A Rókák jelenleg a női első osztályban a 9. helyen állnak, tíz pont előnyük van a 13. helyen álló Cellével szemben, így az eredmények alapján biztos bennmaradónak volnának tekinthetőek. A visszalépésük azt jelenti, hogy az idény végén csak egy kieső lesz.

Bob Hanning, a klub ügyvezetője azt mondta, mivel a női csapat számára nem sikerült megfelelő szponzorokat találni, már az idén is a férfi szakosztály költségvetéséből kellett finanszírozni a női csapatot is, ezt pedig nem kívánják tovább így fenntartani. Berlinben egyértelműen a férfi csapat a fontosabb, nem csak a menedzsment, de a nézők számára is: miközben a férfiak bajnoki meccseit átlagosan nyolcezer néző tekinti meg, a női csapat az első osztály legalacsonyabb nézőszámával rendelkezik, átlagosan 460-an váltottak jegyet az idén a bajnoki mérkőzésekre - ez kevesebb, mint a női liga átlagának a fele.

A nehézségek további okának a médiaérdeklődés hiányát jelölték meg, sem az újságok, sem a tévé vagy rádiócsatornák nem érdeklődtek a női kézilabda iránt a fővárosban. Ráadásul kivétel nélkül minden játékosuknak lejár a szerződése, két svéd játékosuk eligazol, több idősebb játékos pedig befejezi a pályafutását, így elég sok új játékost kellene igazolniuk, amire nincs meg az anyagi fedezet.

Pont az említett okok miatt alig egy-két játékost érint érzékenyen a szakosztály megszüntetése, hiszen a keret nagy része amúgy sem játszott volna már Berlinben a következő szezonban. A csapatnak nemzetközileg magasan jegyzett játékosai már nincsenek, a magyar olvasók számára a Debrecenben is megfordult Dagmar Stuparicova, illetve a korábban a válogatottban is szereplő Christine Beier lehetnek ismertebbek. Mindketten 1983-as születésűek, és amúgy is búcsúztak volna a szezon végén.

A csapat a bajnokság hátralévő részét még végigjátssza. Azt még mérlegelik, hogy esetleg jövőre benevezzenek egy fiatalokból álló teljesen amatőr csapattal a harmadosztályba, de az első és a másodosztályba biztosan nem igényelnek licencet.

Németh Attila