthessük azt a védekezést is, amikor hasonló felépítésű beálló ellen kell játszanunk.
handball.hu: Úgy tudjuk, főképp Wendling semlegesítését gyakoroltátok Spiridonnal. Most azonban már biztos, hogy a franciák helyett a románokkal kell megmérkőznünk az olimpiai selejtezőn…
Hajdu: Bár Stanca, a románok beállója nem olyan nagytestű, mégis a világ egyik legjobbja. A lengyelek beállói, főképp Damięcka pedig szintén nem túl rosszak, tehát hasznos, hogy Simona velünk készült.
Hajdu: Pigniczki és Tomori kiesett, ők nem vesznek részt a selejtezőn, de szerintem három-négy hét múlva mindketten játékra készek lesznek. Pálinger Kati viszont rendben van. Óvatosan, lépcsőzetesen vontuk be a játéba, épp ezért nem védettem a Hypo ellen, nem akartam, hogy esetleg a célegyenesben komolyabb baja legyen. Talán hasznosabb, ha kihagy egy-két edzést, mint ha belehajtjuk a nagy munkába, a selejtezőn pedig nem tudjuk használni.
handball.hu: Mi a hátralévő programotok?
Hajdu: Ma, szombaton mindenki hazamegy, vasárnap pihen, hétfőn pedig tíz órakor locsolás Tatán. Hétfőn, kedden és szerdán két edzést tartunk, csütörtökön reggel pedig elutazunk Bukarestbe, ahol még aznap tartunk egy foglalkozást. Kedden még szeretnénk egyet játszani, azt azonban még nem döntöttük el segítőimmel, hogy NBI-es fiú ifi csapatot hívjunk, vagy egy erős női csapatot, esetleg egymás ellen lépjünk pályára „vendégmunkásokkal” megerősítve. A keretet szerdán szűkítem 14 fősre egy tatai sajtótájékoztató keretében.
Hajdu: A románok erősebbnek tűnnek a franciáknál, a lengyelek pedig a kongóiaknál, a japánok pedig ugyanolyanok, mint a japánok. 89 és fél százalékot mondanék az esélyeinkre, vagyis inkább maradjon a kilencven, hiszen százat soha nem szabad mondani!
Nîmes helyett Bukarest
handball.hu (bee)