handball.hu: Milyen tapasztalatokkal zártátok a Pannon-kupát?
Herbert Müller: Nagyon elégedett vagyok, és szerencsésnek érzem magunkat, hogy részt vehettünk ezen a tornán. Abból a szempontból volt ez fontos számunkra, hogy az itt elinduló csapatok egytől-egyik hasonló játékerőt és –stílust képviselnek, mint amit a leendő csoportellenfeleinktől a világbajnokságon várhatunk. Magyarország válogatottját leginkább a norvégokkal, Kínát Angolával tudnám azonos szinten említeni, míg Litvánia bizonyára nagyobb tudással bír, mint a Dominikai Köztársaság.

handball.hu: Hogy láttad a saját csapatodat? Mit tudtak kamatoztatni mindebből?
Müller: Büszke vagyok lányaimra. Nem szabad elfelejteni, hogy Ausztria esetében zömében alig húszéves játékosokról van szó. Már előre tudtuk, hogy a magyarok legalább két osztállyal felettünk járnak. Ezt minden mérkőzésükön bizonyították is. Azt gondoltam, a Kína elleni meccsük nagyobb izgalmakat hoz majd, de ők ezt a feladatot is tökéletesen megoldották. A mi csapatunk jelenleg még messze van attól, hogy a világ élvonalával felvegye a versenyt, így nekünk az alacsonyabb tudással bíró ellenfelekre kell orientálódnunk, és velük szemben minél jobban szerepelnünk.

handball.hu: Mi jellemezte játékotokat mérkőzésről-mérkőzésre haladva?
Müller: Az első találkozón rögtön a legnehezebb falat, Magyarország jutott nekünk. Úgy érzem, ez eléggé megijesztette a lányokat, akik a megilletődöttségükön a mérkőzés végéig sem tudtak úrrá lenni. Ezt figyelembe véve a végeredmény nem is tűnik olyan borzasztónak.
Kína ellen már sokkal jobban összeállt minden. Bátrabban támadtunk, a huszonkettedik percben még 12-11-re vezettünk, azonban ekkor jött egy 6-7 perces gyengébb periódusunk, amit az ellenfél ki is használt. A második játékrészre viszont ismét magunkra találtunk, kiegyenlítettünk (22-22), és ekkor a kezünkben volt a győzelem esélye is, de ezzel már nem tudtunk élni. Ezen a meccsen már számos örömteli percet szerzett nekem a csapatom, főleg az offenzív hozzáállás volt, ami biztató a jövőre nézve.
A Litvánia elleni utolsó összecsapáson aztán már bejöttek a számításaink, és hatvan percen keresztül a legjobbunkat tudtuk nyújtani. A második félidőben különösen jól játszottunk, és a 27-19-es végeredménnyel igazán boldogan és elégedetten zárhattuk ezt a három napot.

handball.hu: Hogy látod, a begyakorolt taktikai elemeket mennyire tudtátok éles szituációkban is használni?
Müller: Kína ellen már megmutatkozott, hogy nem volt hiábavaló az eddig végzett munka. Az elképzeléseinket jópárszor rá tudtuk kényszeríteni ellenfelünkre. Többször a kapkodás miatt nem forrottak ki támadásban az akcióink.
Litvániával szemben azonban már ezekre a problémákra is megtaláltuk a megoldást, és akkorra a védekezésünk is összeállt. A litvánok Cornexiben játszó támadóját, Laima Bernatavisciutét, aki a magyaroknak tíz gólt tudott lőni, az 5-1-es védekezéssel semlegesíteni tudtuk. Emellett végre felszínre kerültek azok az elemek is, melyekre építkezhetünk, és amik a későbbiekben tipikusan a mi erősségünk lehet. Persze ez még a jövő zenéje, a beéréshez még legalább 4-5 évre lesz szükségünk. Egyelőre úgy látom, a magyarok fényévekre vannak tőlünk.

handball.hu: Kik azok a játékosaid, akikkel leginkább elégedett lehetsz?
Müller: Természetesen a két nagyágyúnkkal, Katrin Engellel és Simona Spiridonnal most sem volt semmi gond, hozták a szokásos jó formájukat. Laura Magelinskas Kína elleni teljesítménye nagyon tetszett. A legfiatalabbak közül Beate Scheffknecht a litvánok elleni második félidőben hat sorsdöntőnek bizonyuló gólt szerzett. A védekezésben pedig Isabella Plach játéka volt kimagasló. Hosszú távon kamatoztatható lesz az a tény, hogy a lányok csapatként tudtak jól együttműködni.

handball.hu: Mi a véleményed a magyarok Pannon-kupán mutatott játékáról?
Müller: Minden meccsüket megnéztem. Igyekszem minden adódó lehetőséget kihasználni, ahol színvonalas elitkézilabdát láthatok. A magyarok mindig is a kollektivitást helyezik előtérbe. Nagyon-nagyon gyorsan játszanak, jól összpontosítanak a védőmunkára. Görbicz körül van egy különleges hangulat, ami a többi játékosra is átragad, és jól tudnak köré dolgozni. Támadásban számos olyan helyzetük adódik, amin látszik, hogy előre begyakorolt, csak rájuk jellemző taktikai elemekkel oldják meg.

handball.hu: Tudsz ezekből esetleg valamit csapatodban is kamatoztatni?
Müller: Erre a kérdésre térjünk vissza két-három év múlva! A tempó, a dinamika, az agresszivitás mind-mind olyan dolog, amit a nemzetközi légkörben tudnak csak kézilabdázóim elsajátítani, mivel a hazai bajnokság ehhez nem biztosít megfelelő hátteret.

Bemutatkozik Ausztria
Edzőmeccsnek jó volt
Kína továbbra is veretlen

handball.hu (jj)