A 19. fordulóban az utolsó hét év bajnokcsapatai egymás ellen léptek pályára. A címvédő Bietigheim a megelőző hat év bajnokát, és egyben idei első számú kihívóját, a Thüringer HC-t fogadt a ludwigsurgi sportcsarnokban. Már jóval a mérkőzés előtt folyt a sajtóban az adok-kapok, a két rivális csapat képviselői nem éppen barátságos hangnemben nyilatkoztak egymás klubjairól.

A bajnoki címért folyó versenyfutás mellett a THC jelenlegi első számú kapusának, Dinah Eckerlének átigazolása is komoly témát szolgáltat: a fiatal kapuvédő pont Bietigheimbe igazol. Bár családja odavalósi, a THC-nél keserű szívvel vették tudomásul klubváltását. Eckerle ugyanis kilenc évvel ezelőtt, 14 évesen igazolt Thüringiába, így a klub saját nevelésként tekint rá, és rá tervezték építeni a következő évek csapatát. Müller azzal vádolja a nagyobb költségvetésű riválist, hogy lerabolja a Bundesligát. Bietigheimben eközben arra utalnak (igaz, névtelenül, és jóval kevésbé nyíltan fogalmazva, mint Müller), hogy pont a THC szerződtetett a közelmúltban két olyan fiatal német válogatott játékost is, akiket ők is szerettek volna leigazolni (Emily Bölkről és Alicia Stolléról van szó).

A bajnokság állása akár mindezen ellentétek nélkül is okot szolgáltatott volna a két csapat közti feszültségre. A THC öt pont előnnyel várta a rangadót. Ha a hazaiak nyerni tudnak, életben tarthatják a bajnoki reményeiket - bár a még hátralévő programjuk talán nehezebb. Vendéggyőzelem esetén nincs miről beszélni, hét pont előnyt a hátralévő hét fordulóban a THC legfeljebb szándékosan tudna leadni. Ennek megfelelően készült mindkét csapat a nagyszombat estéjén tartott csúcsrangadóra.

A találkozó nem úgy kezdődött, ahogy a hazaiak szerették volna. Bár az első gólt ők szerezték, utána eléggé elakadtak a góllövéssel, és annak ellenére is a THC vezetett egy-két góllal, hogy a Bietigheim védekezése ekkor jól funkcionált. Gólt ugyanis csak ritkán tudtak lőni. A Thüringer HC védekezésével komoly gondok voltak télen, de az utóbbi fordulókra ismét jól összeállt a fal, ennek ezúttal a bajnoki címvédő volt a kárvallottja. Ha pedig mégis eljutottak a kapura lövésig, akkor az első félidőben jóval ötven százalék felett teljesítő Eckerlében akadt el a labda. Már több, mint húsz perc eltelt, és még mindig csak négy találat szerepelt a hazai csapat neve mellett az eredményjelzőn. Bár a félidő végére belehúztak, a szünetre így is régi idők kézilabdájára emlékeztető, 7-9 állással vonultak a csapatok.

A második félidő elején aztán a Bietigheim villámrajtot vett, és alig három perc alatt megfordította az állást, egészen pontosan 2 perc 23 másodperc alatt szereztek négy gólt (11-10). Ekkor Tempohandballra váltottak, és arra építettek, hogy gyorsabban lőjenek gólt, mint ahogy a THC védekezése fel tud állni. Ez alapvetően működött is, azonban a visszarendeződéssel komoly gondjaik voltak, így többször is a gyors találat után hasonlóan rövid idő alatt kaptak is egyet.

Amikor pedig a lerohanások nem sikerültek, mindkét csapat kapus nélkül, hét mezőnyjátékossal támadott (mindketten a klasszikus 5-2 felállással). Így aztán az első félidő gólínsége után a második játékrészben potyogtak a gólok. Mivel azonban ez eléggé kiegyenlítetten történt, azaz végig döntetlen közelében maradt az állás, egyre nőtt a feszültség. Mindkét edzőt többször kellett figyelmeztetni, volt, hogy a versenybíró mindkettejüket egyszerre rendelte magához. Az egyik legrutinosabb német játékvezető-páros az erős tempót és a növekvő feszültséget együtt nem tudta mindig kezelni, többször is furcsa ítéleteket hoztak, nem is beszélve arról, amikor egy kétségkívül súlyos szabálytalanság után nem a vétkest, hanem egy, az esettől távolabb helyezkedő, és semmi vétséget el nem követő játékost állították ki. Ezektől csak még élesebbé vált a hangulat.

Legkésőbb a második félidő közepétől látszott: az a csapat, amelyik egy kicsit rendbe tudja szedni a védekezését, megnyeri a találkozót. De sokáig nem volt egyértelmű, melyik is lesz ez: Fie Woller góljával az 57. percben 23-23 volt az állás. Ezután rövid időn belül előbb Luisa Schulzét majd Anika Niederwiesert küldték fel a lelátóra a játékvezetők - a felvétel alapján egyik döntés sem tűnik helyesnek, mindkétszer más volt szabálytalan. A mérkőzés utolsó perceire Herbert Müller tudta jobban összeszedni a csapatát: a Bietigheim utolsó támadásait mind kivédekezték, ők pedig háromszor is betaláltak, így végül 23-26-ra megnyerték a rangadót.

A Thüringer HC-nek így 36 pontja van, a második helyen álló Bietigheimnek 29. A THC még megy Dortmundba és hazai pályán fogadja a Buxtehudét, de akár mindkét mérkőzést elveszíthetik, ha a három kiesőjelölt elleni meccsüket megnyerik, akkor az utolsó játéknapon már biztos bajnokként fogadhatják a Bayer Leverkusent. Ez a bajnokság gyakorlatilag eldőlt, és ezt Bietigheimben is elismerték. Sőt, nekik most egy kicsit hátrafelé kell nézniük, a Buxtehude 26, a Metzingen 25 ponttal áll, és Martin Albertsen együttese még mindkettejük ellen idegenben lép pályára áprilisban. Viszont az említettek mögött az egyaránt 24-24 pontos Blomberg-Lippe és Borussia Dortmund, de akár a jelenleg 23 ponttal álló Frisch Auf Göppingen is odaérhet még a dobogóra, így a bajnokcsapat mögötti mezőnyben nagy izgalmak várhatóak még.

A vártnál jóval gyengébb szereplésnek Metzingenben meglettek a következményei: a szezon végén megválnak René Hamann-Boeriths vezetőedzőtől. A helyére a Blomberg csapatát egészen meghökkentően hosszú ideje, 2002 óta irányító André Fuhrt szerződtették. Fuhr Blombergben egyértelműen sikeres volt (hogy mást ne mondjunk, nemrég győzni tudtak Metzingenben), de itt más környezetbe, professzionálisabb körülmények közé kerül, és egyben nagyobb elvárásokkal is kényszerül szembenézni.

Rövid életű volt Ilyés Annamária edzői munkája is a Bundesligában. Csapatával mindkét kiesési rangadót elveszítették, a Bensheim/Auerbach ellen ráadásul egészen simán, tíz góllal kaptak ki (29-19). Így a Neckarsulm kiesőhelyen áll, és minden bizonnyal ott is fogja befejezni a bajnokságot. Bár, mivel csak egy feljutó van, valószínűleg így is maradhatnak az első osztályban, de ezt Ilyés már nem várta meg, a bensheimi vereség után lemondott.

Németh Attila

© handball.hu