A női NB I létszáma, mint az már korábban ismertté vált, bővül, a 2016/17-es szezonban 14 csapat versenyezhet az első osztályban (a versenykiírás kiadásával egy időben az MKSZ hivatalosan is jelezte, hogy a 12 tavalyi csapat, valamint a Kisvárda és a Kispest együttesei lesznek a résztvevők). A bajnokság az olimpia miatt a szokásosnál két héttel később, szeptember 17-én kezdődik, az utolsó játéknap pedig május 28. Nem lesz rájátszás, a bajnokság végeredménye az alapszakasz 26 fordulója alapján dől el. Minden csapat köteles egy mérkőzést játszani a junior válogatott ellen, de ezeknek a meccseknek az eredménye nem számít be a bajnokságba. A 14 csapatos lebonyolítás megmarad a következő évre is, ennek megfelelően a bajnokság végén a 13. és 14. helyezett csapatok kiesnek.

A játékengedélyek kiadása lényegében változatlan, továbbra is legfeljebb két felnőtt játékengedély adható ki egy sportoló számára (azaz év közben csak egyszer lehet csapatot váltani), az átigazolási határnap pedig 2017. február 23., ez után már felnőtt NB I-es játékengedélyt nem adnak ki. Van azonban egy kisebb változás a kölcsönadott játékosok kapcsán: ha egy játékost a bajnokság megkezdése előtt kölcsönadnak, a szezon közben visszaigazolják, majd ismét kölcsönadják ugyanoda, akkor számára kiadható a harmadik játékengedély is, méghozzá határidő nélkül, a bajnokság befejezéséig bármikor. Csapatonként az ötödik, és minden további külföldi, azaz magyar állampolgársággal nem rendelkező játékos játékengedélye csak akkor adható ki, ha a csapat játékosonként befizet 3 millió forint utánpótlás versenyeztetési díjat. Mentesülnek a szabály alól mindazok a játékosok, akik állampolgársági kérelmüket már benyújtották, és a játékengedély kiadása után 6 hónapon belül ténylegesen meg is kapják az állampolgárságot.

Érdekes újdonság, hogy a játékosok mezének hátoldalán kötelező lesz feltüntetni a játékosok családnevét, méghozzá a mezszám felett (az előző szezonban megengedett volt a szám alatti elhelyezés is). Az NB I-ben előírás lesz az online jegyzőkönyv vezetése, folyamatos internetkapcsolat biztosítása mellett.

Bevezetik az alsó korhatárt is a bajnokságban: 2002. december 31-ig bezárólag megszületett játékosok kaphatnak játékengedélyt a Nemzeti Bajnokság mindhárom osztályában. Ugyanez a korhatár érvényes a junior és az ifjúsági bajnokságokra is. A kettős játékengedélyek kiadásának rendje lényegében nem változott, viszont már csapatonként négy játékos szerepeltethető kettős játékengedéllyel.

Az NB I/B bajnokság lebonyolítása rendje nem változik. Belekerült viszont a versenykiírásba, hogy a 2017/18-as szezonban az eddigi 2×14 csapatról 2×12 csapatra szűkül a mezőny, ennek megfelelően a két csoportból 5-5 csapat esik ki. Nem feltétlenül az utolsó öt helyezett, ugyanis 2017-től sem az NB I/B, sem az NB II bajnokságban nem szerepelhetnek már a II. csapatok, így ők a bajnokság végén mindenképpen kiesnek (a 2016/17-es szezonra öt első osztályú klub II. csapata szerzett indulási jogosultságot az NB I/B-ben: Győr, Dunaújváros, Ferencváros, Érd és Debrecen. Hogy mindannyian beneveznek-e a számukra biztosan utolsó másodosztályú idényre, az jelen cikk írásakor még nem ismert). Külföldi játékosok számára az NB I/B-ben csak tízmillió forint utánpótlás versenyeztetési díj megfizetése ellenében állítható ki játékengedély. Mentesülnek a díj kiadása alól azok a játékosok, akik 2016. május 9. előtt már Magyarországon tanultak nappali tagozaton, valamint a 2016/17-es bajnokság alatt is Magyarországon tanulnak, ill. itt is mentesülnek azok, akik már beadtak állampolgársági kérelmet.

Az NB II bajnokság lebonyolítása nem változik. Itt is megjegyezzük, hogy a bajnokság végén a II. és III. csapatok helyezéstől függetlenül kiesnek, mivel 2017-től ők már nem szerepelhetnek a harmadosztályban sem.

