- Mit éreztél abban a pillanatban, amikor földet értél azon a bizonyos meccsen? Egyből tudtad, hogy baj van?
- Igen, egyből! Általában nem szoktam kiabálni, de olyan éles fájdalmat éreztem, hogy azt hiszem, a videón is lehet hallani, ahogy felordítok. Borzasztóan fájt.

- Mi játszódott le benned ebben a pillanatban? Végigfutott az agyadon, hogy esetleg olyan súlyos a sérülés, hogy nem fogsz tudni játszani egy ideig?
- Akkor hirtelen csak a fájdalomra tudtam gondolni. Miután megnézték a térdem, mondták, hogy valószínűleg nem csak egy egyszerű ficamról van szó, de ilyenkor a legtöbb, amit tehet az ember, hogy megvárja a tényleges vizsgálatok eredményét, és addig reménykedik a legjobbakban. Ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy ez a sporttal jár, nem érdemes felesleges illúziókat kergetni.

- Mit éreztél, amikor bebizonyosodott, műtétre lesz szükség, és előreláthatólag hat hónap kényszerpihenő következik?
- Nagyon elszomorodtam természetesen, mert ilyen hosszú időt még soha nem kellett a pályától távol töltenem. De úgy gondolom, minden okkal történik, mindenből lehet tanulni. Ez most egy nehéz időszak, amit végig kell küzdeni, és tudom, hogy amikor visszatérek, ugyanilyen jó formában fogok majd játszani vagy még jobban! Az biztos, hogy mentálisan még erősebb leszek ezek után!

- Hol fogod tölteni a regenerációs időszakot? Itt leszel vagy hazamész Brazíliába?
- Pár hétig még itt leszek Magyarországon, amíg a lábam megerősödik annyira, hogy biztonságosan utazhatok. Aztán hazarepülök Brazíliába, és együtt fogok dolgozni a nemzeti válogatott legjobb fizikoterapeutájával. Bár rengeteg támogatást, valamint jó kívánságokat kapok a szurkolóktól, és a férjem is segít, amiben csak tud, mégis úgy gondolom, hogy a családom tudja nyújtani a legnagyobb segítséget ebben az időszakban.

- Ezek szerint itt töltöd majd a karácsonyt?
- Igen, Daniela-val (Piedade) és a férjemmel majd csinálunk egy kis brazil karácsonyi partit.

Forrás: www.champsport.hu