Románia
július 27. (csütörtök), 13.00
legutóbbi eredmények: Eb-4., vb-14.

Két éve, az U 17-es Európa-bajnokságon a románokat kellett legyőznünk a harmadik helyért, és ezt a bronzmeccsen meg is tettük (vagyis megtette Lakatos Rita, aki jószerivel egymaga megverte az egész román csapatot.) Egy évvel később, a világbajnokságon jóval kevésbé voltak sikeresek: a csoportmeccseken alulmaradtak Koreával (37-39), Norvégiával (22-25) és Franciaországgal (29-30) szemben. A nyolcaddöntőben rögtön a korosztályos Európa-bajnok Dániával kerültek szembe, tőlük egy rendkívül szoros meccsen egy góllal kikaptak (29-30), végül tizennegyedikek lettek. Idén tavasszal a kvalifikációs tornáról is csak jobb gólkülönbséggel jutottak tovább - azok után, hogy a spanyolok legyőzték őket (24-25), az utolsó napon Izland ellen legalább egy döntetlen kellett volna. Ez végül sikerült is (22-22), bár az izlandiak a mérkőzés végjátékában kétszer is támadhattak a győzelemért.

Nem meglepő, hogy ezt követően a románok két komoly felkészülési tornán is megpróbáltak önbizalmat szerezni: júniusban a Kárpát-kupán a hollandokat (28-25) és a franciákat (26-25) meg tudták verni, az oroszokat viszont nem (22-22). Utána két héttel Balatonbogláron a dánoktól (22-26) és tőlünk is kikaptak (26-31), csak a jóval gyengébb szlovénoknál bizonyultak jobbnak (24-17). A csapat önbizalmának ez aligha tett jót, mindenesetre tény, hogy a szakmai stáb júniusban a médiában is hangot adott elégedetlenségének.

"Az érettségi vizsgák miatt csak tíz játékossal tudunk készülni, de a legnagyobb baj nem is ez. Sokkal nagyobb gond, hogy ezek a lányok alig kapnak játékidőt a legjobbak között" - nyilatkozta a szövetségi kapitány, Ion Crăciun. "Eleve csak öten játszanak az első osztályban, közülük négyen a Corona Braşov-ban, bár ők is leginkább a kispadon töltötték az időt, ha egyáltalán nevezték őket. Más országokban ez nem így van."

A színvonal – és az összeszokottság - növelése érdekében a román junior válogatott már június 4-én edzőtáborba vonult, azaz majdnem két hónapig készülnek együtt a szlovéniai Európa-bajnokságra. Ennek ellenére egy hete, Balatonbogláron még nem volt túl meggyőző a játékuk. Ám Celjében az első meccsen minden bizonnyal oda fogják tenni magukat.

Hollandia
július 28. (péntek), 13.00
legutóbbi eredmények: Eb-12., vb: -

A hollandok két éve az első korosztályos Eb-n minden mérkőzésüket elveszítették, egyedül a szlovákokat tudták legyőzni, és így a 12. helyen végeztek. Ez egyben azt is jelentette, hogy nem jutottak ki a tavalyi U18-as vb-re, azaz egy évet ki kellett hagyniuk. Idén egy könnyű kvalifikációs csoportból második helyen mentek tovább, az ukránokon (32-17) és a finneken (46-19) könnyen jutottak túl, a horvátoktól azonban egy góllal kikaptak (24-25). Júniusban a Kárpát-kupán aztán Románia (25-28) és Franciaország (26-33) is jobbnak bizonyult náluk, a világbajnok oroszoknál viszont meglepetésre ők voltak jobbak három góllal (29-26). Vagy talán nem is meglepetésre: az oroszok ugyanis a felkészülési meccseket nem mindig veszik komolyan, inkább kísérletezésre használják őket. Ennek ellenére a holland juniorokat nem szabad lebecsülni: a felnőtt csapattól ismert gyors kézilabdát játsszák, indulásokkal és lerohanó támadásokkal, és amíg bírják lendülettel – általában negyvenöt percig – addig meccsben is vannak. Viszont ha mi tovább bírjuk, akkor ők sem jelenthetnek gondot.

Svédország
július 30. (vasárnap), 13.00
legutóbbi eredmények: Eb-8., vb-7.