A Magyar Kupa lebonyolításában újdonság, hogy a 2015/16-os bajnokság 3-6. helyezettjei kiemelést kapnak, és, ha valaki őket legyőzi, az átveszi a kiemelésüket. Ez biztosítja, hogy ez a négy csapat legkorábban a negyeddöntőben találkozhat össze egymással - ott, értelemszerűen, már nem lesznek kiemelve. A bajnokság első két helyezettjének a Magyar Kupa küzdelmeiben egyáltalán nem kell részt vennie, ők egyenesen, mérkőzés nélkül bejutnak a Magyar Kupa Final Fourba. Azaz a kupa kieséses ágáról csak ketten kerülhetnek ide - viszont egészen biztosan senki nem találkozik össze a két kiemelttel a Final Four előtt. A Final Four egyébként április 1-én és 2-án kerül megrendezésre.

Szigorították a rendezés feltételeit: a Nemzeti Bajnokság mindhárom osztályában, valamint a junior és ifjúsági bajnokságokban is már csak olyan sportcsarnokban szabad mérkőzést rendezni, ahol van elektronikus eredményjelző és óra, a felnőtt NB I-ben ezen kívül az is előírás, hogy az eredményjelző legalább csapatonként kettő kiállítás idejét jelezni tudja egy időben.

A junior és ifjúsági bajnokságok lebonyolítása igazodik a felnőtt bajnoksághoz, azaz ezekben a bajnokságokban sem lesz rájátszás. A korosztályok nem változtak, azaz a nőknél a junior bajnokságban 1997. január 1-én vagy az után, az ifjúsági bajnokságban pedig 1999. január 1-én vagy az után született játékosok vehetnek részt. Szigorítás, hogy egy játékos csak két utánpótlás-korosztályra kaphat játékengedélyt. Azaz nem lesz már lehetséges, hogy a tehetségesebb serdülő játékosok év közben a junior és ifjúsági bajnokságban is játszanak, majd az országos döntőre a serdülő bajnokságba is benevezik őket. A felnőtt játékengedélyekre a korlátozás nem vonatkozik. Jelentős szigorítás, hogy, ha egy napon játsszák az ifjúsági és a junior mérkőzést, akkor legfeljebb 4 játékos vehet részt mindkettőn. Ha ennél több játékost neveznek be mindkét mérkőzésre, az jogosulatlan szereplésnek minősül, és annak megfelelően kell eljárni (azaz a mérkőzés eredményét 10-0-val az ellenfél javára írják jóvá). Mivel továbbra is előírás, hogy legalább 12-12 játékost kell nevezni a mérkőzésekre, így egy klubnak legalább 20 játékost szerepeltetnie kell a két mérkőzésen összesen. A 2002-es alsó korhatár az ifjúsági bajnokságra is vonatkozik, azaz az iménti szabálynak megfelelni nem tudó klubok nem tölthetik fel a létszámot gyermekkorú játékosokkal. Kiskapuként fennmarad a lehetőség, hogy a két mérkőzést nem azonos napon játsszák, ilyenkor a fenti korlátozás nem érvényes.

Alaposan felforgatják a serdülő bajnokságok rendszerét. A legfőbb változás, hogy két osztályban írják ki a bajnokságot, lesz Kiemelt Serdülő Bajnokság (KSB) és Országos Nyílt Serdülő Bajnokság (OSB). A cél nyilvánvalóan az, hogy elkerüljék az egymástól jelentősen eltérő felkészültségű csapatok találkozását, ahol nagy különbséggel győz az erősebb csapat. A KSB-be kerül az NB I-es klubok 1-1 serdülő csapata, és további tíz, az MKSZ által kiválasztott csapat. A többi serdülő csapat az OSB-be nyer besorolást. A KSB 24 résztvevőjét területi alapon két, 12-12 csapatos csoportba sorolják, ahol teljes körmérkőzéses bajnokságot vívnak. A rájátszásban a két csoport 1-4, 5-8 és 9-12 helyezettjei játszanak egymással, a saját csoportban elért eredményeket továbbviszik, tehát már csak a másik csoportból érkező ellenfelekkel kell játszaniuk. Az OSB lebonyolítása lényegében megegyezik a korábbi évekkel. Ha egy klub több serdülő csapatot indít, akkor azok közt nem lehet átjárás, akkor sem, ha nem ugyanabban a bajnokságban szerepelnek.

Mindkét serdülő bajnokság korhatára 2001. január 1. - 2004. december 31.

Amint ebből az összefoglalóból is kiderül, a szakmai ad hoc bizottság javaslatainak egy részét, esetlegesen kompromisszumokkal, már 2016-tól beépítették a bajnoki versenykiírásokba. Várhatóan egy év múlva további változásokat is bevezetnek a javaslatcsomag alapján, illetve az idei változások hatásait is figyelembe veszik majd.

Németh Attila

© handball.hu