Megszűnhet a junior bajnokság
2014. február 18. 14:17 © handball.hu
A Magyar Kézilabda Szövetség előkészíti a junior (a nőknél U20) bajnokság megszüntetését. Ha a döntést véglegesítik, jövőre az ifjúsági (U18) lehet a legmagasabb korosztályú bajnokság az NB I-ben, és ezzel akár három évfolyam is kiöregedhet egyszerre. Németh Attila írása.
Ha a döntést tavasszal véglegesítik, és a többi bajnokság kiírásán nem változtatnak, akkor az 1994-esek mellett az idén a női mezőnyben az 1995-ös és '96-os korosztály is kikerül az utánpótlás rendszeréből.
A junior korosztály felszámolása jól jöhet a kisebb, főként vidéki kluboknak, akik számára nehéz feladat ilyen korú játékosokat az előírt létszámban összegyűjteni. Nem egyszer látjuk, hogy az ifimeccs után nyolc-tíz játékos is pályára lép a junior találkozón is - már fáradtan, idősebb, képzettebb ellenfelekkel szemben, nemritkán súlyos vereségeket szenvedve. Rosszul érintheti viszont azokat a csapatokat, akik tehetséges, fiatal játékosokat már 16-17 éves kortól leszerződtetnek (akár saját nevelésből, akár máshonnét igazolva), mivel számukra immáron nem tudnának megfelelő játéklehetőséget biztosítani. Győrben, a Ferencvárosnál, Dunaújvárosban, Vácott, Békéscsabán is szép számmal találunk a felnőtt csapatba szánt, de ott egyelőre komoly feladatokat ellátni nem képes játékosokat, akik a juniorban tehetik próbára tudásukat hétről hétre.
De még az első megközelítésben a változás nyertesének tűnő kisvárosi kluboknál is nehéz helyzetet eredményezhet, hogy 18 éves játékosaik a felnőtt csapatban maximum epizódszereplők lehetnek, máshol pedig nem tudják őket versenyeztetni, így fennáll a veszélye, hogy a játékos inkább alsóbb osztályba igazol, vagy, ami még rosszabb, felhagy a kézilabdázással. Vidéken, ahol könnyen előfordulhat, hogy a legközelebbi NB I/B osztályú csapat is túl messze van ahhoz, hogy egy 18 éves leány rendszeresen oda ingázzon, különösen megnövekedhet a sportágtól az ifikor végén búcsút vevő játékosok száma.
Egyértelmű nyertese lehet viszont a változtatásnak a Nemzeti Kézilabda Akadémia. A NEKA jövőre a női NB I-ben is szeretne csapatot indítani, ami nyilvánvalóan egy csapásra vonzóvá válhat az ifiből kiöregedő (vagy akár korosztályilag még oda tartozó, de tudásban a mezőnyből kiemelkedő) játékosok számára. A kiugróan tehetséges játékosok 18 évesen már megállhatják a helyüket az NB I-ben, vélhetően az ifjúsági korosztályból az idei szezon végén kiöregedő győri/veszprémi Tóth Gabriella számára nem okoz krízist, hogy nem játszhat a juniorban. A teljesség igénye nélkül, a békéscsabai Diószegi Nikolett, vagy Tóth csapattársa, Vesztergombi Dalma, és még egy-két, Győrből a tervezettnél esetleg korábban ide kerülő lány, vagy a Vácott már egy évvel ezelőtt is rendszeresen a felnőttben pályára lépő Hámori Konszuéla meg fog tudni ragadni a felnőtt mezőnyben, de így is szép számmal lehetnek, akik az Akadémia keretein belül találhatják meg a folytatást.
Ha az előzetes tervek hallatán megfelelően sok 1995-96-os születésű játékos igazol el jelenlegi csapatából máshová, az végül akár ki is kényszerítheti a junior bajnokság megszüntetését, hisz nem marad, aki ott játszana. Abban viszont minden érintett, a klubok, és a játékosok is egyetértenek, hogy a kérdésben a legrosszabb a bizonytalanság.
A Vác klubelnöke, Kirsner Erika így nyilatkozott a témával kapcsolatban: "Hivatalos információnk egyelőre nincsen, de mis is hallottunk erről. Nekem az ötlet nem tetszik, hiszen ez a klubokra pluszköltséget róna ki, ugyanis ha a junior bajnokság helyett NB I/B-ben kellene versenyeztetni a csapatot, akkor sokkal nagyobb távolságokat kellene pluszban megtenni, külön költségek merülnének fel. Jelenleg négy olyan magyar klub van, amelynek van NB I/B-s csapata, a többiek esetében nem világos, hogy hová tennék be a juniorokat, hol akarnák őket versenyeztetni. A tehetséges, fiatal gyerekek amúgy is kettős engedéllyel az NB I/B-ben is kézilabdáznak, tehát tudnak fejlődni, aki pedig nem olyan tehetséges, annak elég a junior szint is. Őszintén szólva nem látom a versenyeztetést megoldottnak, mert az NB II színvonalát én számukra alacsonynak találom, az NB I/B szintjét pedig sokan nem érik el."
Róth Kálmán, a Veszprém edzője és a Győri ETO utánpótlás szakmai igazgatója így vélekedik: "Azt gondolom, hogy amikor pár éve bevezették a junior bajnokságot, sok csapat nem értett vele egyet, de kénytelenségből ráálltak. Akkor elég sok problémát okozott, hogy emiatt egy évvel megemelték a korosztályokat, hiszen egyrészt egy évfolyamtól elvették a serdülő szereplés azon részét, hogy akkor játsszanak a serdülő bajnokságban, amikor a legidősebbek, amikor a legtöbbet tudnák teljesíteni. Most a '95-ös évfolyamtól vennék el a junior bajnokságban való szereplét lehetőségét.
A junior bajnokság miatt olyan gyerekeket foglalkoztattak a klubok, akik vagy leérettségiztek, felnőtté váltak, vagy alkalmazta a klub őket, tehát ott maradtak és ott tanultak, így nem kerültek a klubnak pénzbe. Szerintem a régi rendszer szerencsésebb volt. Nem vagyok biztos benne, hogy jót teszünk azzal, ha háromévente változtatjuk a bajnoki kiírást. A '95-ös évfolyamban sok gyereknek még nem ártana játszania, mert többet közülük felvisznek a felnőtt csapatoz, ahol biztosan kevesebb lehetőséget kapnak. Ugyanakkor a régi rendszerben, az ifi bajnokságban három túlkoros játékost is lehetett szerepeltetni egy meccsen, ami nem volt rossz, mert ők így amellett, hogy a felnőtt csapatban alig jutottak szerephez, az ifiben meccseket játszhattak végig.
Ez a kettősség van most benne, de ha megismerem a pontos kiírást, több következtetést tudok majd levonni belőle. Úgy vélem, szerencsésebb volna egy kiskapu, hogy a '95-ösök valamilyen létszámban "visszajátsszanak" az ifibe is. Egyébként a férfiak esetében a junior bajnokság sokkal lényegesebb, mint a nőknél, hiszen egy ilyen korú fiú még nemigen alkalmas fizikálisan a felnőttek közé."
Németh Attila