A svédekre jól emlékszünk a tavalyi U18-as világbajnokságról, ahol parádés győzelemmel, tizenkét góllal bizonyultunk jobbnak náluk (33-21). A kieséses szakaszban aztán a franciáktól (26-28) és Koreától (24-27) is kikaptak, így végül a hetedik helyen fejezték be a versenyt. Idén márciusban, a kvalifikációs tornán a cseheket (19-13) és a szerbeket (28-17) magabiztosan, az osztrákokat némileg nehezebben (24-23) utasították maguk mögé. Majd júliusban egy skandináviai tornán Izlandot (29-21), és Norvégiát (24-17) legyőzték, Dániával azonban nem boldogultak (22-31). A svéd válogatott felállt fal ellen rendre csődöt mond, indulásokból és rendezetlen védelem elleni akciókból veszélyesek leginkább, ha ezt az ellenfél hagyja. Mi remélhetőleg ezt a hibát nem fogjuk elkövetni.

---

A CSOPORTMECCSEK UTÁN

A középdöntőben a másik, párhuzamos csoportból kapunk majd ellenfeleket. Az egyik minden bizonnyal a korosztályos világbajnok orosz válogatott lesz, ő ennek a tornának is a legnagyobb esélyese. Mondjuk azt nem mondhatjuk, hogy az utóbbi hónapokban esélyeshez méltóan szerepeltek volna. Kvalifikálni természetesen nem kellett nekik az Eb-re, ezért a felkészülési meccseket is elég későn, júniusban kezdték. A Kárpát-kupán a hollandok (26-29) és a franciák(23-25) jobbak voltak náluk, az utolsó napon aztán Romániával összejött egy döntetlen (22-22). Július közepén, egy franciaországi tornán a spanyolokat legyőzték (30-28), a franciáktól ismét kikaptak (23-26). Mivel a spanyolok egy éve csak vb-15. voltak, a hollandok meg ki sem jutottak arra a világversenyre, ez a kudarcsorozat némileg elgondolkodtató: öt meccsen három vereség, egy döntetlen és egy győzelem nem az, amit a világbajnok oroszoktól megszoktunk - még ha igaz is, hogy gyakran nem az eredményeket tartják fontosnak a felkészülési tornákon, és nem is mindig játszottak legjobb összeállításukban (az idei BL-szezonban 78 gólt szerző Szabirova például sérülés miatt nem lesz ott az Eb-n).

"Az mindenesetre kiderült, hogy a nyitott védekezés nem megy nekünk" - jegyezte meg fanyarul az orosz szövetségi kapitány, V. Kirilenko júliusban. "Úgy néz ki, valami mást kell helyette kitalálnunk." Ennek ellenére azért korai lenne az orosz válogatottat leírni.

A norvégokat jól ismerjük, talán túlságosan is jól... Két éve, az Eb-n nagyon megvertük őket (40-29), utána nem is jutottak be a nyolc közé, és végül Eb-11. lettek. Ez a helyezés nem kvalifikált a vb-re, de végül mégsem esett meg az a szégyen a norvégokkal hogy ki sem jutnak egy utánpótlás világversenyre, mert visszalépéseket követően mégis kaptak meghívót tavaly. A világbajnokságon már sokkal jobban szerepeltek, a nyolcaddöntőben a szlovákokat győzték le (30-19), majd a negyeddöntőben a mi válogatottunkat is, ha csak egy góllal (28-27). Ezután a négy között a dánoktól (18-27) és Koreától is kikaptak (30-32), így végül vb-4. lettek.

Az elmúlt szezonban először a dánokkal játszottak novemberben két meccset (34-26, 23-26), márciusban aztán a kvalifikációs tornán a törököket (38-23) és a görögöket (23-16) is különösebb megerőltetés nélkül utasították maguk mögé. Május elején a budapesti „Junior Final Four” döntőjében két góllal mi voltunk jobbak (27-29), majd július közepén, a „Scandinavian Open” felkészülési tornán a svédektől (17-24) és a dánoktól (22-34) is kikaptak, igaz, Izlandot legyőzték (28-18).

Ez így nem éppen biztató eredménysor, de a norvégok önbizalma töretlen.

"Sokat javultunk az utóbbi időben és reális elvárás, hogy a legjobb háromba bekerüljünk, azaz érmet szerezzünk" - mondta - igaz, még a skandináviai torna előtt - Henny Reistad, a norvégok irányítója. Remélhetőleg ehhez nekünk is lesz még néhány szavunk...

