- Hogyan értékeled a szlovákok elleni vb-selejtező visszavágóján nyújtott teljesítményedet?
- Főleg a visszajelzésekre tudok támaszkodni, amelyek szinte minden irányból pozitívak voltak. Az edzők, kivétel nélkül, a mérkőzés után megdicsértek, és ez nagyon jó érzéssel töltött el. Kovacsicz Móni balszerencsés sérülése miatt léphettem kezdőként pályára, és igyekeztem mindent megtenni azért, hogy hatvan percen keresztül ott maradhassak, amire most úgy tekintek vissza, hogy nagy bizalmat kaptam ezzel a lehetőséggel.

- Az odavágón elszenvedett, súlyosnak tűnő sérülésed ellenére vállaltad az edzéseket és a játékot, hogy a nyíregyházi visszavágón is segíthesd a csapatot. Ki tudtad ezt teljesen kapcsolni, vagy voltak azért nehéz pillanatok? Mikor leszel teljesen rendben?
- A nem mindennapi peches sérülés azért megviselt, de mivel a válogatottról volt szó, kérdésként sem merült fel, hogy nem folytatom. Az edzések közben még idő sem volt rá gondolni, a meccs meg már teljesen feledtette velem. Nem tudom, mikor leszek teljesen rendben, mivel - az ütés erőssége miatt - elég hosszadalmas kezelés előtt állok. Remélem, mire elkezdődnek az edzések, túl leszek rajta.

- Ezzel vége a hosszú szezonnak, visszaköltöztél Győrbe, ott kezdesz „új életet”. Van-e már konkrét nyaralási hely, ahol teljesen ki tudsz kapcsolódni, és fel tudsz töltődni?
- Igen, szeretnék a bátyámékkal Olaszországban pár napot eltölteni, és egy egri kikapcsolódás is be van tervezve.

- 2006 őszétől játszottál Vácon, az NB I/B-s Komáromi AC-ből érkezve. Csak az alapszakaszokat nézve, gólstatisztikád a következő: 2006/2007: 22 meccs-48 gól; 2007-2008: 22 meccs-68 gól; 2008/2009: 22 meccs-107 gól, idén pedig felnőtt válogatott is lettél. Az előbbi számok is alátámasztják töretlen fejlődésed. Te hogyan vonnád meg váci pályafutásod mérlegét?
- Nem volt könnyű az első év, de megkaptam a sorstól azt a lehetőséget, hogy egyedül maradtam a posztomon, és mindenképpen be kellett bizonyítanom, hogy az NB I-ben is lehet rám számítani. A másodikban már jobban beilleszkedtem a csapatjátékba, így nagyobb bizalmat is kaptam a társaktól, és ezzel együtt már jobban tudtam teljesíteni. Az utolsó szezonban pedig, úgy érzem, hogy az egyik húzóemberévé válhattam együttesemnek, amely köszönhető a folyamatos játéklehetőségnek, és a többiektől kapott sok jó labdának, mert tulajdonképpen ez egy igen kiszolgáltatott poszt. Így a statisztikám is folyamatosan javult.

- Milyen tervekkel érkeztél Vácra, és ezeket mennyire tudtad megvalósítani egy kisváros „alsóházi csapatánál”?
- Először is örültem, hogy újra NB I-es csapatban szerepelhetek, azt viszont nem hittem, hogy válogatott játékosként távozom onnan, mert ez álomnak is sok lett volna, nemhogy tervnek…

- Hogyan érezted magad eddigi csapatodnál, kiknek szeretnél köszönetet mondani, hogy hozzájárultak valamivel fejlődésedhez?
- Nagyon megszerettem a várost, sok élménnyel lettem gazdagabb, mindig jó szívvel fogok visszagondolni az itt eltöltött évekre. A legtöbbet talán Kenyeres Józsefnek köszönhetek, aki meglátta bennem a tehetséget, és mindvégig biztatott, ha gödörben voltam, akkor is. Úgy érzem, engem is sokan megszerettek Vácon, és ez plusz energiával töltött fel.

Egy másik dimenzióban, a BL-döntős, magyar bajnok- és MK-győztes Győrben folytatod pályafutásod, ahová, igazából hazamész. Valószínűleg nem lesz sok gondod a beilleszkedéssel, még ha a világ egyik legjobb csapatáról van is szó. Te hogyan vélekedsz erről?
- Ismét egy nagy kihívás előtt állok, hiszen az ETO már magasabb szintre jutott, mióta eljöttem, de ennek ellenére úgy érzem, menni fog a beilleszkedés, remélem, hogy fel tudom venni velük a ritmust, és bírni fogom a terhelést. A többit majd meglátjuk.

- Ha egy év múlva visszanézel majd a 2009/2010-es szezonra, akkor milyen eredményekkel lennél elégedett?
- Én már azzal elégedett lennék, ha Győrben meg lennének velem elégedve, mindemellett remélem, feltesszük majd az i-re a pontot!

Forrás: www.vacinkse.hu