Híreink RSS-en
Híreink a Twitteren
handball.hu blog
Kisebb szabályváltozások
2018. július 22. 23:58 © handball.hu
A Nemzetközi Kézilabda Szövetség (IHF) néhány apróbb változást vezetett be a szabályokban, illetve azok értelmezésében. A már életbe is lépett változásokat tekintjük át röviden.
1., Ha egy játékos a pályán ápolásra szorul, a játékvezetők engedélyt adhatnak, hogy legfeljebb két fő (hivatalos személy vagy játékos) a pályára lépjen. Az utóbbi időben, ahogy a játék intenzívebbé vált, többször előfordult, hogy azonos csapatból ketten is megsérültek, mert pl. egymással ütköztek. Az új iránymutatás kimondja, ilyen esetben több segítő is a pályára léphet, legfeljebb sérült játékosonként kettő.
2., Nem új szabály, hanem pontosítás: ha egy játékos az üres kapuba kíván gólt dobni, az tiszta gólhelyzetnek minősül, a pálya bármely pontján. Ez a szabály évtizedek óta fennáll. Mivel azonban a 2016-os szabályváltozások óta, amióta egy csapat kapus nélkül is játszhat, az ilyen helyzetek száma jelentősen megnőtt, az IHF jónak látta pontosítani az eset leírását. Akkor kell hétméterest ítélni, ha a kapu üres, a labdás játékos egyértelműen arra tesz kísérletet, hogy a labdát az üres kapuba dobja, és ha nem szabálytalankodnának vele szemben, el is tudná dobni a labdát a kapu irányába (azaz nem áll például háttal a kapunak, vagy fekszik a földön a saját térfelén). Ha nem kapura akar lőni, hanem passzol, és eközben szabálytalankodnak vele szemben, akkor nem kell büntetőt ítélni. Egyéb tényezőket, mint például emberelőny, hányadik perc, nem kell figyelembe venni.
Videó
Bár a kapus üres, a támadó játékos nem kapura lő, hanem passzol. Szabaddobást kell ítélni, ha szükséges (a videón látható esetben előnyszabály lett volna alkalmazható), hétméteres nem adható.
3., 2010 óta érvényes a szabály, miszerint ha a kapus elhagyja a kapuelőteret, azzal a céllal, hogy megszerezzen egy, az ellenfél játékosának szánt labdát, és eközben a játékossal ütközik, akkor a kapusnak piros lapot kell adni. Ezt a szabály most pontosították: ezt az ítéletet kell alkalmazni akkor is, ha a kapus eleve a kapuelőtéren (köznapi elnevezéssel: hatoson) kívül tartózkodik, és úgy indul rá a labdára, majd ütközik szemből az ellenféllel. Nem kell viszont piros lapot adni, ha a kapus az ellenfél játékosával azonos irányban mozog, mert például a kispadról fut a kapuja felé.
Videó
A kapus a saját kapuelőtere előtt áll végig, mégis piros lappal kell büntetni az új iránymutatás alapján.
Videó
A kapus a kispadtól fut visszafelé, nem kell piros lapot kapnia (súlyos szabálytalanság látható a videón, kiállítással büntetendő, de nem azért, mert ő a kapus).
4., A legjelentősebb módosítás az utolsó másodpercekre vonatkozik. 2016 óta, ha az utolsó harminc másodpercben egy megítélt szabaddobás (középkezdés, bedobás, stb.) elvégzését az ellenfél játékosai megakadályozzák vagy késleltetik, a szabálytalan játékosnak piros lapot kell adni (jelentés nélkül) és a vétlen csapat számára hétméterest ítélni. Ezt a szabályt most pontosították, és részben meg is változtatták:
- Alkalmazni kell a szabályt, ha a szabaddobást (stb.) el sem végzik, mert az ellenfél túl közel áll.
- Alkalmazni kell a szabályt, ha a dobást elvégzik, de a labdát az ellenfél egy, az előírt három méteres távolságot be nem tartó játékosa szándékosan blokkolja (eddig ilyen esetben nem kellett hétméterest ítélni, mostantól viszont igen).
- Alkalmazni kell a szabályt, ha a dobást közvetlenül nem hátráltatják, de azt más szabálytalanság (például rossz csere, játékvezető megsértése) miatt nem lehet elvégezni. Tehát akár piros lapot és hétméterest eredményezhet az is, ha az edző hevesen reklamál.
A szabályt minden olyan esetben alkalmazni kell, amikor a megítélt dobás elvégzését az utolsó fél percben az ellenfél késlelteti vagy megakadályozza, függetlenül attól, hogy milyen messze van a kaputól, van-e lehetőség a gólszerzésre.
Videó
A védők túl közel állnak, kb. fél méteres távolságban sáncolnak. Piros lap és hétméteres a helyes ítélet (ezen a mérkőzésen ez az új szabály még nem volt érvényes, a játékvezetők nem hibáztak).
Videó
Egy rendkívül érdekes eset. A játékvezetők piros lapot adtak. Korábban az IHF ezt a videót közzétette egy továbbképzési anyagban, mint hibás döntést. A friss szabályváltozás nyomán viszont már ez e helyes ítélet: piros lap és hétméteres.
5., Ha a játékvezetők passzív játékot jelezve felteszik a kezüket, a 2016-os szabályváltozás óta a támadó csapat legfeljebb hatot passzolhat. Az új iránymutatás szerint, ha a játékos eldobja a labdát, azt az ellenfél elüti (de nem birtokolja), és ezután a dobóhoz, vagy egy csapattársához kerül, az passznak számít. Ilyen például, ha lövéssel próbálkozik a játékos, de a lövését lesáncolják, és a labda visszapattan a támadókhoz. Ez eddig nem számított passznak, mostantól viszont igen.
6., Egy megadott gólt az eddigi szabályok alapján a középkezdés elvégzéséig lehet érvényteleníteni. Azonban a videóbíró és a gyors középkezdés kombinációja oda vezetett, hogy esetenként előbb elvégezték a középkezdést, és csak utána állapították meg technikai eszközök segítségével, hogy a labda nem is volt a kapuban. Az új módosítás szerint a középkezdés elvégzése után is vissza lehet vonni egy megítélt gólt, de legfeljebb addig, amíg az ellenfél meg nem szerzi a labdát.
7., Ha egy játékos nem megfelelő színű vagy számú mezben lép pályára, a játékot meg kell állítani, és a hibát korrigálni, pl. másik mez felvételével, vagy a jegyzőkönyv javításával. Ez viszont nem minősül szabálytalanságnak, azaz a játékot az a csapat folytathatja, amelyik a labdát a megállításkor birtokolta, akkor is, ha az ő játékosuk mezével volt probléma.
Mint látható, a változások közt egy olyan van, amely érdemben befolyásolhatja a mérkőzések eredményét: az előírt távolság be nem tartása az utolsó másodpercekben. Némelyikkel egy átlagos szurkoló soha nem is fog találkozni. Ha mégis, akkor cikkünk segítségével jobban megértheti, miért hoztak a játékvezetők olyan ítéletet, amilyet.
Németh Attila
© handball.hu