---

A CSAPATUNK

Két éve az Európa-bajnokságon bronzérmes lett, sziporkázó támadójátékkal, gyenge védekezéssel és nem létező kapusteljesítménnyel. Tavaly a világbajnokságon a kapusaink jobban szerepeltek, de elöl már korántsem tudtuk azt az elegáns és gólerős támadójátékot pályára vinni, amit egy évvel korábban – nem is jutottunk be a legjobb négy közé. Idén nem lesz a csapatban Lakatos Rita - az ő egy-egyező és előkészítő játéka hiányozni fog, nélküle teljesen más megoldások kellenek majd elöl. A korosztály szűk merítési bázisa viszont változatlan – továbbra sincs balkezes lövőnk és nyolc méterről veszélyes jobbkezes átlövőnk sem. Ez azt jelenti, hogy távolról nem jelentünk gólveszélyt az ellenfél kapujára, azaz ha törik, ha szakad, közel kell mennünk a védőfalhoz, és középre a beállónak, vagy a két oldalra a szélsőknek kell valahogy eljuttatnunk a labdát. Egy jól egy-egyező - és faultból is ügyesen passzoló - irányítóra feltétlenül szükség lesz, ezen kívül a szélsők szerepe is felértékelődik majd.

Az Európa-bajnokságon - ahol egymás után jönnek majd a meccsek - a cserejátékosok is fontosak lennének, de ilyen a két átlövő poszton igazából nincs, és ha Klujber Katrint behozzuk jobbkettőbe, akkor jobbszélen is csak egy használható játékosunk marad. Igaz, így is van egy teljes sorunk, akik már az NB I. felnőttben játszanak, és a legtöbben nem is keveset: Faluvégi, Klujber, Tóvizi, Hornyák Betti, Háfra Noémi és Márton Gréta. Ilyen szempontból előnyben vagyunk a románokkal vagy a hollandokkal szemben. Ráadásul a válogatott az elmúlt szezonban mind a tizennégy NB I-es felnőtt csapattal játszott egy-egy meccset, ennek hatása a védekezésben és elöl az összjátékban meg kell hogy mutatkozzon - reményeink szerint.

Ezek a mérkőzések lehetőséget adtak arra is, hogy új játékosokat próbáljunk ki, ám Hajdu János ezzel valamiért nem élt: a hat mezőnyposztra összesen tizenkilenc junior korú játékost hívott be (öt ifikorút is, de róluk már kezdettől fogva tudni lehetett, hogy az Eb-n nem lesznek ott). A tizenkilencből heten ráadásul szélsők, ami azt jelenti hogy a négy belső poszton az NB I-es meccseken mindössze három-három játékost próbáltunk ki - közülük nyolcan ott is lesznek Szlovéniában (Lakatos Rita, Nagy Lívia, Pankotai Luca és Horváth Laura maradtak ki, az első három sérülések miatt). Hajdu János az Európa-bajnokságra kiutazó csapat összeállításában is meglehetősen konzervatívnak bizonyult: tizenketten már tavaly a világbajnokságon is szerepeltek, és a négy új közül egyedül a kapus Binó Boglárkáról mondható el, hogy egy aktív játékost szorított ki a csapatból (a többiek sérült, vagy más ok miatt nem rendelkezésre álló játékosok helyett kerültek be).

A válogatott szinte ugyanaz, de van, ami változott: az elegáns taktikai megoldások helyett idén már a küzdelmes, harcos játék lesz főszerepben. Igaz, a juniorok ezzel ugyanolyan sikeresek maradtak mint korábban. Ha a dán válogatott elleni mérkőzéseket egyfajta mércének vesszük, akkor megállapíthatjuk, hogy a három meccsen elért egy győzelem, egy döntetlen és egy vereség messze a legjobb, amit idén bármelyik válogatott elért velük szemben (rajtunk kívül egyedül a norvégoknak sikerült legyőzni őket, még novemberben). A románok és a norvégok ellen is jól
szerepeltünk, és elnézve az Európa-bajnokságon éremre esélyes válogatottak eredményeit, a miénk és a dánoké a legjobb. Persze ezek felkészülési meccsek voltak, de mégis joggal adhatnak így, előre némi önbizalmat a csapatnak és a szurkolóknak is.

Magyarország junior válogatottja az Európa-bajnokságon:

kapusok: Suba Sára (FTC-Rail Cargo Hungaria), Binó Boglárka (Győri Audi ETO KC), Hlogyik Petra (MTK Budapest)
jobbszélsők: Faluvégi Dorottya (FTC-Rail Cargo Hungaria), Kuti Bettina (NEKA)
jobbátlövők: Klujber Katrin (Dunaújvárosi Kohász KA), Hudák Anett (ETO)
beállók: Pásztor Noémi (NEKA), Tóvizi Petra (DVSC-TVP), Giricz Laura (NEKA)
irányítók: Hornyák Bernadett (DKKA), Szabó Kitti (NEKA), Román Dorina (NEKA)
balátlövő: Háfra Noémi (MTK Budapest)
balszélsők: Márton Gréta (MTK Budapest), Fodor Csenge (NEKA)

Dán Róbert