Az orosz válogatott olimpiai felkészülése június 9-én kezdődött. Két hét közös munka után a csapat kapott öt szabadnapot, utána leutazott a fekete-tengeri üdülőhelyre, Anapába, ahol folytatódtak az edzések.

... És a megpróbáltatások – tehetnénk hozzá, ami Jevgenyij Trefilovot illetően teljes mértékben megfelel a valóságnak. A válogatott vezetőedzőjét ugyanis csakhamar kórházba kellett szállítani, mert kiújultak a tavaszról már jól ismert vesekő-panaszai.

„Már úton Anapába sem éreztem magam jól, többször majdnem elájultam” - nyilatkozott utóbb a Szovjetszkij Szportnak az edző. ”Végül aztán a krasznodari kórházban kötöttem ki, később pedig – hála Borisz Gromovnak, a moszkvai területi kormányzó segítségének – átkerültem egy moszkvai klinikára, ahol megműtöttek. Az orvosaim szerint minden rendben zajlott, ezért remélem, egy hét múlva már a csapattal lehetek.”

Mivel ez a nyilatkozat – egyben az első tudósítás az orosz médiában – meglehetős késéssel, csak július 14-én jelent meg, arra következtethetünk, hogy Jevgenyij Trefilov visszatérését (három hét kihagyás után) erre a hétre tervezi. Ez érthető is, hiszen július 23-tól az orosz csapat nemzetközi tornán vesz részt Párizsban, ahol ő szeretné irányítani a csapatot. (A másodedzői feladatot egyébként a válogatott mellett ugyanaz a Vitalij Krohin látja el, akit jól ismerünk a Zvezda kispadjáról a számunkra rossz emlékű ETO-Zvezda BL-elődöntő visszavágójáról.)

---

A szurkolók megnyugatása érdekében a Szovjetszkij Szport – tőle meglehetősen szokatlanul – interjút is közölt Irina Poltorackajával, az orosz válogatott csapatkapitányával:

- Már tudtunk pihenni, de mondjuk nem rossz, hogy ilyen feszített idényen vagyunk túl. Hála a sok szoros meccsnek a nemzetközi kupákban, még most is lendületben vagyunk, készen az új próbatételekre. Mindenki egészséges és sikeréhes.

- Ezek szerint egy pekingi ezüst már csalódás lenne?
- Dehogyis! Bármilyen színű éremnek örülünk. Más kérdés, hogy most persze csak az arany jár a fejünkben. De a többi csapat is nyerni szeretne...

- Melyik csapat lesz a legnagyobb ellenfél?
- Sokan mondják, hogy az olimpiai döntőben az orosz és a norvég csapat találkozik majd, de én ebben nem vagyok biztos. Öt-hat csapat is komoly győzelmi esélyekkel vághat neki az olimpiának.

- Az esélytelenebb csapatok okozhatnak meglepetéseket?
- Persze. Végülis ez egy olimpia. Az előző ötkarikás játékokat csak tévén nézhettem, és mindig voltak meglepő dolgok. Sok múlik a csapaton belüli hangulaton és a szerencsén is.

- Most játszik először Kínában, vagy már járt ott kézilabdacsapattal?
- Igen, egy ifjúsági vb-n (az 1979-es korosztállyal). Az a torna is nyár végén volt, igaz, nem Pekingben, de az ottani időjárásról vannak emlékeim. Bár végülis mit számít az, hogy milyen az idő a városban? Nekünk – nem úgy, mint mondjuk az atlétáknak – könnyű dolgunk lesz: a kézilabda-csarnokban és az olimpiai faluban is lesz légkondicionálás.

- Most mennek először Pekingbe, sőt, először vesznek részt olimpián is. Mennyire izgul a csapat, elvégre ez több, mint egy világbajnokság?
- Ezt mi is így gondoljuk, és izgulunk is, de megpróbálunk nem gondolni rá. Inkább úgy vesszük, hogy ez is csak egy szokásos világverseny, ugyanazokkal az ellenfelekkel, akikkel Eb-ken és vb-ken találkozunk.

- Előnyt jelenthet az, hogy most az orosz csapat a világ legjobb csapata...?
- Inkább hátrány. Egy vb-győzelem csak bajjal jár. Először is mindig nehezebb a csúcson maradni, mint oda felérni. Aztán meg mindegyik csapat minket akar megverni. Viszont ez nem baj, mi is készülünk!

- A válogatott vezetőedzője, Jevgenyij Trefilov kórházba került. Ez mennyire befolyásolta, befolyásolja a felkészülést?
- Készülünk a szokásos módon, de Jevgenyij Vasziljevics nagyon hiányzik. Nagyon hozzászoktunk. A válogatott az utóbbi években olyan lett, mint egy család, összetartozunk. Innét is kívánok az edzőnknek mielőbbi gyógyulást, nagyon várjuk őt vissza!

- Ön az egyik legtapasztaltabb játékos a keretben. Mondhatjuk, hogy ez az olimpia az első és egyben az utolsó lesz az ön életében? Vagy lesz folytatás?
- Óh, nem is tudom. Az élet mindenfélét hozhat. Sokan fejezik be a kézilabdát, aztán visszatérnek, és újrakezdik. Térjünk vissza erre a témára egy-két év múlva talán...

- Ha Pekingben kapnak szabadnapot, hova szeretne menni?
- A helyi látványosságokat nem fogom megnézni, végülis ez nem turistaút. Viszont röplabda és kosárlabda meccsekre szívesen kimennék szurkolni a mieinknek!

Oroszországi tudósítónktól